H lehet felismerni jehova tanuit?

16:32-es lennék!

Akkor miért jöttek vissza mindig, akárhányszor elküldtük őket? Mindig szépen, udvariasan küldtük el őket, de tudod, te is kiakadnál, ha százszor végighallgatsz valakit, százszor nem érdekel, de százegyedjére is visszajön és meg akar győzni, hogy neked jó, ha Jehova tanúja leszel. Köszönöm, más vallású vagyok, nem szeretnék váltani. (És ezt is hányszor, de hányszor elmondtam nekik!)

Nálunk kb. kéthetente csönget ugyan az a nyugdijas korú jól szituált hölgy és én mindig udvariasan elküldöm.

De mintha tudathasadásos lenne pár hét múlva újra az ajtóm elött áll.Engem nem érdekel.

Ha boltba megyek akkor is fojton látom hogy leszólitgatja a járókelöket és beszédbe elegyedik velük.

Èn csak attól tartok hogy valami egészen más szektába akarják az embert berángatni.SENTOLOGIE(lehet hogy nem igy irják.)

- Én kikapcsoltam a csengőt.

- Hogy lehet őket felismerni?

Jó a kérdés!Agresszivek, agymosottak.

Tanácsok kezdő szektásoknak avagy milyen az ideális szektás

Legyen valami nagyon bűnös dolog az életedben. Mint pl. cigiztél a klotyóban a suliban, megnézted egy jó csaj seggét az utcán, heavy metal-t hallgattál, önkielégítettél, ateista vagy, stb. Szóval van választék bőven.

Ne legyenek vallástudományi ismereteid vagy mondjuk sokkal meggyőzőbb, ha okkultista dolgokkal foglalkoztál jó sokáig.

Legyél lelkileg sérülékeny, könnyen befolyásolható és akaratgyenge. Nem árt, ha van valamilyen családi problémád is. Közeli hozzátartozó halála előny.

A szektavezér minden szavát szó szerint értsd. Amit mond, azt megkérdőjelezni szigorúan tilos.

Amire a szektatársaid rábólintanak, arra te is bólints rá, nehogy tévelygőnek nézzenek.

Amit a szektában mondanak a társaid, vezetőid azon elgondolkodni szigorúan tilos, azt el kell fogadni mindenféle kritikai gondolkodás nélkül.

Ha más vallásúakkal vagy ateistákkal találkozol, őket alacsonyabb rendűnek kell tekinteni, hiszen az igazságot úgyis mi tudjuk, ők csak elveszett tévelygők.

Ellenvetés nélkül el kell fogadnod, hogy mi vagyunk a tökéletes tudás és igazság birtokosai, mindenki más tévelygő, még az 5 diplomával rendelkező PhD egyetemi proffoknál is okosabbak vagyunk, ők hozzánk képest nullák.

Ha leállnak veled vitázni, akkor kezd el az illető személyiségét támadni, hogy démonizált tévelygő, aki a pokolban fog megrohadni, ha nem csatlakozik a mi szektánkhoz. Mert így a konkrét teológiai témáról el tudod terelni a szót, és nem fogsz rájönni, mekkora tudatlan is vagy a saját hitedhez.

Egy külső véleményt szigorúan csak akkor fogadhatsz el, ha a szektavezetőd arra azt mondja, hogy igaz. Egyébként vesd el, még ha teljesen egyértelmű, kézzelfoghatóan és tudományosan bizonyítható és logikus.

A szektádat kritizáló véleményt (legyen az írott vagy szóbeli) még véletlenül se hallgassd meg, mert akkor rájöhetsz arra, hogy milyen szépen kihasználtunk téged.

A 11-es pont nem volt egyértelmű? Húzz már el innen!!

Jehova Tanúi

Adatok: önmegjelölesük 1931 óta Jehova Tanúi (Jehovah's Witnesses) Alapítolta 1879-ben Charles Taze Russell (1852-1916). Központja Brooklyn New York (USA). Elterjedtsége világszerte 5,6 millió fő. hazánkban kb. 20 ezer fő. JT kiadója az Őrtorony Társulat (Watchtower Bible and Tract Society), kiadványa az „Őrtorony" és az „Ébredjetek" folyóirat, szórólapjaik füzeteik, könvvecskéik sajátos színviláguk révén könnyen felismerhetők.

Russrll gyermektelen, elvált ruhagyáros és -kereskedő volt. eredetileg re formátus. majd egy végváró adventista csoport tagja, végül a világ legna gyobb nyomda- és kiadókonszernének alapitója lett. Héberül, görögül nem tudott. Spekulációit az Őrtorony Társulat későbbi vezetői (Ruthcrford Knorr) fejlesztették tovább.

Tanításuk a kereszténység minden lényeges pontját tagadja, ezért elég a leg-fontosabb tévtanokat említeni. Tagadják a Szentháromság-tant. Isten neve Jehova (hiv. Zsolt 83:19 Kűroli), aki az egyetlen Isten. A Szentlélek nem személy, csak Isten láthatatlan „tevékeny ereje", „szent szellem" (hiv. Csel 1:8,2:2-4 slb.). Jézus Krisztus tökéletes ember volt. de benne nem maga Is-ten, nem Jehova Öltött testet, hanem csak Isten Fia (hiv. Mt 16:13-17). Isten Fia csak „isteni lény", Jehova „egyetlen-nemzettje" [egyszülöttje], az első, Jehova által közvetlenül teremtett lény, aki nem más. mint Mihály arkan-gyal. Jehova minden "mást" általa teremtett (hiv. Kol 1:15-16, Jel 3:14). JT szerint Jézus csak megkeresztelkedésétől fogva lett Felkent. Nem kereszten, hanem „kinoszlopon" halt meg (hiv. a görög sztaurosz alapjelentése: geren-da). Halála a tökéletes emberi élet alázatos feláldozása volt a bűnös, tökelét-len életű és örök halálra ítélt emberekért. A „megváltás mérlegén" Ádám, az első ember bűnét a tökéletes ember, Jézus bűntelensége és mások helyett való áldozata egyenlítette ki.

Az ember természete szerint bűnös, élete Isten áldásai nélkül tökéletlen, büntetése a test halálakor kezdődő örök halál. Az ember csak por és életerő ideiglenes együttese, ez utóbbit a vár hordozza. Nincs halhatatlan lélek, a halottak csak Isten emlékezetében élnek, öntudatlan állapotban (hiv. Préd 9:5) várják az ítéletre való feltámadást. Nem örök szenvedés, hanem meg-semmisülés lesz az osztályrészük.

A megváltás szabadulás a bűn hatalmából és következményétől: a végér-vényes haláltól. A Megváltó az örök földi, testi életre való feltámasztás jogát kapta meg Jehovától. Az újraszületés (lásd Jn 3:1-8) nem más. mint mennyei életre, szellemi lényként való feltámadás.

Ez azonban nem adatik meg minden hívőnek, csak az első 144 000 „mennyei osztályának", akik a .,nagy sokasággal", a Tanuk millióival szem-ben különleges kiváltságokkal rendelkeznek (hiv. Jel 7. fej. 14:1-3. Zsid 12:22-24, Mt 22:14. Lk 12:32). A 144 000 kiváltsága az újraszületés, az is-tengyermekség, a fiúság, a papság, a királyság, az örökség, ők Krisztus Tes-tc. Menyasszonya. Isten Temploma és Egyháza. A „földi osztály" tömegei-nck a földi paradicsomban való örök élet. a teljes egészség, békesség és ál-landó anyagi bőség jut (hiv. Ézs 2:4, 65:17-23, Jn 10:16). A 144 000 még elő tagjai (kb. 8 000 fő) hűséges, odaadó szolgálaluk alapján váltak méltóvá a személyesen kapott isteni kijelentésre, hogy nekik „mennyei reménységük van". Csak ők vehetnek részt az évente, Niszán 14-cn tartott „emlék-ünnepen" (úrvacsorán. hiv. Lk 22:29), a „nagy sokaság" csak „megfigyelő".

Az üdvösség a JT szervezeten belülre korlátozódik, de egy Tanú csak azt állíthatja, hogy egyelőre meg van mentve. Üdvösségét ugyanis önhibájából bármikor elvesztheti. A Társulat szerint minden felekezet és egyház téve-lycg, és a Sátán műve.

Az Őrtorony Társulat Dániel könyvéből merített spekulációk alapján elő-ször 1874-re, majd 1914-re jósolta Krisztus „második jelenlétét" (hiv. a parúszia szó egyik jelentésére; az „eljövetel" helyett ezt használják), 1918-ra a keresztény egyházak megsemmisülését, 1975-re pedig Krisztus ezeréves birodalmának (millennium, lásd Jel 20:1-6) kezdetét.

A legfontosabb, hogy szerintük Jézus Krisztus 914־ben már láthatatlanul visszajött (hiv. Jel 11:15). Uralmát a tizennégy tagú Vezető Testületen ke-resztül gyakorolja, amely önmagát „rabszolga-osztálynak" nevezi, és „bölcs és hü szolgaként" (hiv. Mt 24:25) az egyes tagoktól átveszi a bibliaérlclme-zés feladatát és az erkölcsi döntés felelősségét. „Teokratikus szervezetként" Jehova királyságát, az Új Világot hirdeti.

