Van aki szívesen megismertetne az iszlám vallással?

SZİA,

Par dolgot bemasolok neked ıde amelyekböl a kerdesedre valaszt kaphatsz:

5 alappillere van: 1.Tanusagtetel mas neven:SAHADA

2. Adakozas mas neven a ZAKAT

3. Imadkozas, a napi 5 ıma betartasa.

4. Böjt a RAMADAN havaban

5. Eleteben egyszer az a muszlım akı fızıkaılag es anyagılag kepes erre ZARANDOKLAT Mekkaba a szent hazhoz amınek a neve: KABA.

Tanusagtetel azaz a SAHADA:

A tanúságtétel az Iszlám bejárata

kabaajtoAllah – könnyítve a szolgáinak és irántuk való kegyelme gyanánt – megelégedett azzal, hogy összességében higgyenek: elfogadta tőlük, hogy nyelvükkel és szívükkel ismerjék el, hogy Allah az Istenük, egyedül Őt imádják, és azt, hogy Mohamed (Allah áldása és békéje legyen vele) Allah küldötte és minden, amit hozott, valós és igaz, és kötelező eszerint cselekedni. Ennek pedig egy címet adott, azaz a jó szó 8: „Lá iláha illa-llah, Mohammadun raszulu-llah”, Nincs más isten Allahon kívül és Mohamed Allah küldötte.

A tanúságtétel három dologgal valósul meg:

A szívben lévő hittel, a kimondással (nyelvvel), és a cselekedetekkel. Tehát az, aki nyelvével kimondja ezt a szót, a szívével hiszi, és nem teszi az ellentétjét sem beszédben sem cselekvésben sem hitben, akkor Allah vallásába megy és ezzel elhagyta a hitetlen-séget, amin addig volt.

A tanúságtétel nyelvvel való kimondása viszont nem elég, Allah azt mondta a képmutatókról hogy: „Amikor a képmutatók hozzád jönnek, azt mondják: "Tanúsítjuk, hogy Allah küldötte vagy. Allah tudja, hogy te valóban az ő küldötte vagy." Allah azonban tanúsítja, hogy a képmutatók igencsak hazudnak.” (Korán 63: 1).

Ez azért van, mert esetükben a tanúságtételből hiányzott egy hatalmas pillér, a hit. A képmutatók olyat mondanak a nyelvükkel, amit nem hisznek a szívükben.

A tanúságtétel az iszlám "bejárata", hiszen egy nem muszlim muszlimmá válik azon nyomban, amint tanúsítja, hogy nincs más isten csak Allah és hogy Mohamed az Ő Küldötte. Tehát még az imádkozás és a zakát-adás előtt muszlimmá válik, mert az ibada e formái csak muszlimtól fogadtatnak el. Az iszlámba belépőnek csupán el kell fogadnia ezeket a kötelességeket és el kell köteleznie magát irántuk, akkor is, ha még nem gyakorolja ezeket. A Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) mondta: „Ha ők (az emberek) kijelentik ezt (a tanúságtételt), akkor életük és vagyonuk biztonságban van előttem, kivéve azt [az esetet], ami az iszlám jogát érinti, és elszámoltatásuk Allahra tartozik.” (Al-Bukhári).

Al-Hafiz ibn Hadzsar írta a Fathal Bári-ban 9:

