A bibliában van rá bizonyíték, hogy nincsen pokol?

Miként értsük a Jelenések könyvében említett ’örök gyötrelmet’?

Jel 14:9–11; 20:10, Kat.: „ Aki leborul a vadállat és képmása előtt, és homlokán vagy karján viseli bélyegét, az inni fog az Isten haragjának borából, amelyet színtisztán töltött haragja kelyhébe. Kénköves tűzben fog gyötrődni a szent angyalok és a Bárány színe előtt. Gyötrelmének [görögül: basza‧ni‧szmu′] füstje felszáll örökkön-örökké, és nem találnak nyugtot sem éjjel, sem nappal, mert leborultak a vadállat és képmása előtt, s viselték nevének bélyegét.” „ A sátánt, aki félrevezette őket, kénköves, tüzes tóba vetették — itt fog gyötrődni a vadállattal és a hamis prófétával éjjel-nappal, örökkön-örökké.”

Milyen ’gyötrelemről’ van szó ezekben az írásszövegekben? Figyelemre méltó, hogy a Jelenések 11:10 (Kat.) utal ’két prófétára, aki gyötrelmére van a föld lakóinak’. A gyötrelem e próféták által hirdetett üzenet megalázó leleplezéseinek a következménye. A Jelenések 14:9–11 (Kat.) azt mondja, hogy akik imádják a jelképes ’vadállatot és képmását’, azok ’kénköves tűzben fognak gyötrődni’. Ez azonban nem utalhat öntudatánál lévő személy halál utáni gyötrődésére, mivel „a holtak nem tudnak semmit” (Préd 9:5, Kat.). Mi okoz akkor nekik gyötrelmet, amikor még élnek? Az, hogy Isten szolgái hirdetik, hogy akik a ’vadállatot és képmását’ imádják, azokra ’a lánggal égő kénköves tó’ által szemléltetett második halál vár. A tüzes megsemmisítésük füstje örökre felszáll, mivel a megsemmisítésük örökre szól, és soha nem merül feledésbe. Mit jelentenek a Jelenések 20:10 (Kat.) szavai, melyek azt mondják, hogy az Ördög a ’kénköves, tüzes tóban fog gyötrődni örökkön-örökké’? A Jelenések 21:8 (Kat.) világosan kijelenti, hogy a ’lánggal égő kénköves tó’ „a második halál”. Ha tehát az Ördög ott fog „gyötrődni” örökkön-örökké, az azt jelenti, hogy soha nem szabadul; örökre korlátozva marad, tulajdonképpen az örök halálban. A „gyötrelem” kifejezés (görögül: ba′sza‧nosz) ilyen használata emlékeztet egyebek között a Máté 18:34-re, ahol ugyanezt a görög alapszót alkalmazzák a ’börtönőr’ kifejezésére (ÚV).

Azzal, amit Jézus a gazdag emberről és Lázárról mondott, azt tanította, hogy a gonoszok gyötrődni fognak a haláluk után?

Betű szerint kell-e értenünk a Lukács 16:19–31 leírását, vagy csupán valaminek a szemléltetéséről van szó? A Káldi-fordítás lábjegyzete elismeri: „Tekintetbe kell venni, hogy az itt következő elbeszélés példabeszéd, melynek részletét nem kell szószerint venni, csak tanulságát keresni.” Betű szerint értve azt jelentenék Jézus szavai, hogy Isten összes kegyeltje elférne egyetlen személy, Ábrahám keblén; hogy az ujjhegyen levő víz nem párologna el a hádesz tüzében; hogy egyetlen csepp víz enyhülést szerezne egy ott szenvedőnek. Ésszerűen hangzik ez neked? A betű szerinti értelmezés szemben állna a Biblia más részeivel. Ha a Biblia ilyen ellentmondásos lenne, alapként használná-e egy igazságot szerető ember a hite építéséhez? A Biblia azonban nem mond ellent önmagának.

Mit jelent a példázat? A „gazdag” ember a farizeusokat szemlélteti. (Lásd: 14. vers.) Lázár, a koldus jelentette az egyszerű zsidó népet, melyet a farizeusok ugyan megvetettek, ám ezek az emberek megbánást tanúsítottak, és Jézus követői lettek. (Lásd: Máté 21:31, 32; Lukács 18:11; János 7:49.) Haláluk is jelképes, azt ábrázolja, hogy megváltoztak a körülményeik. Így a korábbi megvetetteket Isten a kegyébe fogadta, s a látszólag kegyelteket Isten elutasította, míg az az ítéletüzenet, melyet az általuk megvetett emberek hirdettek, gyötörte őket (Csel 5:33; 7:54).

