Ki az az Azazel?

Szia!

Azazel Sátán vagy máshol Ördög néven jelenik meg. Feltehetően hibát vétettek a Biblia darabolása közben és így maradhatott meg Mózes 3-ban a neve. Henoch 53., 54. és 55. beszél róla. A zsidók Istenképe egyenértékűnek nyilvánítja a sötétséget és a világosságot. Ez jelenik meg a kétfelé áldozásban. Nem a hibák felismerése, vállalása és elkerülése, hanem másra hárítása. Innét származik a bűnbak kifejezés

"Én alkottam a világosságot, én teremtettem a sötétséget, én szerzek békességet, én teremtek bajt, én, az ÚR, cselekszem mindezt.

Szia!

Egy kis magyarázat a hozzáérőtöktől:

"Az azazél szó gyöke ugyanis az ÁJIN-ZÁJIN-LAMED (arámi változata ALEF-ZÁJIN-LAMED), melynek jelentése „elmegy”, „elszakad”, „elválik”. A gyöknek szavunkban történt megkettőzése (szabályszerűen azalzél) pedig ennyit tesz: „véglegesen elválik”. Tehát a név valójában utalás volna a bűnöktől történő végleges szakítás szándékára. Mások egyszerűen pusztulásnak fordítják szavunkat, arra hivatkozva, hogy a bűnbakot kiűzték a sivatagba, ezzel voltaképpen visszavadították ősi állapotába. Az ókori görög fordítás, a Septuaginta így ülteti át: hena tó apopompaió (= „az egyik, amelyet el kell bocsátani”)."

Több angol fordítás egyszerűen Bűnbakként adja vissza.

Tudom ez nem olyan misztikus mint az előzök, de szerintem jobban összeegyeztethető az egy Isten hittel.

# 4!

"Tehát a név valójában utalás volna a bűnöktől történő végleges szakítás szándékára."

Bocsánat, de ez:-"És örökkévaló rendtartás legyen ez nálatok, hogy egyszer egy esztendőben engesztelést végezzenek Izráel fiainak minden bűnéért. És úgy cselekedék, a mint megparancsolta vala az Úr Mózesnek."-, nem a végeleges szakításra utal, ugyanis amit évente egyszer ugyanazért elvégzek az nem végleges, hanem az az évi bűnökért való bűnbakra hárítás rítusa.

"Tudom ez nem olyan misztikus mint az előzök, de szerintem jobban összeegyeztethető az egy Isten hittel."

Újra elnézést kérek, de inkább a nem létező egy Istenhit erőltetése, ugyanis a két fél egyenértékűként való elfogadása, a kétfelé áldozás két autorítást ismer el, mint transzcendenseket, így nem lehet monoteizmus.

Izraelnek az ünnepeikkel be kellett mutatni a megváltási terv egy részét. Jézus első, illetve második eljövetelét. Két nagy ünnepcsoport volt. A tavaszi ünnepkörben a pészah előtt négy nappal kellett kiválasztani a bárányt. Jézus ekkor vonult be Jeruzsálembe. Délután kellett levágni a bárányt, amikor Jézus meghalt. Az azt követő zsenge kéve meglengetése Jézus feltámadása, stb.

Az őszi ünnepkör már elnevezésében is beszédes.

Kürtzengés ünnepe, (1Thess 4,16 ; Jelenések könyve hét trombitaszó..., bár ennek értelmezése elég változatos), nagy engesztelési nap, majd sátoros ünnep.

Az engesztelés napja egy meghatározott nap, mikor a főpap engesztelést végzett a népére, bement a szentek szentjébe, két bak közül az egyikre sorsot vetve megáldozta, a másikra a népének bűnét rátette, bevalva népének bűneit a bakra téve, és kivitte a városból, Jeruzsálemből.

Jézus áldozata, és a nép bűnének kegyelem általi eltörlését szimbolizálja. A megváltási terv talán legfontosabb része. Jézus bűnné lett értünk, és megbocsátja, tehát semmissé teszi bűneinket.

Azázel jelentése nem tisztázott, de a szó fellelhető az arab nyelvben, melynek jelentése "eltávolít".

Tehát valami ilyesmi:

3Móz 16:8 És vessen sorsot Áron a két bakra; egyik sorsot az Úrért, a másik sorsot az eltávolításért.

3Móz 16:10 Azt a bakot pedig, amelyre az eltávolításra való sors esett, állassa elevenen az Úr elé, hogy engesztelés legyen általa, [és] hogy elküldje azt eltávolításnak a pusztába.

A bűnt muszáj eltávolítani, semmissé tenni, ami nem tőlünk van, ez a pozíció a Biblia alapján kizárólagosan Jézust illeti meg:

Jn 1,29

Másnap látá János Jézust ő hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bűneit!