A Krisna-tudatúak szerint mekkora szabadsága van az egyéni léleknek, és az a szabadság mikből áll?
válasza:Eredendően a lélek az irányító, de az anyagi béklyó iszonyatos nagy hatással van rá, ebből adódóan a léleknek egy illuzórikus mivolta keletkezik, amit az anyag irányít, vagyis az alá rendelődik, míg a lélek transzcendens/igaz mivolta mindenek felett áll.
Javasolt két szinten (hamis én/igaz én) elemezni a dolgot, és akkor feloldódnak az ellentmondások.
üdv és bízom benne érthető
29/F
LastOne.Left
válasza:Ki tekint ideaként magára, és az, aki ideaként tekint magára az az idea, vagy hogy? Mi vagy Te? Miért különbözik az idea attól amit felvettél, mint kényelmet? Nem pont, hogy a felvett dolgok az ideát, és a tiszta "én" meg nem az? (ezt úgy értem, hogy valójában az idea maga a hamisság, és ami az ideát gyártja, az a valódi). Persze lehet tök mást értesz idea alatt, mint amit jelen pillanat én...fejtsd ki, aztán kiderül.
üdv
29/F
LastOne.Left
Én vagyok egy komplex, összetett idea, illetve így értelmezem magam. Igazából a legtöbb ember részben így tekint magára, csak nem tudatosan. Pl. fradista, f_siszt_, vagy éppen f_szist_. Azonosságot vállal valamivel, ami a testén túl van, ami akár csak egy tulajdonság, egy irányultság, egy kép, egy gondolat... Ezt lehet erősen is, gyengén is, vagyis az azonosulásnak mértéke is van. Sok ilyenből felépítheted magad tudatosan is. Persze az, hogy ki és miért identifikál úgy és azt, ahogy és amit, egy nagy kérdés. Vagyis pl. miért fradistaként tekint magára x fradista, hogyan lett azzá, mégpedig okonként és hatásokként nézve. Mert lehet pl., hogy apuci nagy fradista, a gyerekei meg megfelelési vágyból szintén azokká lettek, holott vidisták is lehettek volna, vagy az is lehetett volna, hogy számukra közömbös a foci. A hamis ego és az igazi között húzható -e határ?! Lehet, hogy a miért nem is számít az identifikáció során, csak maga a megvalósulás? Jellemző tendenciák, vonzódások alapján könnyű ideákat gyártani, de ha számít az is, hogy honnan jött a rád jellemző tulajdonság, vágy, érdeklődés, működési módszer, jellemző viselkedési forma, és elkezded visszavezetni, könnyen elveszítheted a korábban biztosnak látott önazonosságot és ideát.
Másként szólva: a Krisna-tudatú mikor mondhatja, hogy ezt a hamis ego tette, ezt pedig az igazi?!
válasza:A Védák azt írják, hogy aham brahmasmi, vagyis én vagyok a lélek! Amíg a testünket, elménket hisszük az önvalónknak, addig hamis az egónk.
Az eredeti kérdésre pedig az a válasz, hogy az anyagi kötőerők hatása alatt állunk és a transzcendentális szintre kell emelkednünk és akkor felszabadulunk az anyagi kötőerőktől. Innentől veszi vissza a lélek az irányítást a z érzékek, elme, hamis egótól.
Az upanisadok a következőképpen mutatják ezt be: "Az egyéni lélek az anyagi test szekerének utasa, az értelem pedig a hajtó. Az elme a gyeplő, az érzékek pedig a lovak. Ily módon örvend vagy szenved a lélek az elme és az érzékek társaságában."
A védikus személyiségmodell itt remekül le van írva: [link]
válasza:Ezt kérdezi Arjuna is Krisnától a Bhagavad Gítában:
2. fejezet
"54. vers
Arjuna kérdezte:
Milyen jelekről ismerhetem fel azt, akinek tudata ily módon a Transzcendensbe merült? Hogyan, milyen szavakkal beszél ő? Miként ül, és hogyan megy?
55. vers
A Magasztos Úr válaszolt:
Óh, Partha, amikor az ember feladja az elme által kitalált
érzéki vágyak összes fajtáját, és elméje egyedül az
önvalóban elégül ki, akkor nevezhető tiszta transzcendentális tudatúnak.
56. vers
Aki a háromfajta szenvedés ellenére is háborítatlan, akit a boldogság nem mámorít, s aki mentes a vonzódástól, a
félelemtől és dühtől, azt rendíthetetlen elméjű bölcsnek
hívják.
57. vers
Aki mentes a vonzalomtól és gyűlölettől, s ha jó éri, nem
ujjong, ha pedig rossz, nem panaszkodik, az szilárdan
gyökerezik a tökéletes tudásban.
58. vers
Aki képes úgy visszavonni érzékeit az érzékszervek
tárgyairól, mint ahogyan a teknősbéka húzza be páncéljába
tagjait, az igaz tudással rendelkezik."
Aztán pedig a 14. fejezetben is megkérdezi:
"21. vers
Arjuna kérdezett:
Óh, kedves Uram, milyen jelekről ismerhetjük fel azt, aki a három kötőerő felett áll? Miképpen viselkedik az ilyen
személy, s hogyan jut túl az anyagi természet kötőerőin?
22-25. vers
A Magasztos Úr így válaszolt:
Óh, Pandava, az olyan emberről mondják azt, hogy túljutott
az anyagi természet kötőerőinek hatáskörén, aki nem gyűlöli a jelenlevő ragyogást, ragaszkodást, s illúziót, de nem is vágyik utánuk, ha nincsenek jelen; semleges, mert túl van a kötőerőkön; mindig rendíthetetlen marad, mert tudja, hogy csupán a kötőerők működnek; ugyanúgy tekint az örömre és a fájdalomra; egyenlőnek látja a földgöröngyöt, a kődarabot és az aranyrögöt; bölcsen egynek véli a dicséretet és a bírálatot; változatlan a becsben és a becstelenségben egyaránt; a barátot is és az ellenséget is ugyanúgy kezeli, és felhagyott minden gyümölcsöző próbálkozással.
26. vers
Aki teljesen az odaadó szolgálattal foglalja le magát, és
nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin, s így elér a Brahman síkjára.
27. vers
Én vagyok a hajléka a személytelen Brahmannak, amely
halhatatlan, elpusztíthatatlan, örök, és aminek a végső
boldogság az igazi természete."
Szerintem ez nem lesz kérdés, ha elérjük a transzcendentális szintet tudni fogjuk.
Az önmegvalósított szaktekintélyek azt mondják, hogy először a jóság kötőerejébe kell lépnünk, majd onnét tudunk a transzcendentális szintre kerülni.
Üdv.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!