Miért van ez a zűrzavar azzal kapcsolatban, hogy mit mond a Biblia a pokolról?

„Sok zűrzavart és félreértést okoztak a Biblia korai fordítói azzal, hogy a héber seol, valamint a görög hádesz és gyehenna szavakat rendszeresen a pokol szóval fordították. Az, hogy a Biblia átdolgozott kiadásainak fordítói egyszerűen átírták ezeket a szavakat, nem volt elegendő e zűrzavar és hamis felfogás eloszlatásához” (The Encyclopedia Americana. [1942] XIV. köt., 81. o.).

A fordítók engedték, hogy személyes elképzelésük színesebbé tegye a művüket, ahelyett hogy következetesek lettek volna az eredeti nyelvek kifejezéseinek fordításában. Például: 1. A se’ól′ szót a Károli-fordítás ilyen kifejezésekkel adja vissza: „sír”, „koporsó”, „pokol”, „seol”, „alvilág”; a hai′dészt: „pokol”, „sír”. 2. Az Újfordítású revideált Biblia a hai′dész helyett a „halottak birodalma” és a „pokol” kifejezéseket használja. 3. A Katolikus fordítás a hai′dész esetében így fordít: „pokol” és „alvilág”. S a ge′en‧na szót a „kárhozat”, illetve a „pokol” szóval adja vissza, noha ez utóbbit a hai′dész fordításaként is használja. Ily módon az eredeti nyelv megfelelő kifejezéseinek pontos jelentése elmosódik.

Örök büntetés lesz a gonoszok sorsa?

Máté 25:46, ÚRB: „ezek elmennek az örök büntetésre [„levágásba”, Sork.; görögül: ko′la‧szin], az igazak pedig az örök életre.” (A The Emphatic Diaglott ’kivágást’ ír a ’büntetés’ helyett. Az egyik lábjegyzete ezt a magyarázatot adja: „Kola‧szin . . . a kolazó szóból származik, melynek ez a jelentése: 1. Lemetsz, például faágat levág, nyes. 2. Elfojt, elnyom . . . 3. Fenyít, büntet. Ha valakit »kivágnak« az életből vagy a társadalomból, vagy elnyomnak, az büntetésnek tekintendő. Így keletkezett ez a harmadik, átvitt értelmű szóhasználat. Az első jelentésre esett a választás, mert jobban illik a mondat második feléhez, s így megmarad az ellentét ereje és szépsége. Az igazak elmennek az életre, a gonoszok pedig az életből való kivágatásra, azaz a halálba. [Lásd még: 2Tessz 1,9.]”)

2Tessz 1:9, Rav.: „ezek örök pusztulással* fognak lakolni ama napon, távol az Úr orcájától és hatalmának dicsőségétől.” (*„Kárhozatban örök büntetéssel sújtja”, KNB; „örök pusztulással”, ÚRB; „örök kárhozattal”, Kat., B.—D.; „örök veszedelemmel”, Kár., Csia.)

Júd 7, Kár.: „Miképen Sodoma és Gomora és a körültök lévő városok is, a melyek azokhoz hasonlóan paráználkodtak, és más test után jártak, például vannak előttünk, örök tűznek büntetését szenvedvén.”

A Szodomát és Gomorrát elpusztító tűz évezredekkel ezelőtt megszűnt égni. Annak a tűznek a hatása azonban tartós maradt, a városokat nem építették újjá. Isten ítélete viszont nem csupán e városok, hanem gonosz lakóik ellen is szólt. Ami velük történt, intő példa. A Lukács 17:29-ben Jézus azt mondja, hogy ’el lettek pusztítva’, a Júdás 7 pedig rámutat, hogy pusztulásuk örök érvényű.

Kedves kérdező!

Hallottál már Énokhról?

A Biblia a következőket írja róla;

"Hit által vitetett fel Énokh, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mert az Isten felvitte őt. Mert felvitetése előtt bizonyságot nyert afelől, hogy kedves volt Istennek."(Zsid.11:5)

Az iratai apokrif iratok,tehát nem kerültek bele a Bibliába,de a Biblia mégis azt írja róla mint amit fent is olvashatsz,vagy akár ezt;

"Ezekről is prófétált pedig Énok, aki Ádámtól fogva a hetedik volt, mondván: Íme eljött az Úr az ő sok ezer szentjével,

   Hogy ítéletet tartson mindenek felett, és feddőzzék mindazok ellen, akik közöttük istentelenek, istentelenségüknek minden cselekedetéért, amelyekkel istentelenkedtek, és minden kemény beszédért, amelyet az istentelen bűnösök szóltak ő ellene.

