Mi a bizonyíték arra, hogy a Bibliát nem egy ember találta ki 2000 évvel ezelőtt?

@21:54

Szerintem nem igen ismered a bibliai próféciákat. Bizony van konkrétum, mégpedig nem is akármilyenek. Ésaiás próféta 210 évvel korábban név szerint jövendölt Círuszról. Ugyanígy Dániel leírta, hogy a Perzsa Birodalmat a görög-makedón világbirodalom követi majd. Ami azért is érdekes, mert az i.e. 7-6. században Hellász egyszerűen nem létezik. Apró, egymástól független, kis görög poliszok vannak, akik egymással háborúznak.

---------------------------------------------------

Ami pedig a Jézus Krisztusra vonatkozó idői próféciát illeti, nézzük kivonatosan, de kicsit részletesebben:

"Hetven hét szabatott a te népedre és szent városodra,..." (Dn 9,24/a)

Hetven hét az 490 nap, pontosabban év, mert az apokaliptikus irodalomban 1 nap 1 évnek felel meg, ez a szabály. Ezután ezt a 490 esztendőt az angyal felbontja:

"Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van..,(Dán 9,25)

7 hét + 62 hét = 69 hét

69 hét = 483 év

Az angyal magyarázata szerint Jeruzsálem helyreállításától (i.e. 457 ősze ) a Messiás megérkezésééig 483 év telik el. Vagyis átjutunk az időszámításunk 0 pontján, és i.sz. 27 őszéig jutunk el, ami viszont Tibérius császár uralkodásának a 15. esztendeje, pontosan az az esztendő, amikor Jézus megkeresztelkedett, és elkezdte a szolgálatát az evangéliumi és a világi feljegyzések szerint. Az angyal azonban folytatja a próféciát, mert a 490 évhétből, már csak 1 hét maradt:

"És [a Messiás] egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak"

Az utolsó évhét felén, tehát i.sz. 31. tavaszán Krisztus véget vet az áldozati rendszernek, mégpedig úgy, hogy saját magát adja áldozatul, (1Kor 5,7), és ezzel lezárul az ószövetségi áldozatrendszer. Fennmarad még a 490 esztendőből 3,5 év, aminek lejártával véget ér a zsidó nép kiválasztottsága. Itt utalás ezután történik a római világhatalomra, mint a Messiás elvettetésének következményére (a rómaiak porig rombolták Jeruzsálemet 66-70 között).

A prófécia kizárólag Jézus Krisztusra illik.

Meg tudod mondani, milyen világi feljegyzések bizonyítják, hogy Jézus tényleg létezett?

Én úgy tudom, a Biblián kívül egyedül Josephus Flavius írt róla konkrétumokat, de ezekről már kiderült, hogy hamisítványok. A korabeli bibliai feljegyzések pedig sajnos nem maradtak ránk, csak másolatok, azt viszont semmi sem garantálja, hogy ezeket később nem egészítették ki.

Utólag pedig - valljuk be - nem nehéz olyan történetet kitalálni, amely megfelel mindegyik messiási próféciának. Ha azonban lenne egy megbízható külső forrás arra vonatkozóan, hogy ezek az események tényleg így történtek, az szinte megdönthetetlen érv volna.

"Az is egy állítás, ha valaki azt mondja, hogy kitaláció"

Ez így nem stimmel - bizonyítani pozitív állításokat lehet. Azt, hogy valami van.

Ha valami nincs, az nagyon ritkán bizonyítható.

Épp ezért, ha nincs elegendő bizonyíték pl. Jézus létezésére - akkor azt fogadjuk el, hogy Jézus nem létezett.

Nem kell még külön bizonyítani azt, hogy nem létezett, mert azt nem is lehet bizonyítani.

Kedves Komlós Henrietta!

A Flavius-kutatás jelenlegi állása szerint szerintem ma már senki nem gondolja igazán azt komolyan, hogy Flaviusnak a Krisztusra vonatkozó szakasza teljes egészében betoldás. Ahogyan Dr. Hahn István írta a "Zsidók története" előszóban elmondta, bár nincs okunk túlbecsülni Flavius forrásértékét a kereszténység kialakulásának körülményeit illetően, de azt sem lehet állítani, hogy a történetíró nem vett volna tudomást az új irányzat keletkezéséről. Már csak azért is, mert abban az időben a Birodalomban érdekes dolgok történtek, amelyek a kereszténységhez köthetőek, és a római olvasók - akiknek Flavius a művet szánta - joggal kérhettek felvilágosítást tőle, mint szakértőtől. Ezt megerősíteni látszik egy előkerült arab-fordítás, amely korábbi, mint a legrégebbi rendelkezésünkre álló Flavius-kézirat, és nem tartalmazza a messiási hitvallást, így tökéletesen megfelel annak, amit a történetíró a maga farizeus-gondolkodásmódjával Jézusról írhatott. A kutatás feltételezi, hogy az a szöveg visszanyúlik bizonyos csatornákon Josephus Flavius eredeti kéziratára.

Tacitus, - aki Flavius kortársa volt - szintén megemlékezik Krisztusról. Ő babonaságnak tartja a kereszténységet, de amikor róluk beszél, megnevezi a felekezet származását, és egy történelmi személyre vezeti vissza. Azt mondja: "Christust, akitől ez a név származik, Tiberius uralkodása alatt Pontius Pilatus procurator kivégeztette" (lásd: Tacitus összes művei, II. kötet; Magyar Helikon, Budapest, 1970; 402-403. oldal). Ez pontosan megfelel az evangéliumi feljegyzéseknek.

Aztán ezt írod:

"A korabeli bibliai feljegyzések pedig sajnos nem maradtak ránk, csak másolatok, azt viszont semmi sem garantálja, hogy ezeket később nem egészítették ki."

Kérdés, hogy mit értesz korabelinek. De elmondom neked, hogy egyetlen ókori forrás autografája sem maradt ránk, mivel többségüket papiruszra írták, az meg eléggé töredékes volt. De elmondom neked, hogy míg más ókori művek autografája és a legkorábbi másolat közt évszázadnyi különbségek vannak, ez az evangéliumok esetében nem mondható el. A János evanéliumát például maga Jézus Krisztus tanítványa írta, valamikor i.sz. 95-100 között. Az apostol szerzőségét megerősíti Iréneusz is a 2. században. János evangélium töredékkel pedig rendelkezünk már kb i.sz. 120-ból, teljes másolattal, pedig 200-ból. Így ma már egészen biztosan vissza tudjuk állítani az eredeti szöveget. Ami pedig az evangéliumokat illeti: Az apostoloknak nem az volt a feladatuk hogy írjanak, hanem az, hogy prédikáljanak. És prédikáltak is, azt a Krisztust, aki a földön járt körülbelül 33 évig. Senkinek sem jutott eszébe az Ősegyházban kétségbevonni a létezését, mivel az első keresztények Krisztus kortársai voltak. Az evangéliumok tehát lényegében az Ősegyház közös emlékanyaga, amelyben a következő generációknak adták át. Senki sem mert hozzátenni olyat, ami nem igaz, mert a szemtanúk azonnal tiltakoztak volna.

És az sem valószínű, hogy Dániel próféciája nem teljesült volna. Ő, aki megjövendölte a perzsák, a makedónok és a rómaiak hatalomra jutását, egészen biztosan pontos próféciát mondott a Messiásról is.