1914-ben „elkezdődtek a jelenlegi gonosz rendszer utolsó napjai", és „a gonosz világ hamarosan elpusztul". A szervezet szerint küszöbön áll az armageddóni csata (Jel 16:12-16), amikor minden állam és minden ember, aki nem Jehova Isten akaratát cselekszi, elpusztul. Ezután láthatóan bekö­szönt Isten országa a földön, és minden Tanú elvezni fogja az örök jólétet, az anyagi bőséget, az egészséget és a békességet. A csata időpontját az „Őrtorony" folyóirat kezdettől fogva „küszöbön álló" eseményként állította be (1914, 1918, 1925, 1942, 1975).

A szervezet szemben áll minden államhatalommal és társadalmi szervező-désscl, amely Jehova királyságát nem hirdeti. Számukra a Jel 13:2 „az em-beri uralkodási szemlélteti, nem egyes kormányzatokat, hanem a politikai hatalmak globális rendszerét. Ennek uralkodója pedig a Sátán" (hiv. Jn 14:30, Un 5:19, Jel 16:4). A tagok nem tölthetnek be állami funkciót, hábo-rú idején semlegesek, nem fognak fegyvert. A himnuszéneklés, a himnusz alatti felállás vagy a nemzeti zászló előtti tisztelgés is bálványimádásnak minősül, tehát JT számára - üdvössége érdekében - mindez tilos.

Közismert JT házról házra járó ρrédikátorszolgálata. A szolgálat utcai iro-dalomterjesztést és házról házra történő prédikálószolgálatot jelent. Az ér-deklödökhöz két Tanú rendszeresen eljár bibliatanulmányokat folytatni (oktatni).

Az válhat Tanúvá, aki átveszi a Társulat tanait, az erkölcsi változás és az odaadó szolgálat jeleit mulatja és megkeresztelkedik. A keresztség tulajdon-képpen felavatás a „királyság híröke"-ként való prédikátorszolgálalra. A gyülekezetvezető „vének" a tagokat állandó továbbképzéssel, feddésekkel és dicséretekkel buzdítják a szolgálatra. Bizonyos óraszámot folyamatosan teljesíteniük kell (hiv. Ez 3:18), és az ún. „szántóföldi" jelentésekkel - a pré-dikáló szolgálatban töltött órák és az eladott iratok számával, az érdeklődök címével, a beszélgetések eredményével - el kell számolniuk a véneknek.

A Tanúkat teljesítményüktől függően osztályozzák, ettől függ megbecsült-ségük - és végső soron az üdvösségük is. Csak a szervezethez hűséges, an-nak mindenben engedelmeskedő Tanúk üdvözülnek (hiv. Zof 2:3), ezért iga-zából senki sem lehet biztos az üdvösségében (hiv. 1Kor 10:12, de vö. 13).

Kötelező a „Királyság-termek" (istentiszteleti és oktató helyiségek) rend-szeres látogatása. Tilos a társadalmi és keresztény ünnepeken való részvétel (karácsony, húsvét, alkotmány ünnepe, névnap, születésnap), mert ezek po-gány hatalmak tiszteletének, illetve pogány szokásoknak számítanak.

A Tanúk a vérevés bibliai tilalmára hivatkozva (Csel 15:28-29) nem ad-hatnak vért, baleset vagy műtét esetén csak vérpótló folyadékokat kaphat-nak. Ennek a felfogásnak már sok áldozata van, mert előfordul, hogy ez nem elég, hanem teljes vérátömlesztésre van szükség. A Tanúk írott nyilatkozat-tal hatalmazzák fel a szervezet jogi képviselőjét, aki így megakadályozhatja az orvosi segítségnyújtásnak ezt a formáját. Az ötvenes évek óta már kap-hatnak himlő elleni oltást, és ma már a szervátültetés elfogadását is az egyes tagok lelkiismeretére bízzák. A Tanúk kis mennyiségben ihatnak alkoholt, de a dohányzásért már kiközösítés jár.

PROBLÉMÁK

Jehova Tanúi vonzereje azclilizmus, a kiválasztottak önigazult küldetéstudata. Aktivitásuk, fanatikus hűsegük két forrása a csodálatosnak leírt jövőbe vetett reménység (földi paradicsom) és az állandó felelem, hogy azt saját hi-bájukból elveszthetik (megsemmisülés). A szervezeten belül kíméletlen a belső ellenőrzés, a tagok - „egymás lelkiismereteként" - minden szabály-ellenes dolgot azonnal jelentenek a véneknek. A vének előtti állandó megfe-leléskcnyszcr miatt egy idő után sok Tanú jobban fel a szervezettől, min( Is-tentöl. Jézus „boldogító és könnyű igája" helyett (lásd Ml 11:28-30) egy mo-dem farizcizmus igája alatt szemednek. Bizonyára ennek köszönhető, hogy - saját adataik szerint - világszerte évente harmincezer Tanú lép ki annak ellenére, hogy a vének közlik velük: a megsemmisülés lesz az osztályrészük, ezentúl egy Tanú sem állhal velük szóba, szeretteik meg csak nem is imád-kozhatnak énük. A kilépéssel, kiközösítéssel járó nagyfokú érzelmi sérülések csak nehezen gyógjailnak be. sajnos sok ember megy tönkre lelkileg, és csak ke-vesen képesek ezek után megint a kezükbe venni a Szentírást vagy imádkozni.

A Társulat sok évtizedes bibliatanulmányozói tapasztalatára, az óhéber és az ógörög nyelv (állítólagos) ismeretére hivatkozva hirdeti, hogy minden kérdésre választ tud adni, ezért a Biblia értelmezését és a felelősséget „átvállalja" magára a Tanúk helyett. Ők teljesen megbíznak a vezetőségben, és annak magyarázatai nélkül nem merik a Bibliát értelmezni.

A brooklyni Őrtorony Társulat egyébként napjainkra a világ egyik legna-gyobb nyomdaipari konszerné lett, hatalmas és jól menő gazdasági vállalko-zás, amely a Tanúk önfeláldozó szolgálata révén havonta százmilliószámra terjeszti a Társulat kiadványait. A cég nem profitorientált, a szent cél érde-kében minden bevételt visszaforgatnak a termelésbe. A Tanúk mindebben csak a Művel látják, amelynek apró fogaskerekeiként kívánnak működni.

MIT TANÍT Λ BIBLIA?

A Szentírásról lásd 1.1-3

Abc nem vált jóslatok mondvacsinált kimagyarázása kétségessé teszi a „Ko-moly Bibliakutatók" harcos igazságszerctetét. Az „Őrtorony" nem „Isten szócsöve", hanem hamis prófétáké.

A „Keresztény Görög Iratok Új Világ Fordítása" (New World Translalion) az eredeti szöveg értelmének meghamisításával igazolja a Társulat lanail. A NWT kritikus részleteit magánszemélyek alig ismert, hibás fordításaival, közismert fordítások közismert „bakijaival", a szakmailag elfogadott görög nyelvkönyvek szelektív idézgclésévcl, semmit sem bizonyító „példák" meg­tévesztő sorával, és olyan liberális katolikus és protestáns szerzők müveivel akarják igazolni, akik a Bibliát nem tekintik Isten megbízható szavának. A nagyszámú és terjedelmes „bizonyíték" természetesen igen meggyőzően hat a nem szakemberre, a Társulat pedig hallgat arról, hogy a hivatkozott nyelvkönyvek írói nyílt levelekben már hangot adtak tiltakozásuknak, hogy az ő műveikre hivatkozva ne hamisítsák meg a Bibliát. (A kritikus igehelyek nyelvészeti elemzését lásd az 1. Függelékben!)

Egy Tanú igazából csak akkor hajlandó a keresztény tanítás befogadására, ha már ki mer lépni a Társulat tekintélyének árnyékából. Ehhez azonban nem kevesebbel kell szembesülnie, mint a Társulat hamis próféciáival és nyelvészeti inkompetenciájával.

Az Evangéliumról lásd 2.1-5, Jézus Krisztusról lásd 3.1-6 Az ószövetségi állatáldozati rendszer az Isten Bárányára: az Isten által ho-zott áldozatra mulatott előre. Az Istenember Jézus Krisztusban életünk Birá-ja bűnhődött helyettünk (Jn 1:29. IPt 1:18-19. Zsid 2:14-17, 7:27, 9:12-14, 10:11-14). Isten Fia. Jézus sosem volt angyal (Zsid 1:2-14), ő nem pusztán az első, közvetlenül teremtet „isteni" lény. hanem Isten, Tökéletes, bűntelen életének. Isten számára elfogadható áldozatának és halhatatlanságának (Jn 2:18-22, 10:17-18) a titka Istenember volta.

Istent egy teremtmény különben sem engesztelhette ki más teremtmények bűneiért. A bűn Isten elleni lázadás, a bűnös Istennek tartozik, és Isten vagy megbünteti a bűnöst, vagy ő maga fizeti ki a tartozását azzal, hogy ő elen-gedi azt, tehát magára vállalja a kárt. Ha nem Isten, a sértett fél fizette volna ki a tartozásunkat, hanem csupán egy másik, ártatlan teremtmény, akkor Is-ten igazságtalanná lenne azzal, hogy „más kontójára" venne önmagának elégtételt.

Aki a kegyelemből felkínált üdvösséget elfogadja, annak az üdvösségét maga Isten garantálja, hitre jutásának első pillanatától az örökkévalóságig (Fii 1:6 vö. Róm 8:31-39). Az érte életét adó Jó Pásztor kezéből nem eshet ki (Jn 10:11.28-30), nem kell az önhibájából való elbukás félelmében élnie (IPt 1:5-9, lKor 10:12-13). A Biblia Istene tudja, hogy mit jelent embernek len-ni, a Társulaté nem.