   Ezek zúgolódók, panaszolkodók, a maguk kívánságai szerint járók; szájuk kevélységet szól, haszonlesésből személyimádók."(Jud.1:14-16)

Tehát ő egy próféta volt akinek írásai kimaradtak a Bibliából,hogy miért ebben most nem igazán szeretnák bele menni mert nem tartózik a kérdéshez,viszont ha Jehova Tanúi megengedik maguknak,hogy itt az Őrtorony kiadványokból hosszú oldalakat másoljanak be,akkor szerintem nem gond ha átadjuk a szót néhány mondat erejéig Énokh szavainak is;

"Jaj nektek, bűnösök, amikor meghaltok, ha bűneitek bőségében haltok meg, azok meg akik kedvelnek, ezt mondják rátok: „Boldogok a bűnösök: egész életükben mindent (jót) láttak! és hogyan haltak meg jólétben és gazdagságban, életükben nem láttak nyomorúságot és vérontást; megbecsülésben haltak meg, és életük idején nem teljesedett be az ítélet rajtuk.”

Tudjátok meg, hogy lelkeiket a Seolba küldik, boldogtalanok lesznek nagy nyomorúságukban. Oda, ahol a nagy ítélet megy végbe, sötétségben, láncokban, lobogó tűzbe lép be majd szellemetek és nagy ítélet vár a föld minden nemzedékére. Jaj nektek, nem lesz békességetek!"(V. Könyv [91-105]

Énok levele)

Nekem különösen nagyon tetszik Énokh levelének befejező része;

"Jóllehet, ti bűnösök, azt mondjátok: - „Egyetlen bűnünket sem vizsgálják ki, és nem jegyzik fel!” - azonban ők (ti. az angyalok) minden bűnötöket mindennap feljegyzik. És most megmutatom nektek, hogy világosság és sötétség, nappal és éjjel látja összes bűnötöket. Ne legyetek szívetekben istentelenek, ne hazudjatok, ne változtassátok meg az igazság szavait, és ne mondjátok hazugságnak a hatalmas Szent szavait! Ne vegyétek figyelembe bálványaitokat; hiszen összes hazugságotok és istentelenségetek nem az igazságosságnak, hanem nagy bűnnek a jele. Én azonban ezt a titkot is ismerem, hogy sok bűnös megváltoztatja és elferdíti az igazság szavait számtalan módon, gonosz beszédeket mond és hazudik, nagy csalásokat eszel ki, és saját szájíze szerint ír könyveket. De amikor majd minden szavamat helyesen írják le saját nyelvükön, semmit sem változtatnak meg, vagy hagynak ki szavaimból, hanem mindent helyesen írnak le, mindent, amit én rájuk vonatkozóan tanúsítottam, akkor ismerek egy másik titkot: (tudniillik, hogy) könyvek adatnak majd az igazaknak és bölcseknek, és sok örömet, egyenességet és bölcsességet fognak nyújtani. A könyveket átadják majd nekik; hinni fognak azokban, és örvendeznek annak és minden igaz, aki abból megtanulta a becsületesség minden útját, mert meg fogja kapni jutalmát.

Azokban a napokban, - mondja az Úr - jelentsék ki és tegyenek tanúságot a föld gyermekeinek (a könyv) bölcsessége mellett: Mutassátok meg ezeket nekik, mert ti vagytok vezetőik, és a jutalomnak az egész földre (el kell jutni).[* Mert én és az én fiam örökre egyesülünk velük az igazságosság útjain, életükben.] Békességet vesztek: örüljetek, ti, igazságosság gyermekei! Ámen. Hallelujah."

Na szóval :) remélem segíthettem,egyébként a Biblia a következőkre figyelmeztet;

"A prófétálást meg ne vessétek,

Mindent megpróbáljatok; ami jó, azt megtartsátok!

Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek!

Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére."(1Thesz.5:20-23)

És én is erre bátorítalak,vizsgálj meg mindent!

Jó éjt!

Kedves kérdezö

Honnan tudhatod meg, kinek van igaza?

Nézd még Jézust és tanítványait is gyalázták, üldözték kivégezték. Kinek volt és van igaza?

A Bibliában megtalálod a feleletet. :)

A Jelenések könyvéböl idézted a tüzes tavat.

Figyelj kérlek. Szerinted éghet a tüzben a halál?

A "seol" amit pokolnak is fordítanak a fordítók onnan VAN feltámadás. Ez az emberiség általános sírja.

Jézus erröl beszélt, amikor megmondta hogy mindazok akik az emléksírokban /pokolban, gödörben, halottak birodalmában/ vannak, kijönnek. János 5:28,29

Képzeld el hogy még sok, rosz ember is fel lesz támasztva, ezek lehetöséget kapnak megjavulni.

