A temetőbe járás, halottakért imádkozás stb. a Biblia szerint pogány dolog és tiltott? Mert akkor a mindenszentek napja miért lett kitalálva és miért tartják meg?

Felesleges.

"Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk. Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.

Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára.

Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra. Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad?" - I. Kor. 15:51-55

Könnyű azt mondani, hogy a gyász felesleges.

Valaki hiányát nem olyan könnyű pótolni főleg, ha a halál utáni élet csak egy nagy tipp.

Lucifer!

Igazad van: "Valaki hiányát nem olyan könnyű pótolni főleg, ha a halál utáni élet csak egy nagy tipp." No de ennek mi köze a halottak napjához? Legfeljebb ha nemrégen veszítettünk el egy számunkra kedves személyt.

Amit a kérdésben felvetettél, az a Biblia szerint mind felesleges. itt a környezeteemben ez is sajnos elsősorban üzletet jelent, főleg az árusok résszéről. Már két hettel korábban szemetelték be az város központját(ahol a legtöbb ember jár), egyáltalán nem veszik figyelembe, mennyire zavarhatja ez esetleg másokat.

A gyász természetesen nem "felesleges", ilyet szerintem senki sem állított. Nem is lehet így beszélni róla, mert ez nem döntés kérdése, az ember, ha meghal valakije, azt gyászolja mindenképp.

Azonban ehhez nem szükséges kijelölt helyekre ellátogatni, főleg nem központilag kijelölt napokon, hanem akkor emlékezem meg a szeretteimről, amikor és ahol akarok. Ennek az össznépi kirándulásnak a szépen felvirágozott, mécsesezett, kellemes parkoknak kiképzett temetőkbe - amelyek valójában a tisztátalan holttestek tárhelyei csupán - bizony semmi köze az ember szívében zajló gyászhoz, szomorúsághoz. Pogány eredetű, pogány időponthoz kötött, pogány szertartásokat tartalmazó, idegen "ünnep" ez.

(halottakért imádkozni meg, ahogy fentebb is írták, értelmetlen).

A mindenszentek eredete:

" 'Ahelyett, hogy a [katolikus] egyház kioltotta volna az ősi hagyományok gyakorlatait, az egyházfők létrehozták azok keresztény változatait: a középkortól kezdve a Mindenszentek ünnepe, illetve a Halottak napja felváltották az olyan ősi kelta ünnepeket, amelyekkel a halált ünnepelték.' - Bannatyne, Lesley Pratt, Halloween: An American Holiday, an American History, Facts on File, Inc., New York, 1990, 10. o.

Más szóval, a pogány hagyományok különböző elemeinek mesterséges módon álkeresztény töltetet adtak. Habár a kivájt töklámpást felváltotta a mécses, de lényegében mindkettő ugyanazt szimbolizálja. A világi kereszténység által ünnepelt Mindenszentek napja tehát a Samhain némileg finomított változata, amit eredetileg a katolikus vallást felvevő kelta tömegek pogány igényeinek kielégítésére tettek egyházi ünneppé. A katolicizmusban az ünnep állítólagos célja az elhunyt keresztény „szentekről” való megemlékezés. Ennek a megünneplését gyakorolják a katolikusok, az anglikánok, valamint a protestáns felekezetek némelyike is. A bibliai kereszténység álláspontja szerint minden egyes hívő ember szent, azaz Isten által elválasztott egyén. A szentek nem a keresztények egy külön kategóriáját képzik, hanem a szentek maguk a keresztények!

Ha felfogjuk a Halloween démoni eredetét, akkor igen nehéz megérteni azt, hogy miért tette magáévá oly sok jóravaló keresztény ember ezt az ünnepet a Mindenszentek ünnepének formájában. Senkinek ne legyen kételye afelől, hogy ez a druidák Samhain-jának megünneplése:

'A Mindenszentek ünnepe nem más, mint a novembert elhozó éjszakának, a pogány Samhain-nak a folytatása' - Bonwieck, James, Irish Druids and Old Irish Religions, Dorset Press, 1984, 87. o.

'Számos hagyományos hittétel és szokás asszociálható a Samhain-nal … ennek gyakorlata folytatódott október 31-én azzal, amit a Mindenszentek ünnepeként ismerünk. A Hallow Even-ből kaptuk a Halloween megnevezést.' – Halloween, and Other Festivals of Death and Life, The University of Tennessee Press, Knoxbille, TN 1994, 16. o.

'Kevés olyan ünnep létezik, ami furcsább és paradoxabb történetet mondhat magáénak, mint a Halloween. A meghatározás szerint ez egy római katolikusok által gyakorolt virrasztóünnep, a Mindenszentek ünnepe … [ugyanakkor] Halloween egyértelműen a druida papok által végzett rítusokhoz köthető …' - Douglas, George William The American Book of Days, The H.W. Wilson Co., New York, 1948, 741. o.

A szó szoros értelmében több száz további ilyen idézettel szolgálhatnánk, de maradjunk meg e néhánynál és lépjünk tovább. Vizsgáljuk meg inkább azt, hogy milyen körülmények között lett keresztényesítve a Samhain? Nos, I. Gergely pápa i.sz. 601-ben idejét látta annak, hogy szélesebb területekre terjessze ki a katolikus egyház hatáskörét. Ennek megfelelően az i.sz. 7. században a katolikus hittérítők elárasztották a Brit szigeteket és Írországot, hogy további tömegeket nyerjenek meg a katolicizmusnak. Ezeken a területeken ezidáig nagyrészt a druidizmust, kisebb részt pedig az igaz bibliai kereszténységet gyakorolták. A célkeresztben elsősorban a hatalmas kelta népesség állt, az igazi nagy akadályt csupán a mélyen gyökerező babonás hiedelmük jelentette. I. Gergely pápa volt annyira dörzsölt, hogy ne próbálja kitörölni a keltákból azt, amihez oly szorosan kötődtek. Ennek megfelelően utasította fő angliai misszionáriusát, Millitust, lényegében meghagyva neki, hogy ne állítsa le az ilyen ősi pogány ünnepek megtartását, hanem inkább alakítsa azokat az egyházi szertartásokhoz, méghozzá az indítékok pogányról keresztényire való megváltoztatásával. Utasította őt arra is, hogy a pogány kelták templomait hagyják meg, csak helyezzenek azokba keresztény oltárokat, így nyerve meg őket a „hitnek”.