Isten országában nincs első és másodosztály. Aki hisz, azt Isten a gyer-mekévé fogadja (Jn 1:12-13), az Isten fia (Gal 3:26, 4:6, Róm 8:15-16), Is-tentől született (1nn 5:1, Jn 3:1-8), vette a Szentlelket (Jn 7:37-39), a Mcssi-ás elpecsételte a Lélekkel (Ef 1:13-14, 2K0r 1:22), megkeresztelte és meg-itatta a Lélekkel (lKor 12:12-13), abban Krisztus vett lakozást (Ef 3:17), az a Lélek templomává lett (lKor 6:19-20). A 144 000 a nagy nyomorúság alatt megtérő zsidókról szól; a Társulat szerint azért nem lehetnek zsidók, mert a törzsek névsora nem egyezik az egyik ószövetségi listával, de egyrészt az Ószövetségben található húsz törzslistából csak három egyezik (!), másrészt Dán és Efraim valószínűleg a bálványimádás miatt hiányzik. A Lk 12:32-ben a tizenkét tanítvány mint új Izrael valóban „kicsiny nyáj" volt, amely rá-szorult az Isten gondviselésébe vetett bizalomra (lásd a szövegkörnyezetet). A Mt 22:14 előtti példázatból kiderül, hogy ki a „sok meghívott" és ki a "kevés választott"; a meghívottak (a kortárs zsidók) nem jöttek cl a királyi menyegzőre, az utcáról behívott vendégek (a népek) viszont a korabeli szo-kás szerint vendéglátójuktól kapnak ünneplő ruhát. A hallgatag „vendég", aki csak fogyaszt, de nem kér az ünnepségből, megsérti a házigazdát, joggal dobják ki: akik bent maradnak, azok a választottak - nem a 144 000. A Jn 10:16 „más juhai" sem JT „földi osztályára", hanem a népekre vonatkozik. A Jel 7:9-ben a ..nagy sokaság" igenis a mennyben van, „a trón előtt" {enópion), nem csupán a trón „látóterében" (NWT), akárcsak a Jel 14:3-ban a 144 000 (enopion itt is. kétszer). A 2Thrssz 2:13-14 sem arról szól. hogy a 144 000 lenne kiválasztva a „Krisztus [mennyei] dicsőségében való részese-desre". Az előző versek azokról szólnak, akik nem hisznek az igazságban. hanem a hamisságban gyönyörködnek, akiket Isten ezért kiszolgáltat a té-velygesnek, és a Sátán cl is csábítja őket; ezzel szemben a thesszalonikai hí-vöket Isten „kezdettől fogva üdvösségre" (megmenekülésre) „választotta ki". Itt nem az előre kiválasztásról van szó (nem az eklegomai áll perfectumban), hanem Istennek az cvangclizáció során végzett válogatásáról (a haireó áll aorisztoszban, ami két lehetőség közüli egyszeri választást jelent); a hitetlen engedetlenség és a hívő engedelmesség áll egymással ellentétben, nincs szó a 144 000-ről. Az 1Pt 1:5-8 sem a 144 000 üdvösséget garantálja: Péter a világban szétszóródott (1:1-2), újjászületett (1:3) hívőknek ír. akik az övével „azonos értékű hitet" vallanak, akik e hit révén isteni természet részesévé váltak, és megmenekültek a pusztulástól (2P1 1:1.4). A Zsid 12:22-24-ben az „elsőszülöttek ünnepi seregé"-nek neve fel van írva a mennyben, az „élet könyvében" (vö. Jel 20:11-15); ha ez az „ünnepi sereg" a 144 000-re vonat-kozna. akkor csak ők üdvözülnének - senki más.

Az Újszövetségben a mennyei és a földi osztályok létezése egyértelmű utalásokat tett volna szükségessé arra vonatkozóan, hogy melyik ige, szakasz vagy levél kikről szól, és kiknek szól. Ilyen utalások nincsenek, tehát vagy az Újszövetséget kell kidobnunk a szentírók döbbenetes, félrevezető gondatlan-sága miatt, vagy pedig a szétválasztásról szóló tant. Különben a 144 000 állí-tólagos kiváltságait tekintetbe véve a Tanúk tömege teljesen fölöslegesen ve-szi a kezébe a Bibliát, hiszen annak csak töredéke szól róluk és nekik. Az 5,6 millió Tanúnak valóban csak az „Őrtorony" olvasása marad...

Kérdéses ezenkívül, hogy ki tudhatja. hányan tértek meg az első keresz-tény generáció alatt a 144 000-ből. és hogy hányadiknál állt a számoló Russcll és hívei fellépésekor?

Jézus visszajövetele előre kiszámíthatatlan, váratlan, és mindenki állal azonnal látható esemény lesz, vö. az ezzel kapcsolatos helyeken található igék és főnevek jelentését.

A leggyakoribb a horaó - lát, szemlél, néz, lásd Mt 24:15.30, Mk 13:26, Lk 21:27, Jn 1:39.51, Zsid 9:27, Un 3:2, Jel 1:7. A Társulat szerint a Jel 1:7-ben a „minden szem meglátja öl, azok is, akik átszegeztek, és a Föld összes népe mellet veri miatta bánatában" nem fizikai látásra utal, csak belátásra, felisme-résre, ennek azonban ellentmond a görög szövegben álló hebraizmus. A „látás" ugyanis a héber gondolkodásban a valamilyen szempontból való megtapasztalás értelmét hordozza („nem lát halált / életet"), de ha valaki a „szemével lát", vagy valakinek „a szeme lát" meg valamit, akkor csak konkrét, fizikai látvány szemle-léséről lehet szó, mint a Jel 1:7-ban is (fainó - feltűnik, láthatóvá válik, lásd Mt 24:27.30, Mk 16:9, Lk 9:8). A Mt 24:27 szerint az Emberfia eljövetele úgy lesz, mint ahogyan a villámlás is ellátszik az ég egyik aljától a másikig; a 30. vers szerint feltűnik (fainó) az Emberfia jele az égen, és meglátják (horaó) az Em-berfiát. Az „Emberfia jele" (genitivus subiectivus) azt jelenti, hogy a jel maga az Emberfia, jelül ő maga tűnik fel, és lesz láthatóvá (vö. Csel 2:38, „megkapjátok a Szentlélek ajándékát" azt jelenti: „ajándékul a Szentlelket"). A többi főnév is a látható eljövetelt igazolja: epifaneia - megjelenés (lásd lTim 6:14, 2Tim 4:1, Tit 2:13); apokalüpszisz - leleplezés, feltárás, szcmlélhetővé válás (lásd lKor 1:7, 2Thessz 1:7); parúszia - eljövetel, látogatás, megjelenés, (megjelenés utá-ni) jelenlét (lásd lKor 15:23, lThessz2:19, 3:13,4:15, 5:23, 2TT1essz 2:1.8).

A Szentháromságról lásd 4.1-5

Isten az, aki. Ó egyszerűen a „Vagyok" (2Móz3:14-15). A zsidók (isztclct-bői mindig úgy utaltak rá, hogy az Úr (Adonáj) vagy a Név (há Sém). A hé-ber írás eredetileg csak mássalhangzókat rögzített, így a JHVH szó eredeti kiejtése teljesen feledésbe merült. Az egyetlen biztos az, hogy nem „Jehova" volt, mert az középkori teológiai műszó: amikor a szöveget magánhangzójc-lekkel látták el, a JHVH mássalhangzók alá írták az Adonáj vagy az Elohim magánhangzóit, ebből lett a Jahovah, Jchovah vagy Jchóví. A probléma azonban nem Isten nevével van, hiszen az - kiejtésétől függetlenül - hitünk egyik fontos eleme.

JT szerint azonban Jehova vagy Jahve és Jézus nem ugyanaz a személy, így nem elég a Jézus váltságába vetett hit, Jézus nevének ismerete és Jézus segítségül hívása, hanem Jehovát kell segítségül hívni az üdvösséghez (lásd a Függelék 1. pontját!). Pedig Jézus héber nevének (Jésua, Jósua vagy Jehosua)jelentése Jézus lényét teszi világossá: őbenne maga „JHVH [az, aki] meg-ment". Arra a kérdésre, hogy kicsoda a Bibliában „az Első és Utolsó", azaz egyetlen Isten (Ézs 43:10-11), minden Tanú azt válaszolná, hogy „Jehova". Jézus és „Jehova" azonban ugyanaz a valaki kell hogy legyen (Ézs 44:6, Jel 22:13), különben mikor halt meg és támadt fel „Jehova", az Első és Utolsó Isten (Jel 1:8.17-18). ha nem Jézus emberi testében? Ha egy Tanú ezt felfogja, akkor el tudja fogadni, hogy Jézusban maga a Mindenható lett érte emberré, nemcsak egy teremtmény. Akkor a Szentlélek által végre Úrnak nevezheti Jézus Krisztust (Lk 1:48, 2:11, Jn 20:28, lKor 12:3, Kol 3:24), és le tud térdelni az elé, aki előtt egy napon a mennyben, a földön és a föld alatt is minden te-rcmtmény megfogja hajlani a térdéi (Ézs 45:23 vö. Fii 2:9-11, Csel 4:12).

Egyebek

Az emberrel, lelkével, halál utáni, túlvilági sorsával kapcsolatban lásd a 2. Függeléket! Nem igaz a „vér = lélek" képlet, mert a Biblia a vért a rúah-hal sohasem azonosítja, csak a nefes-sel (és a pszükhével), ami a legtöbbször életet vagy magát az embert jelöli. Az 5Móz 12:23 „a vér az a lélek (nefes)" helyes fordítása: „a vér az életerő hordozója)". A 3Móz 17:11 - „a test élete (nefes) a vérben van" - is azt állítja, hogy a vér az életerőt hordozza.

