Ti mit tennétek ebben a helyzetben?

"Ha Neked megjelenne az Istened vagy bármi találkozást élnél meg azzal amiben Te hiszel, akkor ugyebár számodra ez megcáfolhatatlan bizonyítékul szolgál, hogy a Te vallásod az igaz vallás! De akkor ez már nem hit lesz hanem tudás!"

Kedves kérdező! Én pszichiátrián dolgozom, és nincs jó hírem neked. Ott nap mint nap találkozom olyan alakokkal, akik azt képzelik, hogy Istennel beszélnek, vagy Istennek, Jézusnak képzelik magukat. Van ugyan antidepresszáns, de az Antikrisztus az nem egy hatékony gyógymód, hanem valami egészen más. :-)

A Biblia ma Isten szent Szavaként ismert, igaz? Miért íródott ez a könyv? A Biblia maga válaszol erre:

(2Timótheus 3:16, 17) "A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra, az igazságosságban való fegyelmezésre, 17 hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre hiánytalanul felkészített legyen."

Mit jelent ez? Nyilvánvalóan azt, hogy mivel a Biblia az Isten szent szellemének a terméke, valójában a benne lévő igazságok, tanítások, kiigazítások, stb. révén szent szellemben részesülhet minden őszinte kutatója! Tehát ma a Biblia az az útmutató minden igazságkereső és Istenfélő embernek, amit Isten felhasznál a tanításra, feddésre, kiigazításra, stb, stb ...

Ebből viszont az következik, hogy az első sz.-hoz hasonló csodaadományok, melyek némely tanítványban akkor működtek, ma már nem a megismerés útját jelentik. A Biblia azt mondja, hogy ezek megszűnnek.

Ma mégis nagyon sok karizmatikus jelenti ki magáról, hogy őt Isten közvetlenül szólította meg és olyan ismeret birtokosa, amit csak ő tudhat, stb.-stb. De a Biblia szerint ma nem ez a megismerés útja.

Ha megjelenne a Semmi? Érdekes felvetés....

Meggyőzni több,mint 6-7 milliárd embert?

Bele se kezdek.

"Ma a már az ateizmus is egy vallás"

Nem, nem az. Az ateizmus a hit hiányát jelenti.

"Nem, nem az. Az ateizmus a hit hiányát jelenti."

Ez tévedés! Ugyanis nincs olyan épeszű ember, akiben nincs valamilyen fajta hit. Ez létezhetetlen, magyarán természetellenes lenne.

A hívők mellett milliók vannak, akik semmilyen vallást nem gyakorolnak, és semmiféle istenben sem hisznek. Ők az ateisták. Ismét mások, az agnosztikusok úgy hiszik, hogy Isten ismeretlen, és valószínűleg megismerhetetlen. Ez azonban nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy ők elvek vagy etikai alapok nélküli emberek, mint ahogy azok sem feltétlenül rendelkeznek ezekkel, akik valamilyen hithez tartozónak vallják magukat. Ámde ha valaki úgy fogja fel a vallást, mint „bizonyos elvekhez való ragaszkodást; szigorú hűséget vagy lojalitást; lelkiismeretességet; kegyes jóindulatot vagy ragaszkodást”, akkor valamilyen módon a legtöbb ember vallásos, még az ateisták és az agnosztikusok is (The Shorter Oxford English Dictionary).

Igen, ki tudod facsarni a "hit" és a "vallás" fogalmakat úgy, hogy még én is, "normális" _DE_ ateista ember is beleférjek.

Brävó.

A lényegen ez még nem változtat semmit. Az ateizmus nem vallás, hanem

annak, sőt, bármiféle istenségbe, vagy más természetfölött teremtőbe,

vagy gondviselőbe vetett hit hiánya.

A vallás fenti definíciója pedig összemoss a vallást az erkölccsel és

a morállal, ami óriási hiba (lásdt: Dawkins Isteni Téveszme című

könyvét).

Az agnoszticizmus sem azt jelenti, hogy "jaja, hát van Isten, de nem

tudom, hogy milyen". Hanem "nem tudom, hogy van Isten, és ezt..."

a) Soha nem is lehet megtudni

b) Lehet, és kell is vizsgálni, és állást is lehet foglalni a létezésének

esélyeit illetően, de egyelőre az igazságot erről "nem lehet tudni"

Ez a két álláspont szintén megtalálható Dawkins könyvében részletesen

kifejtve.

Hiába tagadod a valóságot. :-)

"Az ateizmus nem vallás, hanem

annak, sőt, bármiféle istenségbe, vagy más természetfölött teremtőbe,

vagy gondviselőbe vetett hit hiánya."

De ettől még a hitre épít az ateizmus is. Mert ugyanis megtévesztés lenne azt állítani, hogy a tudomány segítségével teljes a bizonyosság. Ez mese!

"Balázs Nándor álláspontjára helyezkedem (Magyar Tudomány, 97/8. p. 981.): "A természettudományok az utolsó négyszáz évben létrehoztak egy konszenzust a bizonyítás fogalmát illetően. Ez matematikai és kísérleti kritériumok kielégítéséből áll. Ha ezek ki vannak elégítve, a tudomány annyira tudomány, amennyire lehet. Ha nincsenek kielégítve, de úgy teszek, mintha ki lennének, akkor áltudományokat űzök." Noha Balázs Nándor definíciója inkább a fizikát, mintsem a biológiát tartja szem előtt, lényegében, alapvető gondolati tartalmában, a biológiára is alkalmazható.

Az evolúciótan két bázisa az abiogenezis és a transzformizmus. Ezeknek a jelenleg tapasztalt természettörvényekkel összhangban levő, a tapasztalati jelenségeket koherens rendszerbe foglaló elmélete - amely tudományosságuk kritériuma volna - nemhogy nem létezik, de ilyen elméleteket más tudományágak (termodinamika, informatika, de maga a biológia is) alighanem bizonyítottnak tekinthető eredményei kizárnak. Ezért amikor elutasítom az evolúciótant, ezt kizárólag azért teszem, mert ezek az elképzelések nem elégítik ki a tudományos elméletek kritériumait, sőt azokkal ellentétesek. 

Az evolúciótan iránti kétséget alátámasztja az is, hogy eredete sem olyan, mint a tudományos elméleteké általában. Nem a megfigyelt jelenségeket koherens elméleti rendszerbe foglaló szintézisként jelent meg, hanem ideológiai posztulátumként, miszerint a világ valamennyi jelenségét a jelenleg érvényes természettörvények alapján meg lehet magyarázni. A jelenleg érvényes természettörvények alapján viszont csak azt mondhatjuk, hogy az élet kialakulásának nem lehetséges tudományos magyarázata, a taxonok kialakulásának nem lehetséges tudományos magyarázata. Hogy ezzel a tudományos kritériumokkal összhangban levő megállapításból valaki tudományon kívüli módszerekkel milyen következtetéseket von le, az más kérdés. De ha valaki úgy tesz, mintha az evolúciótan tudományos elmélet lenne, annak a Balázs Nándor-féle kritérium alapján való megítélését az olvasóra bízom." (Dr. Jeszenszki Ferenc)