Nincs összekülönbözés a Szunna emberei között abban, hogy az imán (hit) jelentése, mint kijelentés, meggyőződés és cselekedet, mind ahhoz tartozik, ami Allahnál van; és azt, hogy valaki megérdemli azt, hogy a Paradicsomba menjen, és ne maradjon örökké a Pokolban. Nekünk viszont elegendő a nyelvvel való elismerés és a tanúságtétel kijelentése. Így, ha valaki egyszer már kijelentette hitét, akkor a Saria törvényei szerint kell megítélni őt, s a Saria kö-vetelményei kérhetők tőle, de nem tarthatjuk őt 'káfir'-nak, csak akkor, ha olyan cselekedetet követ el vagy olyasmit mond, ami a hitetlenségére mutat, pl. leborul egy bálvány előtt. Erre bizonyíték a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) viselkedése Uszámával (Allah legyen vele elégedett), amikor megtudta, hogy Uszama megölt egy embert a csatában, aki akkor mondta ki a tanúságtételt, amikor Uszama utolérte. A Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) azt kérdezte: Azt mondta „La iláha illa Allah” és megölted? Uszama azt válaszolta: Csak azért mondta, mert a fegyvertől félt. A Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) azt mondta: „Belenéztél talán a szívébe (felnyitottad talán a szívét), hogy megtudd (meggyőződésből) mondta-e vagy nem? Uszama így mesélte el: „addig ismételgette (a Próféta) ezt nekem, míg már azt kívántam, hogy bárcsak aznap lettem volna muszlim.” (Muszlim).

Amikor a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) azt mondata „belenéztél talán a szívébe” arra mutat, hogy kötelesek vagyunk megelégedni azzal, ami látszik, és azzal, amit a nyelv kijelent. A szív esetében viszont nincs módunk megtudni, hogy mi van benne.

Megjegyzés:

- A tanúságtétel egyik részének elismerése nem elég az iszlámba való belépéshez, annak ellenére, hogy néhány hadíszban csak az egyik része van említve. A tanúságtétel mindkét része ugyanis egy oszlopnak számít, ahogy a többi hadísz magyarázza. 10

- Nincs összekülönbözés a tudósok között arról, hogy nem elég kimondani a tanúságtételt és hinni abban, ha mindez olyan hittel van párosítva, ami ellenkezi a tanúságtétellel. Nem mondható valakire, hogy hívő, ha azt mondja pl. hiszek abban, nincs más isten Allahon kívül és Mohamed Allah küldötte, de nem ismerem el a zakát vagy a zarándoklat kötelességét, vagy az uzsorakamat, a paráznaság, vagy az emberölés tilalmát. Az sem hívő, aki hisz Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) küldetésében, de azt hiszi, hogy az ő küldetése bizonyos néphez szól; vagy hisz a tanúságtételben, de megtagadja a Korán néhány idézetét vagy akár egyetlen szavát is. Az ilyen embernek tehát nem használ a tanúságtétel, mivel az olyannal társult, ami meghazudtolja a Koránt vagy a Küldöttet (Allah áldása és békéje legyen vele).

ZAKAT:

Ki köteles Zakatot adni?

zakatA muszlimok nagy részének vagyona, illetve megtakarítása pénz formájában, vagy pénzhez mérődő vagyontárgyak formájában van. A zakát ebben az esetben akkor fizetendő, ha:

- teljes tulajdonnal rendelkezik a vagyon felett,

- eltelt egy (hidzsri) év úgy, hogy a vagyonban nem volt mozgás,

- a vagyon értéke elérte a niszábot, azaz 85 gramm 24 karátos arany árát.

Amennyiben a fenti feltételek teljesülnek, akkor a vagyon teljes értékének 2,5%-át kell zakátként kifizetni.

Segítség a niszáb értékének meghatározásához:

2012. augusztus 10-én a londoni aranytőzsde záróárfolyam 1618 USD/uncia volt. Egy uncia 28,349523 gramm, az amerikai dollár 226,41 Ft volt ugyanezen a napon a Magyar Nemzeti Bank középárfolyama szerint. Ennek megfelelően 85 gramm 24 karátos arany értéke 1.098.336,- forint. Tehát ezt az összeget elérő vagy meghaladó, egy éve mozdulatlan, teljes tulajdonban lévő vagyon 2,5%-át kell zakátként megfizetni.