A vérevéstilalom célja egyrészt a korabeli pogány vérmágia tiltása (a meg-gyilkolt állat vagy ember életerejének „bekebelezése") és a dögevés miatti fertőzések elkerülése volt. Másrészt pedig a véráldozatok jelentőségét tartatta tisztelet-ben (Zsid 9:22), hiszen a feláldozott állat vérét a bűnös ember vére helyett fogadta cl Isten ideiglenes engesztelésül (lMóz 9:3-4, 3Móz 17:10-11, 5Móz 12:23, Csel 15:19-20.28-29, 21:25, lKor 8:8). Az Újszövetségben a „vértől való tartózkodás" apostoli határozata (Csel 15:29) a vérevés ószö-vetségi tilalmát ismétli meg. Miért kell az életmentő vérátömlesztés elutast-tásával olyan áldozatot hozni, amit Isten nem követel?

Bár nincs teológiai jelentősége, meg kell említeni, hogy Jézus nem „kin-oszlopon" (NWT: torture stake) halt meg. A görög sztaurosz jelenlése való-ban cölöp vagy gerenda, de a rómaiak kivégző eszköze kereszt alakú volt. Ennek két Kr u. 1. századi ábrázolása ís fennmaradt Rómában, a Palatínus-dombi ásatások során került elö egy „graffiti", amelyen egy keresztre feszített szamárfejű alakra mutat rá egy Alexamenosz nevü férfi, s atatta a felirat: szebete theó, azaz „imádjátok Is-tent!" A Kr. u. 79-es lávakitöréskor elpusztult Pompejiben pedig az egyik kiásott ház oltára fölött falba süllyesztett latin fakereszlel találtak.

Ennél fontosabb azonban a keresztény ünnepekhez és az államhoz való hozzáállás témája. A lényeg ez: feladatunk nem evilág szerint, de evilágban élni, és hatni a környezetünkre (Mt 5:13-14, Jn 17:15, Fil 2:15).

Mivel Jézus születésének dátumát senki sem tudta, testté lételét csak a 4. századtól kezdték el megünnepelni. A ״"egyőzhetctlen Nap״-nak az ünnepét keresztény tartalommal („pogányok világossága") töltötték meg. Az ünnep a kora középkorra elvesztette kezdeti pogány gyökereit, a 17-18. századtól kezdve viszont a keresztény tartalom is kezdett elkopni. Ma már igazi pol-gári ünnepnek, sokba kerülő, rohangálással járó társadalmi programnak lü-nik. Mégis, hagyományosan a szeretet ünnepe. Ha számunkra valóban fon-tos, hogy felebarátaink a nagy ünnepi rohangálásban valami másra, tudniil-lik Isten ajándékára figyeljenek fel (Jn 3:16), akkor szeretettel megmondhat-juk nekik, hogy mi ilyenkor Isten szeretetének örülünk, s ezért ajándékozzuk meg egymást - és őket. Nem arról van szó, hogy ilyenkor meg kell próbálni ,jól viselkedni", hanem arról, hogy Urunk szeretetét átélve egymásnak és másoknak is van mit adnunk. A hétköznapokba belefáradt, és az ünnepet joggal kollektív képmutatásnak érző emberek számára az a jó hír, hogy Isten emberré lett, hogy ,járt a cipőnkben", nem az, hogy a karácsony pogányság.

Ami a hatalomhoz való hozzáállást illeti, minden hatalom Istentől van (Róm 13:1-7, IPt 2:13-14), és - optimális esetben - a közigazgatás feladatait ellátók istenadta funkciót töltenek be istenadta tehetséggel. Istennek való alárendeltségben, a közjó érdekében, a nép pedig a jó kormányzatért Isten-nek ad hálát. (Ez nem naiv vágyálom, voltak idők, amikor a királyok „Isten kegyelméből" voltak azok, akik voltak, és akiket egyszerű prédikátorok megfeddhettek, ha elfeledkeztek a Királyok királyáról.) Manapság sok vezető funkcióba került ember a tehetségével és a helyzetével nem Istent, nem országát, hanem önmagát szolgálja.

Bár mennyei állampolgárok is vagyunk (Fil 3:20, Ef 2:19), kötelességünk a társadalmi rendért és igazságosságért imádkozni, és életvitelünkkel is küz-deni érte (lTim 2:1-2, Tit 3:1-2). Ha az apostol ezt a hozzáállást követelte a pogány Római Birodalom idején, akkor a mai demokráciák korában sem le-het más a hozzáállásunk. Ha evilági feladatunk, talentumunk a közigazga-tásba hív, és a fennálló rendszer sem keresztényellenes diktatúra, akkor Isten nevében és lelkiismeretünk tisztaságához ragaszkodva (Csel 5:29) végezhet-jük a dolgunkat, jótékony hatást gyakorolhatunk világunkra (Róm 16:23).

Igenis van különbség rendszer és rendszer között, s ezt Jehova Tanúinak kellene a legjobban tudni, hiszen ma is sok országban diszkriminálják őket -de nem mindig és mindenhol.

A újkori és legújabb kori nagy evangéliumi ébredések története mind Jézus társadalomátalakító hatalmáról szól, aki egész országrészeket ki tud szabadi-tani az ördög hatalmából és meg tud tisztítani minden fertőtől. Ilyesmire azonban mindig csak azok kaphattak és kaphatnak felhatalmazást, akik számára Jézus Krisztus maga az Úr Isten (lKor 12:3.13, Fii 2:11, Mt 28:18).

[link]

[link]

Jehova tanúi, millenisták, 1931-ig Komoly Bibliakutatók Nemzetközi Szövetsége: adventista hagyományokon alapított szekta. - Charles Taze Russell (1852-1916) philadelphiai rövidáru-kereskedő hozta létre az 1870-es évek elején, abból kiindulva, hogy előtte senki sem értelmezte helyesen a Szentírást. 1874: létrehozta Biblia-tanulmányi körét (Bible Study Group). 1879: megalapította a Zion's Watch Tower and Herald of Christ's Presence ('Sion Őrtornya és Krisztus Jelenlétének Hírnöke') folyóiratot, a későbbi Watch Tower ('Őrtorony') ősét. - Russell meggyőződése szerint a világ végének időpontja kiszámítható (1872 óta Jehova tanúi kb. 7x határozták meg Krisztus kirságának eljövetelét). Halála után újabb szekták váltak ki a társaságból. Utóda 1917: Joseph Franklin Rutherford (1869-1942), aki szigorította a vezetés stílusát. Tökéletesítette a házról-házra látogatás gyakorlatát, meghonosította az évenkénti kongresszusokat és az ún. „királyságtermeket” (tkp. gyülekezeti termek). 1931. VII. 26: a Columbusban (Ohio, USA) tartott kongresszuson vették föl a Jehova tanúi nevet, melyet Iz 43,12-ből származtatnak. - Tanításuk. Egy Isten van (neve 1931 óta a Kiv 3,15 és Iz 42,8 alapján Jehova). Tagadják Krisztus istenségét, a Szentháromságot, a lélek halhatatlanságát. A Szentlelket személytelen erőnek tekintik. A szentségeket elvetik. Jézust Jehova legkiválóbb tanújának tartják, aki emberi létezése előtt Logosznak, Igének v. Mihály arkangyalnak nevezett szellemi teremtmény volt. Meghalt mint ember és feltámadt, mint egy halhatatlan lélek v. szellemi Fiú. Szenvedése és halála volt annak az ára, hogy visszanyerje az emberiség számára az örök földi életet. E földi paradicsomban csak a 144 ezer igaz „tanú” (Jel 7,4; 14,1) élvezheti a mennyei dicsőséget Krisztussal. A gonoszoknak teljes megsemmisítésben lesz részük. A vallás és a világi hatalom az ördög eszközei a jóakaratú embereknek az igazságtól való távoltartására. - Életformájuk. Jehova tanúi alapvető kötelessége Jehova közeledő országának hirdetése ajtón becsöngetve, otthoni bibliacsoport keretében, az utcán Őrtorony újságot kínálva. Üdvösségük egyedüli útjának az igehirdetést tartják. Keresztségük (alámerítéssel, tömegdemonstráció keretében) nem szentség, csak külsőleges szimbólum. Tiltják az ünneplést, kivéve az Utolsó Vacsoráról való megemlékezést, melyet Niszan hó 14-én napnyugta után ülnek meg a kenyér és bor jelképeivel. ApCsel 15,29 és ósz-i helyek alapján minden formában tartózkodnak a vértől, a vérátömlesztést akkor is elutasítják, ha az az életet jelentené maguknak v. gyermekeiknek. Házassági és nemi erkölcsük szigorú, leszámítva a születésszabályozást, amit a párokra hagynak. Tiltják a dohányzást. Hitük és életszabályaik egyetlen forrása saját fordítású Bibliájuk („Új Világ Fordítás”), bőséges magyarázattal. A Biblián kívül csak a társaság által terjesztett kiadványokat használhatják. Minden alkalmat megragadnak a misszionálásra, más módon azonban nem érintkeznek a társasághoz nem tartozókkal. Pártokkal, szakszervezetekkel nem működnek együtt, nem fognak fegyvert és nem tesznek esküt. - Szervezeti felépítésük. Az „Ország hirdetőjének” heti 5 órát a gyülekezetben és havi 10 órát „tanúskodással”, a kb. 35 ezer „úttörőnek” havi 100 órát a társaság tevékenységével kell töltenie. További 8 ezer „különleges úttörő” és „misszionárius”, valamint 1500 főállású dolgozó működik a világ különböző pontjain lévő Bétel nevű közösségeikben. Hierarchizált és centralizált szervezetük csúcsán 1971 óta ún. „vezető testület” áll. Az 1909 óta New York Brooklyn negyedében székelő központ a fontosabb országokban hálózati irodákat irányít, melyek felügyelik a munkát és vezérlik a publikációk szétosztását: körzeti és kerületi megbízottak rendszeresen látogatják a helyi gyülekezeteket, s találkoznak a helyi megbízottakkal, úttörőkkel és hithirdetőkkel. A szimpatizánsok nem számítanak tagnak. Ahhoz, hogy valaki „igaz tanú” lehessen, így vagy úgy, de hatékonyan kell prédikálnia. - Elterjedésük. A 20. sz. első felében a leggyorsabban terjedő vallási mozg., létszámuk 1939-48: megötszöröződött, 1965: kb. 1 millió, 1996: kb. 5,3 millió. Jelenlétük É-Amerikában és Eu-ban a legerőteljesebb, Ázsiában elenyésző. Jehova tanúit a Szabadegyházak Tanácsa nem vette fel tagjai sorába. A hitleri No-ban 1933-45: kb. 10 ezer tagjuk börtönbe, kb. 2 ezer koncentrációs táborokba került, akik közül 1200-an meghaltak. - Őrtorony c. folyóiratuk megj. kéthetente, 125 nyelven (köztük m-ul), 20 millió pld-ban. - Mo-on a 20. sz. első évtizedében jelentek meg, 1989 óta bejegyzett felekezet. Létszámuk 1990: kb. 5 ezer fő. Erdélyben Kolozsvárt, Marosvásárhelyt s a Nyárád menti falvakban voltak hívei, akik kiadták Russel 7 köt-es művét, bibliakritikai műveket és Kolozsvárt 1914-22: A Világító Őrtorony, 1923-35: Az Őrtorony c. havi (rendszertelenül megj.) folyóir-ot. A 24.536/1928. sz. törv-nyel szervezeteiket Ro-ban betiltották az „aratók”, nazarénusok, reformált adventisták, pentikostalisták, inochentisták gyülekezeteivel együtt.

