Mit ír a Biblia a szociális fóbiáról?
Előző azt írta, magától elmúlt neki. Ilyen is van, esete válogatja. Én is azt hittem hosszú évekig, hogy gyógyszer nélkül is előbb-utóbb enyhülni fog. Ez nem következett be. Az enyém mondjuk súlyosabbnak mondható talán.
Ezt a kereszténység dolgot pedig nem csak úgy kitaláltam, mint menekülési utat, vagy képzelt segítséget. Mindig is erősen foglalkoztatott a téma, hogy milyen világképet alakítsak ki. 16 évesen kezdődött a keresés és most duplája vagyok. Ennyi idő alatt - miközben élettapasztalatot is szerez az ember - fejlődhet e dolgok megítélésében.
(Bocs, hogy rákérdeztem, nem vagy e kamasz :), ki kellett zárni ezt a lehetőséget, ilyen korban felnagyítja az ember a problémákat és azt hiszi sosem fog megoldódni.)
„Ami még nem illik rám, az hogy egyáltalán nem érdekel semmi, vagy csak kevés dolog.”
Ez jó, mik érdekelnek?
Még van egy lehetőség amit kizártál, a pszichológus. Szerintem az is segíthet. Mondjuk nem könnyű jót találni. Nem kell évekig járni, 3-4 hónap is elég ha nem csak némán ülsz, hanem tényleg kibeszéled magad. Előbb utóbb elfogy a mondanivaló. Maga az a gyógyító hatás, hogy elmondod valakinek, amit magadban tartottál és mással nem oszthatsz meg.
Vannak pszichológiai „technikák” amiket viszont nem ajánlok. Pl. divatos a hipnózis. Azt nem tudják az emberek, hogy hipnózis alatt, amikor valaki visszamegy korábbi életszakaszába és onnan mond emlékeket, nem biztos hogy valójában megtörtént!! Nem lehet megkülönböztetni a valóságban megtörténtet, a kitalálttól ilyen állapotban. Másik meg, hogy a pszichiáter is besugalmazhat dolgokat a páciensbe. Olvastam egy könyvet, egy pszichiáter írta, elég durva dolgok voltak benne, hogy miket hozott elő a hipnózis. Nos, egyáltalán nem vagyok meggyőződve, hogy ezek valóban megtörténtek!
Jártam én is egy pszichológusnőhöz, beszélgetés mellett az autogén tréninget akarta megtanítani, de én immunis voltam rá, egyszerűen hülyeségnek tartottam, hogy rászoktassam magam ilyen technikára. Mert hogy az csak akkor működik, ha az ember állandóan gyakorolja, életvitelszerűen, ha „kiesik a gyakorlatból” akkor nem működik.
Nos, jól megvagyok autogén tréning nélkül is.
Alátámasztandó a hipnózisról írtakat:
" Research regarding hypnosis and its variations does not speak favorably for the practice. Renowned research psychiatrist Thomas Szasz calls hypnosis the therapy of “a fake science.” Eminent research psychiatrist E. Fuller Torrey sees the contemporary techniques of hypnosis as no different from that of witchdoctors and shamans. “Medical” hypnosis runs the whole gamut of therapies from relaxation inducement to Freudian regression into the so-called traumatized realm of early childhood development and the “unconscious” mind, to “past lives” and “future lives” therapy. Again, none of these have anything to do with true science, yet millions of Christians are seduced by the medical label. As Dr. Martin and Deidre Bobgan have noted, “Hypnosis in the hands of a medical doctor is as scientific as a dowsing rod in the hands of an engineer.”
A seductive myth of hypnosis is that memories recovered through that process are more accurate than normal memory and provide the key to inner healing. This delusion is a major boon to the acceptance of techniques used in the “healing of memories” ministries, nearly all of which claim to be biblical. To identify the errors resulting from the use of hypnosis in recovering memories, researchers use the term “confabulation,” meaning the tendency to remember past events to be different from the way they actually were…and even to remember fantasized events as having actually happened. This is very common in “regression” therapy, used by many Christian counselors. But in fact, as the Harvard Mental Health Letter states, “In reality, all memory is a reconstruction rather than a reproduction, and it is almost always deeply unreliable, threaded with fabrications and distortions…. Hypnotic subjects readily confuse real with imaginary events and…become overconfident about their memories” (cited in Martin and Deidre Bobgan, Hypnosis , p. 69).
