Ezzel kapcsolatban mi a Katolikus Egyház nézőpontja?

Ha valóban gyakorló római katolikus vagy, akkor a hivatalos egyházi álláspontot a lelkipásztorod fogja neked tudni megmondani.

Nekem a személyes véleményem az, hogy az egyházban is elkel a segítő kéz, tehát egy katolikusnak sem kell más felekezetekhez járnia, ha karitatív segítséget akar nyújtani. A katolikus egyháznak sok arca van. Ha te vonzódsz a fiatalos, dinamikus közösségekhez, tánchoz, zenéhez, fogsz olyant is találni az egyházban. Én abban semmi kivetnivalót nem látok, hogy beszélgetsz velük, vallási kérdésekben is, de a segítségedet szerintem az egyházadnak kellene felajánlanod és nem más közösségnek.

Miután a katolikus egyház karitatív szervezetei végeznek karitatív tevékenységet nem katolikusok lakta területeken is, így gondolom az egyház álláspontját ez tükrözi.

Ami a személyes véleményemet illeti, bármilyen karitatív tevékenységgel embertársadnak segítesz és nem a Krisna Tudatú Hívőknek vagy a reformátusoknak, buddhistáknak stb. Vagyis a segítségnyújtás a lényeg, nem az, hogy azt milyen szervezeti háttérrel teszi az ember.

Római katolikus vagyok. Osztom az elöttem szóló véleményét teljes mértékben. Hozzátéve azt is, hogy az egyház keretein belül működő, illetve az egyházhoz köthető karitatív szervezeteken belül (legalábbis ami a legnagyobbakat illeti), saját tapasztalatom szerint sem igazán működik az önkéntes rendszer. Illetve bizonyára működik bizonyos értelemben, de legalábbis a dolog azon része, ha csak úgy az utcáról bemenve, a segíteni akarás szándékával -mondjuk az idődet/munkádat felajánlva- jelentkezel, az nem túl valószínű hogy bárkit is érdekelni fog különösebben. Mondom ezt a tévedés kockázatával (részben a saját tapasztalatomra támaszkodva).

Mindenesetre azt feltételezem és úgy hiszem hogy Jézus, amikor a legkisebbekről beszélt, az ő megsegítésüket talán nem csak a katolikus egyház berkein, vagy látókörén belüliekre korlátozva értette. A szegény, az akkor is az, ha nem ismeri a Bibliát. Sőt...