Az adventistáktól a 19. sz. végén elszakadt protestáns irányzat, erôsen Szentháromság-ellenes jelleggel. Hitük szerint egy Isten van: Jehova. Jézus teremtmény, Szent Mihály angyal megtestesülése. A test feltámadásában nem hisznek. Várják Jehova 1000 éves földi uralmát. A világ vége tűzzel fog eljönni, s csak ôk fognak megmenekülni. Pacifisták (fegyvert nem fognak). A jó szervezés és apostoli elkötelezettségük az utóbbi évtizedekben sok hívôt szerzett nekik. Módszerük: elsôsorban jóindulatú keresztényeket szemelnek ki a megtérítés céljával. Kettesével látogatják a lakásokat... Többnyire a csalhatatlanság látszatával idézik a Bibliát, mást nehezen hagyva szóhoz jutni. A Szentírásban kevéssé járatos ember számára imponáló, ahogy dobálódznak a bibliai idézetekkel és helyek pontos megjelölésével. Valójában bibliai ismereteik általában felületesek, s csak saját céljaikra összegyűjtött helyeket idézgetik folytonosan. Azt állítják, hogy a többi egyházak papjai csak félrevezetik a hívôket, s az igazság csak náluk van. Ezért általában párbeszédet nem is folytatnak másokkal. Amiben példaadóak: az összetartás és egymás segítése a gyülekezeten belül, valamint a missziós elkötelezettség, amelyek másokat tanaiknak megnyerni igyekeznek: Elkötelezik magukat a hithirdetésre (,,akár alkalmas, akár alkalmatlan''). Folyóirataikat 70 nyelven, összesen ötmilliós példányszámmal jelentetik meg. (Hazánkban tagjainak száma: 18-20.000.)

Szekták: Jehova tanúi...(Õrtorony Társaság)

Charles T. Russel eredetileg adventista volt, majd önálló világvége-idõponttal (1914) jelentkezett. Mozgalmának szócsöve a Sion Örtornya c. folyóirat, központi szerve a Sion Örtomya Társaság lett Brooklynban. Jövendölése nem vált be, 1916-ban meghalt, de társasága azóta is tovább mûködik. Utóda J. F. Rutherford lett. A szekta tagjai 1931-ben vették fel a Jehova tanúi nevet (Iz 43,10-re hivatkozva, ti. hogy "Tanúim lesztek").Az elsõ vezetõk utódai: N. H. Knorr (1977-ig) és F. W. Franz. Jézus Krisztust nem tekintik Isten Fiának, hanem csupán embernek.Russel szerint Krisztus csupán "Isten elsõ teremtménye, s ugyanolyan, mint az angyalok földrejövetele elõtt Mihály arkangyal volt." (Élet 77.1.) Holott Krisztus az evangéliumokban mint Fiú szerepel, aki semmiképp sem szakítható el az Atyától: "Aki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát sem, aki Õt küldte."(Jn.5,23) Vele és a Szentlélekkel együtt örök Isten. A Szentlelket személytelen isteni erõnek tekintik, pedig Jézus búcsúbeszédében úgy szól róla, mint Valakirõl, nem pedig mint valamirõl: "az Igazság Lelke, aki az Atyától származik" (Jn 15,26), s aki megtanít mindenre, vigasztal, megerõsít. A Fiú és a Szentlélek "leértékeléséveI" a kereszténység legfóbb tanítását, legnagyobb újdonságát, a Szentháromság-hitet vetik el. Elfogadják, hogy a Szentírás Isten szava, azonban "A Szentírás Új Világának Fordítása" címmel, Knorr rendeletére kiadott biblia-változatot tartják kezükben, amely már az õ dogmáik szerint átalakítutt szöveg. A János evangélium bevezctõjét pl. így torzítják:"Az Ige isteni volt". Pedig János ezt írja: Isten volt az Ige". Másutt viszont ragaszkodnak a szószerinti értelmezéshez (ez a fundamentalizmus). A teremtést pl. Kr.e. 49.000-re teszik. A fudamentalizmus másik jegye, hogy az Ószövctséget tekintik kiindulópontnak olyannyira, hogy az Újszövetséget csak "görög iratok"-ként emlegetik. Pedig hitünk szerint a kinyilatkoztatás teljességét az Újszövetség közvetíti.

Mennyiben keresztények? Az Egyházak Világtanácsa (a Katolikus Egyházon kívüli keresztény közösségek világszervezete) szerint azok a keresztények, akik a Szentháromság nevére veszik fel a keresztséget. Ezzel a Katolikus Egyház is egyetért. Bár van náluk keresztség, ez rendszerint csak "Jehova nevére" történik. De még ha emlegetik is alámerítkezésnél az Atya, Fiú, Szentlélek nevét, akkor is világos:tudatosan elvetik a Szentháromságot, tehát nem tekinthetõk keresztényeknek! Ezért álkeresztény szektáknak nevezhetjük õket.

Mit mondanak a Katolikus Egyházról? Elutasítják a történelmi egyházakat, a katolikus egyházat pedig egyenesen a Jelenések könyvében szereplõ Babilonnal, a bûn városával azonosítják. Holott Szent János ott a pogány Rómáról beszélt, s a Jelenések könyve -mint az Újszövetség összes írása az Egyház könyve, tehát jogtalan eljárás a biblia alapján támadni az egyházat. Maga a Szentírás jegyzi fel az Egyház alapítását: az Úr Jézus azt mondja Péternek:"Te szikla vagy és én erre a sziklára építem egyházamat."(Mt. 16,19). Jézusnak ezt a tanítását ugyanolyan komolyan kell vennünk, mint a világvégérõl szóló jövendöléseit.

A Jelenések könyvére (7,4) hivatkozva azt tartják, hogy csak 144.000 lélek jut el a mennyei boldogságra, további "nagy sokaság" (Jel 7,9) valamiféle földi boldogságra jut, de ezek közé csakis a Jehova Tanúi kerülhetnek, mindenki más a "második halál" áldozata lesz, vagyis elpusztul. Ez a tanítás az üdvösség-üzenet teljes eltorzítása. 1 Tim 2,4 szerint "Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére jusson". A "második halál" Szent Jánosnál a kárhozat. Hitünk szerint nincs "két osztályos" üdvösség (hogy egyesek teljesen célba érnek, mások csak részben). A feltámadás mindannyiunk végsõ sorsa, csak ez egyesek számára az élet feltámadása, mások számára az ítélet feltámadása lesz.(vö. Jn 5,29)

A Jehova Tanúi elsõsorban a végidõkrõl szóló tanításaikról ismerlek. A világvégét elõbb 1914-re, késõbb 1925-re, majd 1975-re, végül 1984-re tették, mostanában pedig (immár óvatosabban) 2000 "körüli" idõrõl beszéltek. Minden keresztény vallja, hogy Krisztus eljön majd ítélni élõket és holtakat, de az idõpontra vonatkozólag maga Jézus mondta: "Azt a napot és azt az órát senki sem ismeri, a mennybéli angyalok sem, sõt még a Fiú sem csak azAtya".(Mk 13.32) Ami a be nem vált jósolgatásokat illeti, a Jehova Tanúi elfeledkeznek a Szentírás ítéletérõl: "ha egy próféta az Úr nevében jövendöl, de az nem teljesedik be, azt nem az Úr mondotta hanem a próféta mondta elbizakodottságában". (2. Törv 18,22) Vagyis hamis prófétálásról van itt szó, pontosan úgy, ahogy Jézus megjövendölte: "Támadnak majd hamis próféták". (Mt 24,24) A földre, a Harmageddonba helyezik a végítéletet. Jel 16, 16-ban szerepel ez a szó, HarMgiddo, vagyis Megiddó hegye, de Szent Jánosnál csupán jelképe annak, hogy Krisztus legyõz minden Istenellenes erõt. A Jelenések könyve nem menetrend, pontos hely és idõmegjelölésekkel, hanem látomás a történelem egészérõl és a történelmen túli végcélról.