De akik a "gyehennába" mennek, azok már soha de soha nem lesznek feltámasztva. Isten az aki eldönti ki a javíthatatlan bünös és defitnitíven vége.

De kérlek szépen Isten nem kínozza a gyehennában sem a szerencsétleneket.

Tudod követni a fejtegetésemet?

Most figyelj kérlek, mi a gyehenna.

A Jézus idejében ez egy szószerinti szemétégetö hely volt a Jeruzsálem falain kívül. A tüzet kénnel szították. Ide dobálták többek között az elpusztult állatokat és idönként a kivégzett gyilkosok tetemeit is, akiket arra sem tartottak méltónak, hogy eltemessék öket. Ez abban az idöben igen nagy szégyen volt. De sohasem dobtak bele élö embert.

Most hasonlítsuk össze a gyehennát, amiröl Jézus beszélt a Jelenésekbeli "tüzes tóval". Figyeld meg kérlek, hogy itt is a kénnel ég. Most ide vannak bevetve a gonoszok, ide lesz bevetve a végitéleténél Sátán, és a HALÁL és a SÍR.

Éghet a halál? Éghet a sír? Mi történik ha valamit a tüzbe vetünk?

Ugye vége defitnitíven. A "gyehenna" a "tüzes tó" az örök megsemmisülés szimbóluma, nem egyenlö az emberiség általános sírjával. /ha akarod a pokolnak fordított szóval/

Tistelt 27-es! Júdás ugyan hivatkozik Énokhra, ez tény, de ez nem azt jelenti, hogy létezik egy ihletett mű is tőle! Erről szó sincs.

Nincs kinyilatkoztatásunk arról, hogy Júdás honnan szerzett tudomást Énok próféciájáról. Az isteni ihletésű Írásokban korábban nincs szó ilyesmiről. Talán Jézus idézett Énok próféciájából valamelyik beszédében, és ezt élőszóban adták tovább. Arra azonban semmi bizonyíték nincsen, hogy Júdás az apokrif „Énok Könyvé”-ből idézett volna ilyen kijelentést. Mivel Júdás isteni ihletés alatt írt, az Énok próféciájára való utalás a levelében szavainak megbízhatóságát, őszinteségét igazolja.

Az Énók könyve apokrif és pszeudepigrafikus (hamis szerzőjű) szöveg, melyet tévesen Énóknak tulajdonítanak. Valószínűleg valamikor az i. e. második és első században keletkezett, és túlzó, valamint történelmi alapot nélkülöző zsidó mítoszok gyűjteménye, mely kétségtelenül a Mózes első könyvében található, Énókra vonatkozó rövid utalás részletes szövegmagyarázata. Ez már önmagában is elegendő indok arra, hogy akik szeretik Isten ihletett Szavát, azok ne is foglalkozzanak az Énók könyvével.

A Bibliában csakis Júdás könyve tartalmazza Énók prófétai szavait: „Íme! Jehova eljött az ő szent miriádjaival, hogy ítéletet hajtson végre mindenkin, és rábizonyítsa minden istentelenre az istentelenül elkövetett minden istentelen tettét, és minden botrányos dolgot, amelyet az istentelen bűnösök szóltak ellene” (Júdás 14, 15). Sok tudós azt állítja, hogy Énóknak az istentelen kortársak elleni próféciája közvetlenül az Énók könyvéből van idézve. Lehetséges az, hogy Júdás egy megbízhatatlan, apokrif könyvet használt fel forrásanyagként?

A Szentírásból nem derül ki, hogy Júdás honnan tudott Énók próféciájáról. Lehet, hogy egyszerűen csak egy közismert forrásból idézett, talán egy megbízható, régi hagyományt vett alapul. Pál is valami hasonlót tehetett, amikor megnevezte Jannészt és Jambrészt, a fáraó udvarának amúgy név szerint nem említett mágusait, akik szembeszálltak Mózessel. Ha Énók könyvének írója egy ilyenfajta ókori forráshoz hozzá tudott jutni, akkor miért kételkednénk abban, hogy Júdás is megtehette ezt? (2Mózes 7:11, 22; 2Timóteus 3:8).

Nincs jelentősége annak, hogy Júdás miként jutott hozzá Énóknak az istentelenekhez szóló üzenetéhez. Hitelességét bizonyítja az a tény, hogy Júdás Isten ihletése alatt írt (2Timóteus 3:16). Isten szent szelleme megvédte őt attól, hogy bármi olyat mondjon, ami nem igaz.