Hány istene van egyiptomnak?

Szervusz

Isten Mózes idejében 10 csapást mért Egyiptom isteneire.

Ott nézz kérlek utána.

Megtaláltam:-)

1. csapás: Vérrévált a Nílus, és más vizek. A Nílus istene, Hápi kegyvesztett lett.

2. cs: Békák.A békaistennő,Heket nem tudta megakadályozni a csapást.

3. cs: A por szúnyogokká változott. Thot, a mágia ura nem tudott segíteni az egyiptomi mágusoknak.

4. cs: Dögölyök lepték el Egyiptom egész területét, kivéve Gósent, ahol az izraeliták laktak. Egyetlen isten sem volt képes ezt a csapást elhárítani - még Ptah, a világegyetem teremtője, vagy Thot, a mágia ura sem.

5. cs: Dögvész az állatok között. Sem a szent tehénistennő,Hathor, sem Ápisz, a bika nem akadályozhatta meg a csapást.

6. cs: Kelések. A gyógyítás istenei: Thot,Ízisz és Ptah nem tudtak segíteni.

7. cs: Égzengés és jég. Ez leleplezte Respunak, a villámlás urának, valamint Thotnak, az eső és égzengés istenének a tehetetlenségét.

8. cs: Sáskák. Ez lesújtó csapásként érte Mint, a termékenységistent,, a termés védelmezőjét.

9. cs: Háromnapi sötétség. Rá, a legjelentősebb napisten, és Hórusz, egy másik naapisten kegyvesztett lett.

10. cs: Az elsőszülöttek halála, beleértve a fáraó gyermekét is, akit megtestesült istennek tekintettek. Rá,(Ámon-Rá) a napisten, akit néha kosként ábrázoltak, képtelen volt megakadályozni ezt a csapást.

Egyiptomról tudni kell, hogy három szakaszra osztható a történelme. Első szakasza az amelyet egyáltalán nem is tárgyalnak, mivel semmit nem "tudunk" róla. Legalább is az egyiptológia semmit nem tudott róla kideríteni. Ez volt az a kultúra, amelyik a piramisokat építette feltételezhetően.

Ebben az időszakban nincsenek hieroglif írások, csakis úgynevezett képírás, ami azt jelenti, hogy képi ábrázolásokban mesélnek el történeteket. Itt viszont a mai ember fantáziájára van bízva, hogy mit olvas bele, ebbe most nem megyek bele, hogy milyen törvényszerűségei vannak a képírás olvasatának, az biztos, hogy gyönyörűséges ábrázolásokat láthatunk ma úgynevezett mítikus lényekről, és félistenekről, királyokról.

A második szakasztól indítják Egyiptom valódi történetét, ez Krisztus előtt a harmadik évezred körül indul. Miért ekkor? Mert innen ismerünk hieroglifákat, amelyeknek egy jelentős részét még nem fejtették meg, és valószínűleg nem is fogják, mert teljesen más logika alapján írják ezeket mint a későbbi korokban.

A hieroglifák bizonyítottan akkor jelentek meg, amikor már a képírást maguk az Egyiptomiak sem tudták elolvasni, és ezért szükség volt a képek tartalmának leírására. Ehhez pedig a hangírás szükséges, amelyet Egyiptomban a hieroglif írás testesít meg.

Ahogy haladunk előre a történelemben egyre konkretizáltabb a képi tartalomhoz tartozó hieroglifák mondanivalója, mígnem elérkezünk oda, hogy olyan termeket és faragott oszlopokat találnak, amelyek telis-teli vannak hieroglif írással, képek pedig egyáltalán nem jelennek meg. Ezeket el tudjuk olvasni.

A megfejthetetlensége abban rejlett, hogy az Egyiptomi írás mássalhangzós, vagyis nem írnak le magánhangzókat. Éppen ezért nehézkes az írott szövegek megfejtése, de általában a képeken mai fogalmaink szerint szenteket, Isteneket és hősöket ábrázoltak és azok történetét mesélték el.

A helyzet az, hogy az egyiptomi Istenekkel kapcsolatban igen nagy viták vannak, ugyanis nem tudják eldönteni, hogy a közel 9000 Istenség az egyetlen Isten többféle megnyilatkozása, vagy mindegyik különálló Istenség.