Napi 5 ima elvegzese:

A napi öt kötelező ima:

Fadzsr (فجر) (hajnali ima, ami 2 kötelező és előtte 2 önkéntes rakából áll)

Zuhr (ظهر) (déli ima, ami 4 kötelező és előtte illetve utána 2-4 önkéntes rakából áll)

Aszr (عصر) (délutáni ima, ami 4 kötelező és előtte 2-4 önkéntes rakából áll)

Magrib (مغرب) (naplementi ima, ami 3 kötelező és előtte illetve utána 2 önkéntes rakából áll)

Isá (عشاء) (esti ima, ami 4 kötelező és előtte illetve utána 2 önkéntes rakából áll)

A déli imát (Zuhr - ظهر) elhalasztani nem lehet, ez ugyanis a legfontosabb ima. Elhagyása a legsúlyosabb bűnök egyikének számít.

Mivel a naponta változó időpontokat igen nehéz követni illetve észben tartani, ezért minden ima előtt a mecset egyik minaretjét egy müezzin foglalja el, aki imára hívja a híveket.

Böjtöles Ramadan havaban:

Az arab eredetű „ramida” szóból származik, amely szárazságot, hőséget jelent. Ramadán hónapban arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamednek akaratát. A hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám hit szerint ilyenkor a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka.

Ramadán, perzsa kiejtés alapján ramazán az iszlám holdnaptár 9. hónapja, amely alatt a muszlimok napkeltétől-napnyugtáig böjtölnek.

Tilos az eves az ivas, a hazaselet de napnyugta utan ezek megengedettekke valnak.

Zarandoklat Mekkaba:

A mekkai zarándoklat (arab: حج‎, tudományos átírás: ḥaǧǧ, magyarosan: haddzs) az iszlám ötödik pillére. Minden muszlim kötelessége legalább egyszer életében – ha megteheti – elvégezni a zarándoklatot Mekkába, a Szent Mecsethez (harám). A mekkai zarándoklat a muszlim holdnaptár 12. hónapja (dzu l-hiddzsa) 8. és 10. napja között végzendő, ezért a 365 napos napévet számoló nyugati naptár szerint mindig más időpontra esik. A zarándok (háddzs) a haddzs alatt világi életét felfüggesztve csak Istennek (Allah) él.

A zarándoknak ép elméjűnek kell lennie, mivel a küldetés értelmét fel kell fognia, meg kell értenie. Egészségesnek kell lennie, hiszen maga a szertartás meglehetősen megerőltető, bár tolószéket igénybe lehet venni. A részvételhez szükséges anyagi eszközöket becsületes úton kell előteremtenie, ugyanakkor biztosítania kell, hogy otthon maradt családtagjai ne szenvedjenek hiányt a távollétében. Akadályoztatás esetén maga a szándék (nijja) megléte is elegendő. A haddzs megváltható helyettes küldésével is, és a zarándoklatra félretett pénzt jótékony célra is fordíthatják.

A férfiak két varratlan vászonleplet (ihrám), a nők egyszerű, bokájukat és karjukat eltakaró fehér ruhát viselnek, azonban arcukat nem fedik be, hiszen a férfiak szíve ilyenkor tiszta. A ruhát akkor kell ima elmondása közben magukra ölteni, amikor megérkeznek a szent kerület (harám) kapujához. A muszlimok ezt a ruhát olyan nagy becsben tartják további életük során, hogy sokan ebben is temetkeznek el. A harám területén tilos az ékszerek viselése és az illatszerek használata, de még a köröm- vagy a hajvágás is. Tilos az állatok leölése – kivéve, ha azok az életet veszélyeztetik – vagy a növények megsértése is. Tilos a veszekedés, a viszály, de a szexuális érintkezés, mulatozás is.[1] Azoknál, akik ezeket a szabályokat szándékosan megszegik, súlyos esetben a zarándoklat értékét veszti. De vannak a zarándoklat során olyan elkövetett bűnök is, amelyek megválthatóak.

