Mikorra várható, hogy megjelenik a Hit Gyülekezetének az új fordítása?

Én azt mondom, hogy szerintem az egyházak speciális Bibliakiadásai valamilyen szinten mind önkényesek, a fordítások és a könyvfelosztások magukban hordozzák az adott egyház teológiai felfogását. Kár ezt tagadni, elég csak belelapozni, egy ilyen Bibliakiadásba.

Az(1908)-as Károlit azért nem lehet egyikhez sem hasonlítani, mert az mentes a teológizálástól. Ha mindenképpen valaki egy modern fordítást akar olvasni, akkor az Új protestáns fordítás 2014-es reivdeált kiadását ajánlom. Igaz, úgy tudom, ez sem mentes a hibáktól, de mivel több egyház szakemberei dolgoztak rajta, ezért nem beszélhetünk arról, hogy egy önkényes fordítás lenne. Egyházi kiadások közül a Szent István Társulat katolikus Bibliafordítását ajánlom, szerintem az meglepően jóra sikerült.

Egyébként nem tartozom a Hit Gyülekezetéhez, sem semmilyen pünkösdi-karizmatikus mozgalomhoz, és ez az állapot nem fog változni soha sem.

@ 14-es

Azt írod, hogy az egyházak speciális Bibliakiadásai valamilyen szinten mind önkényesek, és hogy a fordítások és a könyvfelosztások magukban hordozzák az adott egyház teológiai felfogását.

Akkor hadd kérdezzelek már meg, hogy az általad ajánlott Szent István Társulat-féle katolikus Bibliafordítását miért is jó, amikor röhejes lábjegyzeteket fűz hozzá a Biblia szövegéhez?

Így pl. a Róma-levéllel kapcsolatban azt főzték ki, hogy az apostol csak feltételezi a bűn egyetemességét, de nem bizonyítja. Na, ezzel szemben Isten Igéje - Pál apostol által - személetesen, világosan vezeti végig a bűn egyetemességét, és soha semmit sem feltételez.

Pál leveleiben szerepel ugyan a "ha" szó, de rögtön utána az van, hogy mi történik abban az esetben.

Ugyanis Isten Szellemétől ihletten nincs helye feltételezésnek, mert az bizonytalanság. EZ utóbbiban pedig benne lenne a tévedés lehetőségének, ami abszurdum.

Isten Igéje sohasem hazudik, nem téved, és nincs benne bizonytalanság.

Úgyhogy ennyit az István társulat-féle "meglepően jónak" sikerült fordításról... (ha-ha!)

--------------------

A másik: Nem rossz ugyan a Károli-fordítás, de nagyon fontos, hogy az olvasó külön tudja értelmezni magában a "szellem" és a "lélek" szavakat. A kettő ugyanis nem egy, mégsem fordítja külön ezeket a szavakat Károli.

---------------------

@ 14-es

Figyelj, a Bibliafordítás aprólékossága, az, hogy az eredeti szöveggel a lehető legmaximálisabban vessék egybe és úgy értelmezzék (miközben természetesen figyeljenek az eddig megszokott Károli-fordításra is) óriási fontossággal bír.

Nem lehet hiányos, nem lehet pontatlan. Éppen ezért olyanok végzik, akik maximálisan ismerik a görög és a héber nyelveket, és a tanulmányozásuk során a Szent Szellem vezetésére támaszkodnak.

Tehát nem elég a teológiai és nyelvi felkészültség, hanem a Szent Szellemre történő figyelés is rendkívül fontos.

@kzs nevű felhasználó

A teológiában alapvető ismeret, hogy tökéletes fordítás nem létezik mert nem lehet tökéletesen hiba nélkül átültetni az eredeti szöveget egy más nyelvbe úgy hogy az úgy hangozzék, ahogy eredetiben. Ettől függetlenül persze különbség van a hibák és a szándékos meghamisítás között.