'És mivel szokásuk az, hogy [ünnepeiken] számos ökröt feláldoznak a démonoknak, azok helyébe legyenek más ünnepélyek téve, amivel felváltjuk [az eredetit], mint egy nap azoknak a szent mártíroknak dedikálva, akiknek a földi maradványai ott [azokban a templomokban] vannak elhelyezve. Az ilyen alkalmakon aztán az egykori pogány templomból keresztény szentéllyé alakult épület köré gyűlve faágakból hajlékot készíthetnek maguknak és tartsák meg az ünnepélyt nagy vigadalommal. … Ha az embereket hagyjuk, hogy élvezzék a világi örömöket, készebbé válnak arra, hogy kívánják a szellem örömeit is.' (I. Gergely pápa tanulságos Millitos-hoz írt teljes levelének angol nyelvű változata az alábbi webcímen elérhető: [link] )

Ez remek példája annak a bevetté vált katolikus stratégiának, miszerint ha meghagyják a pogányok szokásait, hiedelmeit és gyakorlatait némileg keresztényesített formában, akkor megnyerik őket az egyház számára. A különböző pogány kultúrák sajátos ünnepeit hagyták az adott terület hívőinek megtartani, a szélesebb körben gyakorolt ünnepeket pedig a későbbiek folyamán az egyetemes katolicizmus részévé tették. A Halloween-nek ez az utóbbi, méltányosabb sors jutott, amikor i.sz. 835-ben IV. Gergely pápa elrendelte, a Halloween/Mindenszentek ünnepének hivatalos katolikus ünnepé való tételét."

forrás: [link]

ki találta ki hogy a karácsony, a húsvét, stb stb Jézus által tanitott és kért ünnep?

A The Ecyclopædia Britannica 1910-es kiadásában ez olvasható: „Mindenszentek napján . . . a római katolikus egyház megemlékezik a hitben elhunytakról. Az ünnep alapja az a tanítás, hogy azoknak a hívőknek a lelke, akik a halálukkor nem tisztultak meg a bocsánatos bűnöktől, vagy korábbi törvényszegéseiket nem vezekelték le, nem nyerhetik el az üdvözítő látványt, s hogy az ilyeneket imával és miseáldozattal ehhez hozzásegíthetjük . . . A mindenszentekhez kapcsolódó bizonyos népszerű hiedelmek pogány eredetűek, és nagy múltra tekintenek vissza. Így sok katolikus ország vidéki lakosai azt hiszik, hogy mindenszentek estéjén a halottak visszatérnek korábbi lakhelyükre, és fogyasztanak az élők táplálékából” (I. köt., 709. o.).

Ami a halottak napját illeti — melyen a purgatóriumban sínylődő lelkekért imádkoznak, hogy elősegítsék üdvözülésüket és égbe jutásukat —, a Cluny nevű francia település szerzetesei tették november 2-ára a XI. század folyamán. Noha a halottak napja állítólag egy katolikus ünnep, egyértelmű, hogy az átlagembernek nem volt minden teljesen világos az ünneppel kapcsolatban. A New Catholic Encyclopedia megjegyzi, hogy „a középkorban az a népszerű hiedelem járta, hogy a purgatóriumban lévő lelkek lidércek, boszorkányok, varangyok és egyebA Vízözönnel kapcsolatos történeti részletek mind a mai napig befolyást gyakoroltak bizonyos szokásokra. Mennyiben? Nos, a Biblia beszámol arról, hogy az özönvíz „a második hónapban, a hó 17. napján” kezdődött el. Ez a második hónap október második és november első felének felel meg a mi naptárunk szerint (1Mózes 7:11). Ezért figyelemre méltó, hogy a világ különböző részein az évnek ebben a szakaszában ünneplik sokan a halottak napját, ekkor tartják meg az ősök ünnepét. Miért éppen akkor? Mert ezek a szokások a Vízözön okozta pusztulás emlékét tükrözik.

Nem keresztény tanitás s bibliai alapja sincs

K.N.

Egyrészt: Mindenszentek és halottak napja nem ugyanaz. Mindenszentekkor az összes szentről emlékezünk meg, mivel sokat nem is ismerhetünk név szerint, ezért van egy közös ünnepük. Halottak napján pedig minden elhunytért imádkozunk.

Másrészt: Ezeknek semmi köze nincs a pogánysághoz, még csak a pogány eredetű Halloweenhez sem, ezt csak ma találták ki, hogy összemossák ezeket az ünnepeket, de nulla tudományos alapja nincs. Mivel mindenszentek ünnepét régen nem is novemberben ünnepelték, hanem pünkösd után (keleten még most is így van), így nem igaz az, hogy onnan koppintották, később került át az ünnep november 1.-re. A halottkultusz meg egyidős az emberiséggel, természetesen a pogányoknál is jelentős volt, de a kereszténységben is az.

A Bibliában is az szerepel és már Krisztus előtt úgy tartották, hogy szent és üdvös dolog a halottakért, hogy bűneik feloldozást nyerjenek. (Makkabeusok 2, 12,46)