A zarándoklat ténylegesen a hónap nyolcadik napján kezdődik, rituális mosakodással, majd azonnal a Kába-kő (9) hétszeri megkerülése következik (taváf), az óramutató járásával ellentétesen. A zarándokok Allah nevét kiáltják („Itt vagyok, Istenem, megjelentem a színed előtt.”). A taváf a keleti saroknál kezdődik, ahol – amennyiben lehetőség van rá – a követ, illetve az azt takaró leplet (kiszva) megcsókolják. A zarándokok isznak a mecset udvarán fakadó Zamzam-forrás (2) vizéből, amelyet Allah fakasztott Ábrahám második feleségének, Hágárnak és fiának, Izmaelnek, hogy szomjan ne haljanak. Majd Hágár példáját követve hétszer futnak a Szafát- és Marwá-hegyek között (szaaj) (3), felidézve, ahogy Ábrahám felesége és fia vizet keresett a sivatagban. Ezt követően elzarándokolnak az Arafát hegyéig, azaz „a kegyelem hegyéig”, ahol Isten megbocsátott Ádámnak és Évának. (5). A kilencedik napon délig kell megérkezniük. Az Arafát hegyén megvizsgálják lelkiismeretüket és tisztaságukat (wakúf), prédikációt hallgatnak, elmélkednek késő délutánig, majd visszaindulnak, megpihenve Muzdalifában (6), ahol az éjszakát töltik. A tizedik napon, napfelkeltekor a zarándokok továbbindulnak Minába (7), ahol áldozatot mutatnak be (íd al-adhá). Itt kövekkel dobálják meg a Sátánt (Iblisz) jelképező oszlopokat (8, 2004 óta falak), arra emlékezve, hogy a Sátán megkísértette Ábrahámot és családját, hogy ne engedelmeskedjenek Istennek és ne folytassák útjukat Arafat hegyére, ahol Ismaelt fel kellett volna áldoznia Ábrahámnak. A zarándokok ezzel jelképezik, hogy ellentmondanak a Sátánnak. Ezután az anyagi helyzettől függő állatáldozatot mutatnak be, majd visszatérnek a Kábához, ahol azt újból hétszer megkerülik. A zarándoklat végén Minában megünneplik annak sikeres befejezését. A haddzs befejeztével a zarándokok lemossák magukról az eddigi erőfeszítéseik verejtékét, majd levágják a hajukat, és a szakállukat. Bár a ritus ezt nem írja elő, sok zarándok teljesen kopaszra borotváltatja a fejét. Az ihrámot, amiben a zarándoklatot megtették, nagy becsben tartják, életük végéig megőrzik, és ebben is temetik el őket.

A zarándokok elhelyezésére a hatóságok az ultramodern szállodáktól a városon kívül számukra felépített sátorvárosig (4) minden lehetőséget felhasználnak, azonban az évenként idesereglő zarándokok nagy száma miatt időnként torlódások és komoly balesetek is előfordulnak. Ezek elkerülésére a szaúdi állam országonként érvényes kvótákat határozott meg, illetve vízumkényszert írt elő, amely a világ muszlim lakosságában nagy ellenérzést keltett.

A haddzs idején (dħul al-Hidzsra hónapja) kívül a Mekkába látogatók umrát (látogatást) azaz kis zarándoklatot végeznek, amely lényegesen rövidebb és kevesebb rituális mozzanatot tartalmaz, mint a haddzs és többszöri megtétele sem ér fel a nagy zarándoklat áldásaival. Az umrát többnyire a közelben lakó hívők hajtják végre, akik gyakran utaznak Mekkába.

Tovabba ajanlok neked egy SPEKTRUM TV altal keszıtett dokumentum fılmekt amı szepen összefogalal mındent:

Magyar nyelven a Youtube-on megtalalhato:

http://www.youtube.com/watch?v=q795x_1S89M

szep napot kıvanok / elnezest nem magyar laptoprol ırtam... /