Memory expert Dr. Elizabeth Loftus declares, “There’s no way even the most sophisticated hypnotist can tell the difference between a memory that is real and one that’s created” ( Hypnosis , p.71). According to the American Psychological Association, “…it is impossible, without corroborative evidence, to distinguish a true memory from a false one” (Ibid., p. 74). The Bobgans write: “Exploring the past through conversation, counseling, hypnosis, guided imagery, and regressive therapy is as likely to cause a person to create false memories as to remember accurate accounts of past situations” (Ibid., p. 76)."
Nos az túlzás, hogy magától gyógyultam meg, mert azokat kellett hozzá tennem, amiket leírtam, de azzal egyetértek, hogy a vallási közösségek sokat segíthetnek. Már csak az ott lévő emberek is olyanok akik esetében meg van az esély arra, hogy pozitív hatással lesznek egy ilyen betegségben szenvedőre.
A pszichológus nekem nem sokat segített, bár nyilván embere válogatja, hogy kire milyen hatással van, és egyáltalán mennyire hisz benne. A pirula meg, nos állítólag ha, hát én semmit se vettem észre, még annyi hatása sem volt, mint a pszichológusnak, persze lehet volt hatása, mert a nélkül még rosszabul lettem volna csak én nem vettem észre, meg nyilván itt is sokat számít, hogy hisz-e benne az ember :)
Nagyon szépen köszönöm a segítséget mindenkinek!
Elolvastam amiket írtatok (természetesen).
Kicsit rossz hangulatomban vagyok, de 1-2 dologra megpróbálok reagálni.
A pszichológussal az a bajom, hogy nem hiszem, hogy segítene és egyébként is zavar, ha nyoma maradna annak, hogy odajártam. (nem tudom, hogy minek mindent figyelni).
A hipnotizálás sokkal szimpatikusabbnak tűnik hatékonyság szempontjából, de ott is pontosan az a fő problémám, hogy ki tudja miket mondok és hogyan élnek vissza vele. Meg az is kérdés, hogy mit ültetnek még belém.
Gyógyszernél a mellékhatás aggaszt.
Jó igaz, hogy ha mindennel bajom van, akkor oldjam meg egyedül (a durvább verziót le sem írom).
De az az ötlet kifejezetten tetszett, hogy nem foglalkozom vele többet.
És tény, hogy normális emberekre volna szükségem és itt is írt egy kedves válaszoló, hogy szívesen beszélne, de pont ez a szociális fóbia, hogy minden visszatart mindentől.
Milyen témák érdekelnek?
Öngyilkosság és annak módszerei, hallucinogén szerek és vitaminok, zene (sokszor elég sötét, szomorú, elvont, kemény), főzés (bár nem szoktam), utazás, színház, mozi, wellness tevékenységek, vallás, meg minden ami tudományos.
Legtöbb időmben vagy gépezek (és össze-vissza olvasgatok, zenét hallgatok) vagy sportolok.
Mondjuk úgy, hogy szívesen hallok hasznos és érdekes dolgokról, főleg ha gyakorlati haszna is van (akkor is, ha nem az én területem).
De ugyanolyan szívesen elfekszem egy egésznapot egy vízesés mellett pizzával.
Igazából nyitottnak tartom magamat.
ÉS olyan szempontból nem vagyok fanatikus, hogy valamire lealpoztam volna az életemet és foggal körömmel ragaszkodom hozzá. Tehát olyan céljaim nincsenek, hogy arrébb rakjam pl a Margit-szigetet (és ha valaki nem segít dühöngök).
Nagyon szívesen megnézek egy Múzeumot és örülök, ha sok érdekes, értékes dolog van benne, de valahogy ilyenre vágyakra sem alapoztam az életemet.
Én csak egy szebb, fejletebb, kényelmesebb, boldog életet szeretnék családdal, ahol az a cél, hogy mindenkinek jobb legyen. Ezért is kifejezetten vonz a fejlesztés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!