Hová tűntek Jézus korai évei a Bibliából?

Szia!

Azt gondolom, hogy aki ilyeneket állít abszolút nincs tisztában a Bibliával, sem Jézus szolgálatának a kérdésével. Először is kezdjük a témát ott, hogy a Biblia evangéliumként adatott, amelyben maga Isten tárja fel a megváltás tervét, hogy Ő mit tett, és mit fog még tenni az emberiségért a történelem során. Éppen ezért a Biblia nem foglalkozik azokkal a történelmi eseményekkel, amik nincsenek a megváltás tervével kapcsolatban. Dániel jövendöléseiben például a kínai történelemről egy betű nincs, de a Perzsa Birodalommal sokat foglalkozik - mert azok kapcsolatba kerültek Isten akkori népével, - akik a zsidók voltak, - hiszen ők engedték őket haza. Az evangéliumok is hasonlóan viszonyulnak Jézus Krisztus életéhez. Amit Jézus fiatalságáról tudni kell, azt tömören az evangéliumok összefoglalják. Olvasd el például a (Luk 2,52) szakaszt. Ennyi bőven elég, a megváltás szemszögéből ugyanis nem lényeges Jézus korai évei. Az evangéliumok a Dániel próféta által megjövendölt 3,5 évre teszik a hangsúlyt, arra az időszaka, amikor Jézus végezte a messiási küldetését, aminek a csúcspontján meghozta az emberiségért való ádlozatot, majd hamadnapra feltámadt a halálból.

Ami az apokrifokat illeti, azok közönséges hamisítványok voltak. Az apokrif írásokban ugyanis megtalálhatóak azoknak a gnosztikusoknak a tanításai, akik írták azokat, így úgy gondolom nyilvánvaló, hogy ezek az írások arra szolgáltak, hogy a bibliai személyek neve alatt terjesszék a tanításaikat. Egyébként pedig például a Péter neve alatt fennmaradt "evangélium" nagyon átlátszó hamisítvány. Az írás a 2. században keletkezett, Péter azonban sajnos a 60-as években meghalt, így értelemszerűen nem is ő írta, hanem valaki más a nevében. Az Ősegyházban egyébként már Pál apostol is figyelmeztette például a thesszalonikai gyülekezetet, hogy vigyázzanak, mert az apostolok nevében tejesztenek hamisítványokat (2Thess, 2,2).

Szervusz

Lehet, hogy nem tudod elfogadni, hogy a TELJES Írás Istentől ihletett. De oda csak olyan dolgok kerültek, amelyeket Isten helyesnek tartott, és fonosnak, számunkra.

Minden le van írva benne, ami a fizikai és szeellemi eegészségünk javára van.

Isten meghagyta a saját döntési jogát, mi az amit tudaatni aakar velünk. Ezt el is mondja:

"A rejtett dolgok("titkok" Károli féle) Jehovára, a mi Istenünkre tartoznak, a kinyilatkoztatott dolgok pedig ránk és a fiainkra időtlen időkön át, hogy megtartsuk e törvény minden szavát."5Mózes 29,29.

Sok minden nincsen leírva, amire kiváncsiak lennénk. De ami az ÉLETHEZ szükséges, minden meg van a Bibliában.

"...a biblia szerint alámerítkezésekkor kapta meg Isten szellemét, addig nem volt pontos emléke a multjáról, és információja a küldetéséről."

Ez elég hihetetlen."Mielőtt Ábrahám lett,én vagyok"

Mert a Bibliának nem az a célja,hogy egy családi album,vagy egy személy élettörténete legyen.A Biblia lapjain Isten közli a szándékát és azt,ahogyan ezt megvalósítja,valamint a célja,hogy általa megismerjük őt és közelebb kerüljünk hozzá.Ami ehhez kell,az van bent a Bibliában.Nyilván Jézus is volt helyes gügyögő kisbaba,virgonc kisgyerek

és okos kamasz fiú.De ez nem lényeges,ha a Biblia megírásának a célját nézzük.Nyilván kellemes olvasni való lenne,de Isten úgy döntött,hogy ez ne kerüljön be a Bibliába.

Nyilván Mária elmondta Jézusnak a fogantatása körülményeit,Gábriel szavait,beszélt neki Istenről,hiszen akkoriban a zsidó szülőknek kötelező volt a gyermekeik tanítása.A 12 éves Jézus már tisztában volt azzal,hogy ő Isten fia,ezt ki is fejezte az anyjának,amikor a keresésére indult,és megtalálta a templomban a tanítókkal.De mindenre nem emlékezett.Ezért is volt az,hogy keresztelkedése után,miután megkapta a szent szellemet,40 napig elmélkedett a pusztában.Fel kellett készülnie az előtte álló hatalmas feladatra,gyeremekként még nem volt a Messiás,Messiássá,felkenté a keresztelkedése pillanatában vált.

