Filozófiai kérdés: A Biblia maga az igazság, vagy mutat arra?

Szervusz

Ahány ember, annyi véleményt, nézetet olvashatsz, hallgathatsz a Bibliáról.

Nézőpont kérdése.

Ha emberi szemszögből nézed sok sok színes választ kaphatsz.

De ha alaposan áttanulmányozod azt, már teljesen másképpen látod. Akkor már Isten nézőpontjából tekintesz rá, és kezded olvasni naponta. És egy idő múlva, már nem csak elhiszed, de mindenkinek el is akarod mondani, hogy:" A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra, az igazságosságban való fegyelmezésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre hiánytalanul felkészített legyen."2Tim.3:16,17

Mivel sokan nem így ismerik a Bibliát, nem is sokat foglalkoznak vele. A világ állapota mutatja, hová vezetett ez...:(

A Biblia nem igazság és nem is mutat rá (pontosabban annyifelé mutat... van benne igazság, tévedés és szándékosan hamis dolog is).

A szavak, gondolatok maguk is lehetnek igazság, és mutathatnak is az igazságra. Nincs megkötés.

De nem a szó maga a lényeg - hanem a tartalom, ami mögötte van.

"IGAZSÁG az, ami túl van minden ellentmondáson, és minden kétségtől mentes; ami valójában egyszerűen túl van mind az ellentmondás, mind a kétség lehetőségén is; túl az idő és a forgandóság változásán és váltakozásán; örökké egy és ugyanaz, nem változtatható és nem változó; egyetemes és ezért független minden emberi fogalomalkotástól."

üdv

29/F

LastOne.Left

#10 vagyok.aa

"A Hold nem szavakból áll."

De nem ám. Az Igazság (mi a zen példában a Hold-, szavak feletti, vagy ahogy Weöres mondja: a végső Igazság olyan egyszerű, hogy azért nem lehet kimondatni :))

A szavak rámutatások mindig! A szent írások -azért szentek - az emberek nem hülyék - mert az Igazságra mutatnak.

Amit olyan szépen leírt LastOne.Left (de jó, hogy itt vagy)

Egy vasúti menetrend a valódit mondja, de a szent költők (poeta sacer) a szentírások az Igazat. A kettő között ontológiai különbség van.

"az igazat mondd, ne csak a valódit,

a fényt, amelytől világlik agyunk,

hisz egymás nélkül sötétben vagyunk."

-kéri József Attila

"Ha megérted a Holdat, az ujj és a Hold eggyé válik? "

-ez átvisz egy egész más kérdéshez. Végzetes, hogy a tapasztaló tudatot "lehagyjuk"... Szerintem 'a tapasztaló tudat a tapasztalás folyamata és a tapasztalás tárgya' válik eggyé, nem "megértéssel" hanem intuícióval, intuitív megismeréssel. Mert az EREDETÉBEN egy:)

" igazság teljesen más dolog. 5 érzékszervvel nem érzékelhető, de még ha idevesszük az elménket, azzal sem.

Az mindegyik érzékünk felett áll. Mindenkiben ott van, bárki "megérezheti". "

elme='manas' a 6. érzékszerv a keletieknél.

De nem érzékelhető, úgy mint a 'valódi': pl. a menetrend szerint jön a busz,oké..

- talán azért, mert az igazság magával a megismerés folyamatával kapcsolatos...

"Mi olyan különleges az észlelésben?"

Gondolkodom rajta. Talán az, ami a zenben olyan fontos: 'itt és most'.. van. Amint van. Ha teljesen a jelenben tudom észlelni - itt és most - teljesen jelen vagyok: akkor keletkezésében,eredetében látom. De mi keletkezik? a figyelmem keletkezik - ez egy eleven folyamat!

Ellentéte a 'megszokás'... az holt -amikor látszólag észlelem (mert pl. világos van), de inkább 'tudom', nem a jelenben élem az észlelését. ( a mondás: 'ne csak nézz, láss is' ezt a különbséget rejti:) Ilyesmi.

"Előző: Nagyon szép megfogalmazása annak, amit nagyon nehéz. Honnan van az idézet?"

Egy Paul Brunton nevű fickó 2 kötetes könyvének első részében tett kijelentése alapján a "régi bölcsektől" van ez a definíció.

üdv

29/F

LastOne.Left