Miért jó egy nagyon vallásos embernek hogy ő Istennel szemben egy senki?

Nem tudom ezt melyik felekezet/szekta hangsúlyozza, de a Bibliában az van, hogy nem a szolgaság lelkét kaptuk, hanem a fogadott fiúság lelkét, tehát nem szolgák vagyunk, hanem Isten gyermekei.

Másfelől meg keresztényként Jézust kell követni, aki szintén szolgálni jött e világba.

A nagyon vallásos keresztény inkább barátjaként viszonyul Istenéhez, vagy úgy, mint az égi apjához.

Az iszlámban viszont az ember Allah rabszolgája. Ne keverd össze!