"Az apokríf iratok nem hamisítványok, azok részei voltak a Bibliának, amit a kanonizáció alatt szelektáltak. Egyházfők és papok döntöttek arról, hogy mi lehet benne, rájuk volt bízva szelektáció. Hadd ne tekintsem az ő szavukat véglegesnek a témában."

-->Kérdező, már ne is haragudj, de rendkívül pontatlan ismereteid vannak a témában.

A kanonizációt egészen biztosan végig lehet követni, mivel a történelem ebben a segíségünkre van. Jól ismerjük például i.sz. 100 körülről az (ószövetségi) alexandriai és a palesztinai kánont is, egyik sem tartalmaz egy darab apokrifet sem. De ott van Szardeszi Melitón ránk maradt dokumentuma is i.sz. 177-ből, ami szintén egy kánonjegyzéknek tekinthető, a felsorolt bibliai könyvek közt mégsem említ egy darab apokrifet sem. Nos, ha neked van igazad, ez hogy lehetséges?

Azt nem tartom természetesen kizártnak, hogy egyes személyek olvasták az apokrifokat, de hogy az Egyházban soha az életben nem tekintették azokat egyetemesen szentnek, az egészen biztos. Nincs rá történelmi bizonyíték. Egyébként meg ez a "szelektálás" sem igaz. Miből kellett volna szelektálni? Az Ószövetséget a zsidó tudósok hagyományozták, az Egyház csupán átvette azt, és történelmi bizonyítékunk van arra is, hogy a héber kánon hármas csoportja már az i.e. 2. században is megvolt. Hát az Újszövetséget miből kellett volna szelektálni? Azok az egyházatyák, akik közel éltek az evangéliumok keletkezéséhez, rendesen hagyományozták is, hogy például a János evangéliumot az Úr tanítványa, János apostol írta (talán Iréneusz említi, ha jól emlékszem). De a Tamás evangéliumól, már az Óegyházban is tudták, hogy Tamás nevében írták, de nem ő a szerzője. Ugyanez igaz, a többi gnosztikus hamisítánya is...

A Bibliában, pontosabban az Újszövetségben van némi adat Jézus gyermekkoráról. Valószínűleg azért nincs több, mert a szerzők ennyit találtak érdemesnek leírni.

Az embereket persze furdalja a kíváncsiság, s ha már nincsenek tények akkor marad a képzelet. Az apokrif könyvek jóval későbbiek, mint a kanonikusa írások, ennek ellenére meglepő részletességgel számolnak be Jézus gyerekkoráról, főleg ami a kis Jézus csodáit illeti. Bájos történetek ezek, a történeti értékük azonban valószínűleg egyenlő a nullával.

A huszonéves Jézus utazásairól szóló apokrif iratokat nem ismerek, de lehetséges hogy vannak ilyenek. Ezért meg is kérdezem, hogy pontosan mely művekről is van szó?

Egyszerűen azért nem részletezi a Biblia Jézus életének az általad firtatott időszakát, mert az történt, ami akkoriban Izraelben történni szokott egy fiatal emberrel. Az apja, pontosabban nevelőapja vállalkozásában dolgozott, kitanulta a szakmát, és házakat épített Názáretben. A názáretiek éppen ezért botránkoztak meg benne, hiszen mindenki arról ismerte, hogy ő az ács fia, aki maga is ács. Jézus nem hagyta el Izrael földjét, nem tanult idegen országokban, és nem jött vissza Izraelbe, ahol mellesleg meg sem hallgatták volna, ha kultúridegen tanításokat kezdett volna hintegetni.

Sokan nem értik, vagy elutasítják a Biblia tanításait, és a saját elképzeléseiket próbálják ráerőszakolni. Az Újszövetség hajnalán rengeteg mozgalom és tévtanítás vált ki a kereszténységből, ezeknek az eredményei az általad hitelesnek minősített apokrif iratok, amelyeket bottal sem piszkálnék meg, nem hogy beleolvasnék. A Biblia úgy, ahogy van érthető, és mindenre magyarázatot ad. Nem éppen mellékesen Isten Szelleme is bizonyságot tesz a Biblia hitelességéről és működnek a dolgok az Egyházban, az emberek megtérnek a bűnből, meggyógyulnak betegségekből, a démonok kimennek az emberekből, az életek helyreállnak. Azok a bizonyos apokrifok csupán belemaszatolnának a Biblia igazságába, és leállnának megint a már működő szellemi folyamatok.