Ami Isten nevét illeti, a JHVH betûk kiejtése Jáhve volt. Ez a név azt jelenti: Én vagyok aki (veletek) vagyok, de nem egyetlen név még az Ószövetségben sem. Az Újszövetségben pedig sehol sem fordul elõ, ezért jogtalanul helyezik el annak szövegében. Jézus sem használja, a Jáhve nevet az Atya névbe sûríti. A Miatyánkban épp azt kérjük, szenteltessék meg az Atya neve! Számunkra már a Jézus név válik a legfontosabbá:"Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, földön és alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atya Isten dicsõségére, hogy Jézus Krisztus az Úr" Fil 2, 10. Igaz, hogy az egész biblia, a Szentírás Isten szava, de Krisztus-központú, tehát nem lehet végsõ mérce az, amit az Ószövetség közöl. Az üdvösségtörténetben fokozatosan tárul fel Isten tanítása. Ezt a fokozatosságot szem elõtt kell tartanunk. Másrészt a szentírók koruk gyermekei, ezt figyelembe kell venni az Írások értelmezésénél.

A Jehova Tanúi a következõ utasítást hordozzák magukkal: "Mint istenfélõ keresztyén, kérem ezúton, hogy testembe semmi esetre és semmi formában és semmikor vért ne adjanak."Mindez, úgymond, "Jehova Isten akaratából" történik. Igaz, a lélek a testben "egy a vérrel" (Lev 17,11), egy, de nem azonos. A lelket a vérrel azonosítani ugyanolyan tévedés, mintha valaki az elektromos áramot a vezetékkel azonosítja. A vérátömlesztés megtagadása nem fér össze a szeretet fõparancsával. Mint ahogyan keresztény közösségek elleni gyûlölködés sem. A mozgalom tagjainak száma a világon mintegy két és fél millió, Magyarországon húszezer.

Hogyan térítenek? Módszereiket tapasztalalbó1 is ismerjük. Legváratlanabb idõpontokban becsöngetnek lakóházainkba, utcán, parkokban leszólítják a járókelõket, rátukmálják a gyanútlanokra kiadványai kat. Ügyesen kiforgatják a Szentírást, ugyanakkor a ma zajló háborúkat, ma elõforduló nyomorúságokat mint az ajtónk elõtt álló világvége biztos jeleit értelmezik. Innen már csak egy lépés a fenyegetés: Ha nem térsz meg hozzánk, akkor nem lesz részed Isten királyságában, sõt elpusztulsz. Ez a fenyegetés nem fér össze az evangéliummal.

A Katolikus Egyház az Úr Jézus módszerét igyekszik követni, aki tiszteli az emberek szabadságát. Nyitott szívvel hirdetjük Krisztus tanítását jehovás testvéreink felé is, hiszen az üdvösség ajtaja mindenki elõtt nyitva áll. Elõttük is.

Jehova tanúinak szektáját 1880-ban alapította Charles Russel az USA-ban, s elsôdleges céljuk kezdetben a Biblia komoly tanulmányozása volt. Az alapító az elmélyült Biblia-tanulmányozás hatására hamarosan fontos felismerésre jutott: kiszámította, hogy a világvége 1914-ben fog bekövetkezni.

Az érdekesség kedvéért áttekinthetjük Russel számításait: Jeruzsálem pusztulása, amelyet ô Kr. e. 607-re tett, számára a ,,nemzetek idejének'' (Lk 21,24) kezdetét jelenti. Dán 4,16-32 szerint ez ,,hét idôn'' keresztül fog tartani. Egy ,,idô'' a Jel 12,6-14 szerint 360 napot foglal magában, míg a Szám 14,34 azt bizonyítja, hogy egy nap egy évet jelent. Ebbôl kifolyólag a ,,nemzetek ideje'' 2520 év, s ha ezt hozzáadjuk a Kr. e. 607-es esztendôhöz, megkapjuk az említett 1914-es évet.

Russel számítása figyelmen kívül hagyja a bibliai számok szimbolikus értelmét, csakúgy, mint azt a történelmi tényt, hogy Jeruzsálemet Kr. e. 587-ben rombolta le Nebukadnezzár király... Amikor az 1914-es év nem hozta meg a várt eredményt, elkészült az új magyarázat: Ebben az évben lépett fel Krisztus a mennyei trónra és kezdte meg a végsô harcot a Sátán ellen, amely láthatatlanul folyik. 1914 óta gyülekeznek a seregek a Földön, és készülôdnek a végsô csatára, az Armageddonra, amelyben Krisztus gyôzedelmeskedik és megkezdi ezeréves uralmát. Ennek az uralomnak a kezdetét századunkban már két idôpontra is megjövendölték: elôször 1925-re, majd legutóbb 1975-re

A jehovisták várakozása szerint a világ végén 144 000 igaz -- természetesen kizárólag Jehova tanúi közül- elragadtatik majd a mennybe, míg a többiek -- szintén jehovisták -- a Földön maradnak, és paradicsomi állapotok között élhetnek majd. A jehovista paradicsom képét jól ismerhetjük az Ôrtorony című kiadványukból: Jól öltözött nyakkendôs úriember, aktatáskával a kezében, szeretô családja körében látható, miközben a háttérben az oroszlán cicaként dorombol és a medve bárgyú képpel bámul a világra. Ezek a naiv, gyerekes elképzelések mégis sokakat rabul ejtenek, hiszen ,,emberarcú'' paradicsomot ígérnek: nem kell szenvedni, meghalni, minden olyan lesz, mint a Földön, csak tökéletes formában. Igazi materialista paradicsom.

[link]

Szekta-e Jehova Tanúinak vallása?

1. rész

teológiai-gyülekezettani megközelítés

Szekta vagy Isten szolgái? - ez volt az a kérdés amit Jehova Tanúi tettek fel az 1994. február 15.-i Őrtorony borítóján. Az az írás néhány oldalon, könnyed gondolatokkal megmagyarázta minden olvasónak: Jehova Tanúi szervezete nem szekta, hanem Istennek a szolgái. Azok akik a szektakérdéssel foglalkoznak, tisztában vannak azzal, hogy többfajta szemlélet is van, mely alapján egy felekezetet szektának lehet megítélni.

Egyáltalán, miért fontos az, hogy egy felekezet szekta-e vagy sem? Teológiai szempontból az adott vallás tanításainak és vallásszemléletének minősítése a szektásság. Azok a "keresztény" felekezetek, melyek tanítása szembeáll a Biblia alapvető igazságaival, a benne található igazságokat elferdíti vagy maga javára fordítja, illetve vallásszemléletének célja a felső vezetők uralmának való engedelmesség szorgalmazása - egyértelműen a szektás minősítésbe sorolhatók. Ennek a teológiai álláspontnak aztán semmilyen további jelentősége nincsen, legfeljebb annyi, hogy az ilyen szektának meghatározott felekezetek tagjaiért a többi keresztény felekezet missziót fog folytatni. Természetesen ez az elvi állásfoglalás az adott felekezet szervezetére nézve hátrányos megkülönböztetéssel is együtt járhat, de ahogyan ennek a honlapnak az üzemeltető már régebben is kifejtették, nem ezt tartják a szektatagokért folytatott küldetés jó és keresztényi módszerének. Számunkra, volt Jehova Tanúi számára azért fontos a címben is jelzett kérdés, mert ez indokolja azt a tevékenységet, amit végzünk. Amennyiben Jehova Tanúi szervezete nem minősülne szektás szervezetnek, abban a pillanatban nem lenne okunk tovább folytatni küzdelmünket az Őrtoronyban rekedt emberekért. Írásunk első részében azt szeretnénk bemutatni, hogy teológiai-gyülekezettani szempontból nagyon is szektának nevezhetők Jehova Tanúi.

Mivel a keresztény hit alapja nem lehet más, mint Krisztus, ezért elsősorban a Krisztushoz való hozzáállás tükrében tesszük fel a kérdést: - Az Őrtorony-szervezet igazat tanít Krisztusról, vagy elferdíti a maga javára a Krisztusról szóló tanítást?

Nem elsősorban a szentháromság vagy Jézus Istensége az a szempont, ami alapján a legtöbb volt- és kételkedő Jehova Tanújának problémája a szervezettel. A kegyelem és a bűnök megbocsátásának az elferdítése, Krisztus fősége azok a tanítások, melyek jól rámutatnak, milyen szerepet szánnak Jehova Tanúi vezetői Krisztusnak.