A szövegek néhol az egyikre utalnak, néhol pedig a másikra. Ez okozza a problémát. Nomeg az, hogy a mássalhangzósság miatt nem mindegy, hogy mit olvasok ki a szövegekből, nagyon könnyű félreértelmezni és félre fordítani.

Annyi biztos, hogy van egy időszaka egyiptomnak, amikor teljesen elfoglalják és betiltják az írást és a nyelv használatát. Ekkor felejtődik el örökre az egyiptomi nyelv és írás. Amikor egyiptom legközelebb felszabadul, a templomaikban talált szobrokat, a falfestményeken látható ábrákat Istenekként kezdték el tisztelni. Ez annak volt következménye, hogy az írást már nem tudták ők sem elolvasni...

A hierofglifák megfejtését gondolom tudod, hogy a Rozettai kő segítségével sikerült.

Egyébként, ha érdekel komolyabban a téma, akkor írj privátot, küldök egy videó linket, ahol további komoly érdekességeket tudhatsz meg egyiptomról.

Meghatározhatatlan a számuk.

Egyrészt Egyiptom ókori történelme több ezer évet fog át, mely alatt folyamatosan változott a vallás is, és új istenek kerültek előtérbe, vagy régiek szorultak háttérbe. Volt amikor államilag csak egy isten volt elismert (Amarna-kor).

Másrészt vidékenként változó volt az istenek jelentősége. Minden településnek saját istene volt, sőt akár tárgyakat, szobrokat, élő állatokat is akként tisztelhettek.

A kultuszhelyekkel rendelkező főbb istenek száma néhány tucat, a történelemtudomány által eddig megismertek száma néhány száz, valójában azonban több ezer lehetett.

Jelenleg az iszlám és a kopt kereszténység van jelen a vallások közül érzékelhetőbb módon. Az iszlám vallásúak a lakosság 90%-át, a koptok kb. 10%-át alkotják. Mindkét vallás monoteista, de a koptok monofiziták, ami egy alapvető eltérés az európai kereszténységhez képest.

Ha az ókori vallásra gondolsz, ott sajnos nem tudok pontos számot mondani. Annyi biztos hogy több száz istenük volt, de sokuknak csak legfeljebb a neve maradt fenn, konkrétabb adatok kevésbé, így sokukról nem lehet tiszta képet alkotni.

Alapvetően voltak az állami istenek, akiket minden egyiptomi ismert és számon tartott a legelőkelőbbektől a legszegényebb parasztig. Ezen istenek száma és kiléte is korszakonként más volt, mivel ahogy a királyi székhely egy másik városba került át, változott az állam által preferált istenek személye is.

Voltak a városi istenek, akiket a városlakók és a város körzetében élők ismertek. Ők helyi istenek voltak, akik inkább a helyi lakosság számára voltak fontosak, máshol nem feltétlenül ismerték őket. Ezért is nehéz konkrét számot mondani.

Az 5-ös válaszolónak egyébként üzenem hogy a hieroglif írás önmagában is képszerű, így eleve képi jelleget ad az írásnak. A hieroglif írást megelőzően nem volt más írás Egyiptomban, képírásos periódusról pedig jelenlegi ismereteink szerint nem beszélhetünk. A falfestményeket pedig nem szabad keverni a képírással. Abban igazad van hogy a hieroglif írás mássalhangzós írás, de ezek között is van egy mássalhangzós, kettő vagy három mássalhangzós jel, illetőleg vannak ideogrammák is a hieroglifák között, amik önmagukban jelentenek egy fogalmat, és vannak a determinatívumok, amelyek a szó jelentését segítik megérteni azzal hogy a fogalomkörét körbeírják. Ezeknek nincs hangértéke. Maga a hieroglif írás pedig akkor szűnik meg amikor Egyiptom kereszténnyé válik, mivel a koptok tudatosan szakítottak a fáraókori hagyományokkal, a hieroglif írás pedig erősen kötődik az ősi pogány vallásukhoz és eszmeiségükhöz. Az utolsó hieroglif szöveg i. sz. 394-ből származik, de ekkor már csak kevesen értették. Magát az írást pedig nem tiltották be soha, sokkal inkább a görög-római korban erősödő idegen hatás, illetőleg a kereszténység felvétele szorította vissza.