A Szent István Társulat nem árult zsákbamacskát, mert már az elején, az előszóban közölte, hogy bizonyos szakaszok eltérőek lehetnek más fordításoktól. Ennek oka pedig nem az, hogy önkényesen beszúrnak valamit, hanem bizonyos szövegváltozatok eltérőek egymástól, ebben az esetben tehát erősen a szövegkritika dönt, ahol némely szakemberek az egyik, míg mások a másik változatot fogadják el. Ettől függetlenül azonban ragyogó megoldások is vannak ebben a Bibliában. Például az külön hasznos, hogy a fordítás során felhasználták a tekintélyes ókori Bibliafordításokat is, hiszen azok is ókori szövegvariánsok, amik időnként elég hasznosak. Például (Dán 2,34) arámjában azt olvassuk, hogy egy "kő szakadt le". Ez így kissé értelmetlen, mert adódik a kérdés, hogy honnan? Az LXX-ben a zsidó bölcsek még lefordították, hogy "a hegyről", így ez zárójelben beszúrásra kerül a fordításban, és így világosabb a szöveg. De nézünk még egy pár példát. Károlinál a (Mát 5,22)-ben a szövegben benne van az a kifejezés hogy "ok nélkül", mintha ez feltételezné azt, hogy okkal lehet haragudni. A régi kéziratokban (Sínai kódex) ez nincs bent, így már a SZIT is kihagyja. A szöveg értelme így az, hogy egyáltalán nem lehet haragudni. Vagy nézd meg a legtöbb fordításban (Dán 8,21)-ben a perzsák után következő hatalmat több Bibliakiadásban "Görögországnak" vagy "görögöknek" fordítják. Ez kissé helytelen, mert a perzsákat Nagy Sándor döntötte meg, aki viszont makedón származású volt. Az ő esetében inkább csak egy részben görög, valójában inkább makedón világbirodalomról beszélhetünk. Éppen ezért a SZIT-ben szó szerint "Javan"-nak van visszaadva, ahogy az a héberben szerepel, amin a hódító birodalmát kell érteni. Persze, lehetne még sorolni a példákat.

Tehát abban igazad van, hogy nem tökéletes a fordítás, viszont elég alapos szövegkritikával készült, mindenképpen pozitívum. A lábjegyzetekről pedig annyit, hogy a történetkritikai szemléletű bevezetés-tudomány szemlélete alapján készült, ami némely protestáns körben is elfogadott (olvasd el a Jubileumi kommentárt, vagy a magyarázatos új protestáns fordítást). Ennek ellenére nagyon hasznos háttértörténeti információkat ad. Pl a hegyi beszédhez írt lábjegyzetből értesülhetünk arról, hogy a (Mát 5,43)-at hogyan kell értelmezni a korabeli történeti viszonyok alapján. Másként teljesen értelmetlen annak, aki először olvassa. Tehát a SZIT Bibliakutatásra nagyon is alkalmas fordítás! Megéri időnként összevetni a Károlival (1908)

A szellem és a lélek szavakra a héberben két szó, és a görögben is két szó van. A Szent Lelket csak a karizmatikusok és a Jehova Tanúi szokták "Szent Szellemezni", ezért teljesen világos, hogy az ő fordításukban miért szerepel az úgy. A modern katolikus és protestáns fordítások nem osztják ezt. Volt is egy könyvem arról, hogy a némelyeknél divatos "szent szellem" kifejezés, miért helytelen. Egyértelmű, hogy a Bibliafordításhoz szükség van a Szentlélekkel való kapcsolatra is. Csak éppenséggel ez az, ami a modern fordításokból kiveszett, még akkor is, ha a készítők mind arra hivatkoznak, hogy kapcsolatban vannak vele. Én maradok a Károlinál (1908).

No igen, ez jó kérdés, mert az új világ kiadásban is ez volt az első, amit kikerestem, hogy mit fordítottak "Isten neve" címszó alatt... hát nevetséges lett a fordítás, de legalább jól jellemzi azt, hogy mekkora a ferdítés mértéke: ORBITÁLIS.

Kíváncsi leszek a hit gyülis fordításban az Isten nevére.

Anonymus

Szia!

Úgy tűnik, ahogy a forrástól távolodunk egyre inkább elvész az eredeti tartalom, mint ahogy a források víze is felhígul a tavakban, tengerekben.

"Úgyhogy nyugi, az elkészített fordítás teljesen hiteles."

Inkább teljesen HITES :)