Először is, a kegyelem szó Jehova Tanúinak a saját Bibliájukban nem is szerepel. Helyette a kedvesség szót alkalmazzák, ami nyilván nem egyenlő a kegyelemmel. Tanításuk szerint a megmentés nem a Krisztushoz tartozástól, hanem a szervezeti hovatartozástól is függ. Az Ismeret amely örök élethez vezet c. kiadvány tárgyalja azt, hogy milyen lépéseket kell tenni ahhoz, hogy az emberek eljussanak az örök élethez. A 173. oldaltól kezdve a következők vannak felsorolva:

- pontos ismeret befogadása (természetesen Őrtorony kiadványok nélkül oda nem lehet eljutni)

- Isten törvényeinek alkalmazása a személyes életvitelben (ez a megtérés)

- prédikálni Jehova Tanúi szervezetével

- látogatni Jehova Tanúinak az összejöveteleit

- megkeresztelkedni Jehova Tanújának

Jézus Krisztus sehol sincsen benne ebben az útban. Ő csak van, ő csak létezik. Az "Őrtorony-teológia" természetesen meghatároz neki bizonyos feladatokat és címeket, mint: Váltság, Király, Felkent, stb., de

- nem szólítják meg imában Jézust

- ha valaki a gyülekezetben Jézushoz imádkozik azért büntetés jár

- ha valaki azt tanítja a gyülekezet nyilvánossága előtt, hogy Krisztushoz lehet imádkozni, akkor ki is zárhatják a gyülekezetből azzal a céllal, hogy "térjen észhez"

Ebből ered, hogy az egyes személyek csak Istennek köszönik meg Jézus megváltását. Olyan ez, mintha a szomszéd gyermeke segítene felvinni nekünk valamit az emeletre, majd az apjával szembeni sértésnek tekintenénk azt, hogy a gyerekének a segítségért köszönetet mondjunk. Ha ezt tennénk, nem bántanánk meg az édesapját is? Ha pedig Jézusnak ennél sokkal többet köszönhetünk (még az Őrtorony-teológia szerint is), akkor miért ennyire bűnös dolog Jézust imában megszólítani? Annyira tilos, hogy még a megmentését is kockára teszi valaki - legalábbis az Őrtorony Társulat tanítása szerint. Ez a tiltás kicsit olyan, mintha Jézus egy kiközösítettként lenne jelen a gyülekezetben (mert ő megígérte, hogy jelen lesz, tehát ott van), akihez nem szabad szólni és akinek nem szabad köszönni.

A szervezet azzal érvel, hogy megadja Jézusnak a neki járó tiszteletet. Egy idézet az Őrtoronyból (2002. március 15) megmutatja milyen módon történik ez meg:

"... megnyugtató, hogy Jézus Krisztus a Vezető Testület, a szent szellem és az angyalok által vezeti mai tanítványait!"

Vagyis szerintük Jézus Krisztus egyetlen látható és kézzel fogható (vagyis elsősorban követendő) irányítási módot alkalmaz: ez pedig a Vezető Testület. A Vezető Testület irányítása személyesíti és valósítja meg Jézus Krisztus irányítását. Ennek a Testületnek a döntése volt az, hogy Krisztust ki kellett hagyni az imákból, hogy az örök élet semmilyen kézzel fogható kapcsolatban nincs Krisztussal és az is, hogy az örök élethez vezető úton egy sor a szervezethez kötődő lépés van felsorolva.

A Biblia központi szerepet szán Jézusnak, hiszen Ő az igazság, az út és az élet... Ezt az alapvető tanítást amint látható, Jehova Tanúi vezetése teljes egészében a maga hasznába állította. A jóhiszeműen Krisztushoz kötődő emberek hitét úgy használja fel, hogy ezek az emberek Krisztus helyett elsősorban egy szervezet vezetésének fognak engedelmeskedni. Nem is akármelyiknek: Jehova Tanúi szervezetének. Olyannyira szüksége van a vezetőknek erre a tanításra (hogy a megmentés nem Isten kegyelmének köszönhető, hanem a szervezethez való kötődésnek is), hogyha ezt elvetnék, akkor a vezetés alól eltűnne a tagság, hiszen a megmentésért jöttek oda. Tehát a keresztény hit alapjaira tekintve, Jehova Tanúi szervezetét szektának nevezhetjük.

A szektakérdés teológiai meghatározásán dolgozó emberek nem véletlenül az üdvösséghez és a Krisztushoz való viszonyt tartják szükségesnek elsőként megvizsgálni.

A szekták közös vonásokkal rendelkeznek az egyéb tanításaikban és az olvasóink minden bizonnyal el tudják dönteni, hogy ezek igazak-e Jehova Tanúi szervezetére vagy sem.

Tehát a közös vonások

1. Szembenállás az intézményes egyházakkal (Nagy-Babilon; Nagy Parázna)

- különben nincs ok a megalakulásra, ami mögött ezen hagyományos egyházak hitehagyása áll

2. A felekezet az egyedül igaz vallás

- minden más vagy hitehagyott; vagy mivel a felekezet önmaga a helyreállított igazság, ezért ha a felekezet megalapítása után jött létre akkor Istentől független próbálkozás, mert szerintük Isten csak általuk tevékenykedhet; ők Isten szervezete, modernkori Noé bárkája; ez vallásos gőgöt eredményez, mert ehhez a tudathoz valamilyen a kiváltságosokra jellemző cselekvés is társul (büszke farizeus és a bűnös vámszedő imája)

3. Beérkezettség tudata, mely nélkülözi a bűnbánatot

- a tagok már bent vannak és ha az egyházban maradnak akkor semmilyen probléma nem adódhat; természetesen nincs kollektív bűnbánat, hiszen az egyházukat Isten vagy Krisztus vezeti aki nem hibázhat; ha ilyen adódik az úgy van feltüntetve, mint emberi tökéletlenség, de másoknak ilyen kibúvót nem engedélyeznek

4. A megmentéshez nem elég a Krisztus, más is kell

- ez a szabályszerűség, vagy törvényesedés (legalizmus) jellemző vonása a szektáknak; természetesen olyan szabályokat alkotnak, amik csak a vallásos szervezetükkel kapcsolatban teljesíthetőek, így a megmentésre vágyó tagokat magukhoz kötik és állandó engedelmességre késztetik; a szekták pont ezért ezen szabályszerűségek megszegése, meg nem tartása esetén büntetik a tagokat; de ellenőrzést gyakorolnak a magánélet felett is, hogy ne csupán a szabályokért állhassanak bosszút, hanem a gyülekezet tisztasága mögé bújhassanak el; a megmentés határai egybeesnek a szervezet határaival, így az eltávolodás a szervezettől kizárás a megmentésből

5. Apokaliptikus magatartás

- a vallásszemlélet és az ajánlott életmódra a vég közelsége hat ki elsősorban; akkor szektás vonás ez amikor ez a hajtóerő és valaminek az elsődleges indoka; ide tartozik, hogy a szekta a szervezeten belüli kötődés erősítésére, az engedelmességre és/vagy a munkára helyezi a hangsúlyt (ha már egyszer a vég mindjárt itt van), ha kell akkor még képes időpontokat is meghatározni, melynek kudarca esetén a tagság nagy része marad, mert hiszi, hogy a vég tényleg közel van

6. Szembenállás a kultúrával és a művészettel

- a szekta legveszedelmesebb ellenfele az önállóan gondolkodni kezdő tag, aki képes kritikai módon értékelni és mérlegelni; ezért a kultúra nagyon veszélyes a szektára, mert belülről bomlassza a rendszerüket; a szekta nem bízik a tagjaiban, hogy a tag személyesen képes eldönteni mi való a kulturális sokszínűségből nekik, mi az ami tényleg önveszélyes - igaz nem is képes rá sok személy, mert a racionális ítélőképességét leépítették

7. Propagandisztikus módszerek

- a szekta nem hirdetheti, nem mondhatja ki az igazat önmagáról, a rossz értelemben vett propagandára szorul; mindent szépíteni kell, ami rossz el kell hallgatni, ami jó azt mutatni kell (hol van attól a jézusi tanácstól, hogy ami jót tesz az egyik kéz, arról már a másik se tudjon semmit); másfelől az ártalmas tevékenységük leplezését úgy valósítják meg, hogy a társadalom számára hasznos tevékenységüket reklámozzák

Ez a hét megállapítás általában jellemzi a legtöbb szektát. Egy adott felekezet nem emiatt a 7 közös jellemző miatt szekta (ezek olyan szektás vonások, amelyek teológiai szempontból szektának nem minősülő vallásokban is előadódhatnak), hanem amiatt, hogy a Biblia alapvető tanításait eltorzítják és azt a vezetők szolgálatába állítják. Ahogyan az bemutatásra került Krisztussal kapcsolatban, Jehova Tanúi felekezetére ez igaz és a 7 jellemző közül is a legtöbb teljes mértékben igaz a szervezetre nézve.

Végezetül egy nagyon éles ellentmondásra szeretnénk - mintegy emlékeztetőnek - felhívni olvasóink és látogatóink figyelmét:

"Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol" (Róma 10:9).

Őrtorony 1994. május 1.-i számának a 13. oldalán a 17. bekezdés.

"Ha máshol járnának a gondolataink a Királyság-énekeink éneklésekor, és nem fognánk fel teljesen a szöveg értelmét, vajon nem hasonlítanánk némileg a hűtlen izraelitákra, akik feddésben részesültek, mert miközben ajkukkal Istent dicsérték, szívük messze eltávolodott tőle? (Máté 15:8)."

Szekta-e Jehova Tanúinak vallása?

2. rész

lélektani és szociológiai megközelítés avagy a Jehova Tanúi által kimutatott szektás viselkedés vizsgálata

A szektakérdés a társadalomban elsősorban szociológiai problémaként jelentkezik. 1990 után Magyarországon a nem „hagyományos" vallásokhoz való csatlakozás több szociológiai kutatás tárgyát képezte, valamint törvényi korlátozás is született a destruktív szekták terjeszkedésének visszaszorítására (amit a következő kormány a rossz módszere miatt el is törölt). 1994-ben az ilyen felekezetek tagsága közé 221 ezer személy tartozott (Oktatáskutató Intézet felmérése szerint), vagyis az egész lakosság számát tekintve 2%. Érthető tehát az aggodalom, hogy vajon közeli barátunk, családtagunk nem-e szektába került? És minket, volt Jehova Tanúit is érdekel, hogy nem vallásos megközelítés szerint vajon szekta-e Jehova Tanúinak szervezete?

