Valaki megmagyarázná nekem Dawkins gondolatát : A vallásos hit mint vakhit? és a másik ami érdekel A keresztény hit mint irracionális felfogás?

"Te nem hiszed el, hogy én olyat is tapasztalok, amit te nem,"

Én elhiszem, hogy tapasztalsz valamit, de ha én is tapasztalnám, az vajon ugyanaz lenne, amit te tapasztalsz? Honnan tudnánk? És amit tapasztalok, azt honnan tudjam, hogy :

A) Isten

B) Csak azt gondolom, hogy Isten, de valójában lehet más is.

Ez olyan, mint egy lelki Rorschach teszt, te azt mondod rá, hogy Isten, én meg azt mondom rá, hogy hú de jól érzem magam. Pedig lehet ugyanazt érezzük.

Ez olyan, minthogy felnézünk az égre, és látunk valami fényes izé-bizét. Az egyik azt mondja rá, hogy UFO, a másik azt, hogy angyal, én meg letudom annyival, hogy műhold. De az is lehet, hogy mindhárman tévednünk. :)

Dawkins se tudja alátámasztani, csak maximum a saját maga "világában". Ő ugyanis elképzeli, hogy milyen lehet egy keresztény, aztán általánosítja mindenkire és utána nagyban cáfolja és megmagyarázza, hogy a hívők milyen buták.

A valóságban viszont éltében nem olvasott utána, hogy mit tanít a kereszténység a hitről, meg úgy egyáltalán a filozófia egyéb ágairól, mint logika, ismeretelmélet, metafizika, stb.

Kedves Tizenegyedik!

Megértelek, mert hasonló gondolatok gyötörtek annak idején engem is. Honnan tudhatom azt, hogy például a piros színt, amit én látok, ugyanolyannak látja a másik ember is, nem pedig másnak, a rántott csirkét ugyanolyannak érzi-e, mint én? Komolyan foglalkoztatott az a gondolat, hogy az a világ, amiben élek nem valóság, csupán illúzió. Stanislaw Lemnek volt egy novellája, ahol valaki létrehozott egy mesterséges világot, aminek ő volt az istene. De ha a Mátrixra gondolsz, ha ismered, akkor tudod, hogy mire gondolok. Ezek a gyötrelmek egycsapásra véget értek, amikor megismertem Isten valóságát és belülről kaptam válaszokat az életem nagy kérdéseire. Ezt sokan mások is megtapasztalták a környezetemben. A közös nevező az, hogy mindezek a tapasztalatok az egyházon belül történtek. Olyan emberek, akik echte materialisták, evolucionisták, ateisták voltak, eljöttek valaki unszolására, de egycsapásra eldobták a korábbi világnézetüket, amikor megérintette őket Isten. Ez az Egyházban tud megtörténni. Egyházon kívül a nullához konvergál annak az esélye, hogy az emberrel ez megtörténhessen, bár nem nulla.

Ilyen tapasztalatokról is énekel Abaházi Zoltán a Sing Sing volt gitárosa, akinek a nevéhez olyan dalok is fűződnek, mint például a Halál a májra, de az még azelőtt volt:

[link]

[link]

[link]

[link]

Kedves Kérdező!

Szerintem hívő emberek nemigen olvassák Richard Dawkins műveit, mert meglehetősen megterhelő és nem azért, mert olyan magasságokba szárnyalna, ahova egy átlag földi halandó ne lenne képes követni, hanem azért, mert teljes hittel és meggyőződéssel állít olyan dolgokat, amikről még ő sem győződött meg. Ezen kívül meglehetősen tenyérbemászó stílusban képes ledorongolni azokat, akik ellent mondanak neki, ami méltatlan egy oxfordi tudóstól. Stílusára jellemző, hogy Darwin rottweilereként vagy pitbulljaként emlegetik, ami találóan leírja a habitusát.

Ha tényleg érdekel, akkor az Önző gén, A hódító gén ,A vak órásmester és más könyveiből tájékozódhatsz. Ha erre nincs időd, akkor szerintem jobban jársz egy ateista fórummal, ahol Dawkins gondolatairól értekeznek.