Szociológiai szempontból általában azokat a csoportokat tekintették a múltban szektának, amelyek a boldogulási vágyat a jelenlegi földi életből máshova helyezték át. Csakhogy az idő múlásával a szekták és a tanításaik modernizálódtak. Megjelentek a pénzes vallások-vallásutánzatok, melyek a tagokat befolyás szerzésére, vagy az anyagi jólétre és így a szektaszervezet és elöljáróinak eltartására késztették. Ahogy szükségessé vált tehát a szektakérdést új alapokra helyezni, úgy kristályosodott ki, hogy a szektás embereknek van egy jellemző viselkedésük a szektákban működő elmekontroll miatt. Mivel Jehova Tanúi (a tagok és a szervezet is) tagadják, hogy belül a kulisszák mögött magas szintű elmekontroll működik, ezért tartjuk szükségesnek ezeknek a közös viselkedési jellemzőknek az ismertetését és a Tanúkkal való szembesítését.

A szekták tanítása szerint a szervezetük Istentől ered, az oda tartozó személyek pedig Isten kiválasztott emberei. Ez a tanítás minden szekta alapja. Így teremtik meg a vezetőik, a szervezet számára a legitimációt, erre hivatkozva követelnek engedelmességet és teljes ellenőrzést a magánélet felett is. Ebből eredő szektás viselkedési mód, hogy kérdezni, kritizálni, kétségbe vonni nem lehet. Különös értelmes sincs ennek - szól a szektás érvelés - mivel ez Isten szervezete.

A szekták önmagukat és hitrendszerüket az igazságként azonosítják. Ezzel tagjaikat különleges státuszba helyezik, miszerint csak ők válaszoltak az egész világon egyedül Istennek a hívására. Ezt a társadalom fölé emelést természetesen szorgalmas munkával és odaadással hálálja meg a szekta tagja a személytelen szervezetnek. Ez természetesen egy önbecsapás és önszuggesszió. A szekta tagjában kialakul az elitizmus érzése (én más vagyok, jobb vagyok, mint a többi bűnös ember). A kívülállókat a beszervezés elején arra bíztatják, hogy kritikusan vizsgálja meg jelenlegi hitét és egyházát. A tagjelölt azt a látszatot kapja, hogy a szektában (amit a tagok nem annak neveznek) működik a vallási tolerancia, de nemcsak a tagok személyenként gyakorolják, hanem ezt a szervezetük szorgalmazza is. A beszervezés után ennek a kritikus gondolkodásnak és toleranciának nyoma vész. A szektaszervezet óvja a tagjait a független gondolkodástól. A kritikai gondolkodás a szervezet szóhasználatában keveredik a kritizáló szellemmel (magyarázatként: a kritikai gondolkodás mérlegeli az állításokat alátámasztó bizonyítékokat; a kritizáló pedig állandó jelleggel a hibát keresi). Azt mondják, hogy a bírálatokat maga az Ördög sugallja. A független gondolkodás, a kritikai gondolkodás egyenlő a büszkeséggel, ami az Ördög fő bűne volt. Ez létszükséglete a szektának, hogy a hatalmát ne kelljen féltenie a saját tagjaitól.

Ezért a mentális szakemberek, szociológiai kutatók figyelmeztetnek mindenkit: ha nem vizsgálhatod felül vallásod tanításait, történelmét, nem tehetsz fel kényelmetlen kérdéseket, akkor jó úton haladsz afelé, hogy áldozattá válj és kihasználjanak. A szektás csoportok ellenségként kezelik azokat akik kiállnak a tagjaik közül, főképpen akkor, ha azoknak elvi problémájuk volt vallásukkal. Így még a legapróbb csoportok vezetői is (a szektás szervezetben) teljes hatalmat kapnak a környezetükben. A szektás közösségből való kizárás a családi életbe is beleszól, mert a családon belül is és a hitvesi ágyban is hatalma van a szektának. Erre az eljárásra az érv a gyülekezet tisztántartása és a fegyelmezés szükségessége (a szekta nem bízik Istenben, hogy képes cselekedni, ő maga intézkedik az Istene helyett).Másik szektás viselkedési mód amit ezek a kutatók kimutattak, az, hogy a szervezet egybeolvad a megmentéssel. Nem minden esetben jelentik ezt ilyen konkrétan ki, de valahogy mégis le lehet vezetni a tanításokból, hogy a szervezet határai egybeesnek a megmentés határaival. A tagok állandó figyelmeztetésben és feddésben részesülnek a saját jólétükre hivatkozva, hogy igyekezzenek megmaradni a szervezetben. Ez azzal együtt jár, hogy állandóan utalni kell arra, hogy ki(k) a valóban legitim vezetők aki(k)nek szavára figyelni kell és aki(k)nek a tagok engedelmességgel tartoznak. Minden a hatalmat gyakorlót erősíti.

A legtöbb szekta azzal rejti el ártalmas mentális befolyását, hogy a tagjaik becsületes civil életével takarózik. Azonban a becsületes, tisztességes és példamutató civil élet nemcsak az adott szektás szervezet tagjaira jellemző. A társadalom egy jelentős része rendelkezik hasonlóan magas erkölcsi színvonallal. Sokszor elismerik a szektás kiadványok is, hogy mások is erkölcsösen élnek, nemcsak a tagjaik (pl.: Fiatalok kérdései könyv és az Ébredjetek folyóirat rendszeresen utal arra, hogy az amerikai tizenévesek fele nem él házasság előtt nemi életet). Ha azonban a szektás szervezethez tartozó személyek valóban nagyobb arányban élnek is erkölcsösen, becsületesebben, mint a társadalom átlaga, akkor sem menti ez fel a szervezetet a hibái alól. Egyes tagok élete nagyban jobb irányba fordul azzal, amikor káros szenvedélyeiket elhagyják, viselkedésük emberibb lesz, de ezek az emberek tulajdonképpen az egyik nem normális életvitelből egy másik abnormális életvitelbe esnek át. A környezetüknek kétségkívül elviselhetőbb, de magára a személyiségre majdnem ugyanannyira káros. A káros szenvedélyek, az asszociális viselkedések elhagyásának vannak olyan módszerei is, melyek nem foglalnak magukban manipulációt, és ezek sokkal tartósabb hatást tudnak elérni az érintett személyben. Az a szektás felfogás, hogy „az eltávolodottak visszakerülnek saját bűneikbe" pontosan azt igazolja, hogy a szekta kijózanító, életminőség-javító hatása nem volt elég mélyreható, változatlanul hagyta a lelki mechanizmusokat, nem volt képes igazi megoldást nyújtani.

Jehova Tanúit jól, esetleg belülről ismerő embereknek a fenti sorok elegendőek annak megállapítására, hogy a lélektani és szociológiai megközelítést alkalmazva szektának tekinthető-e Jehova Tanúi szervezete. A fenti sorokat nem Jehova Tanúiról írták, hanem általában a szektás viselkedés jellemzőiről.

Az a tény, hogy Jehova Tanúi évente 300 ezer fővel növekszenek azt bizonyítja, hogy a társadalomban szükség van megbízható felvilágosításra és védelemre a szektákról. Mivel a volt szektatagok testközelből ismerik a szektákat, ezért a jövőben a szektákért - így a Jehova Tanúiért - folytatott missziókból és más megmozdulásokból, akciókból, nem szabadna mellőzni őket.

"Jehova tanúi, amikor becsöngetnek, közterületen vannak. amenyiben társasház, de közös helyiségben, pl folyosó, akkor sem léphetsz fel túlerővel, vagy támadóan, mert az nem magánterület."

No persze. egy-két sallertől még nem lesz semmi baja, legfeljebb rájön, hol a helye, persze előtte figyelmeztetném. Másrészt meg mit csinál, rendőrséghez fordul?? HA jól tudom, Jehova Tanúi elítélik a fennálló társadalmi rendet, mely szükségszerűen rossz, ezért nem lesznek katonák, nem mennek el választani stb. Hogy is van ez kérem, akkor meg miért fordulnak rendőrséghez, hogy a hitetlen rendőrök megvédjék őket? ilyenkor bezzeg már nem a Sátán hatalma vezérli az országot, mi? másrészt önvédelem is tiltott számukra.

Harmadrészt nem vagyok agresszív, mert mondtam, hogy csak ha erőszakoskodnak, és nem tisztelik a kérésem, hogy hagyjanak békén. És, mint mondtam, ez nem csak Jehova Tanúira igaz, hanem akárkire, aki ugyanezt csinálja. Honnan tudjam, hogy nem éppen tolvajok, akik azért jönnek, hogy kinézzék a terepet, csak JT-nek álcázzák magukat?

Szeresd felebarátod? És ez a JT-ra persze nem vonatkozik, amikor tiszteletben kellene tartania a másik embert... És attól még, hogy felpofozom, még nem jelenti azt, hogy nem szeretem... nem akarom megölni, sem megnyomorítani, és nem vagyok rosszindulatú.

En sem tartom helyesnek az ilyen agressziv viselkedest. Ha szeretned elfogadod oket, ha nem akkor hagyd beken oket es kesz.

Az pedig eleg eros kifelyezes, hogy,,ne nyissak nekik ajtot".Meg lehet nekik szepen is mondani.