Mit ír a Biblia a szociális fóbiáról?
válasza:„Mit ír a Biblia a szociális fóbiáról?”
Tudtommal nem ír a Biblia róla. Miért kérdezed?
válasza:Értem. A szorongást lehet enyhíteni, elviselhetőbbé tenni gyógyszerrel. Én is szorongó alkat vagyok, ezzel meg kell tanulni együtt élni, egyszerűen érzékenyebb az idegrendszered az átlagnál.
Nem vagyok gyógyszerpárti, nem hittem benne, hogy segíthet gyógyszer, de tévedtem. Még a szorongás miatti pszichoszomatikus tüneteket is enyhítette, komolyan javult az életminőségem, munkahelyen/iskolában is könnyebb. Amit én szedek nem durva gyógyszer (Citalopram*).
A másik, hogy a rendszeres sport (pl. futás) is sokat tud segíteni, segít a stressz levezetésében. Jobb a közérzeted is ha edzettebb vagy.
Végül, de nem utolsósorban, a Biblia, a keresztény vallás rengeteget tud segíteni!! Olvasgasd pl a Zsoltárok könyvét, rájössz, hogy létezik gondviselés. Isten különös módon odafigyel a szenvedőkre, ha azok hozzá fordulnak. (Az egész keresztény hit arról szól, hogy minden nehézséget és megpróbáltatást el tudsz viselni, ha Istennel kapcsolatot tartassz).
Amikor épp a szorongás közepén vagy, vagy nagyon negatívan látod a jövőt, szólj (magadban) Istenhez, hogy segítsen elviselni. Ezt is tapasztalatból mondom.
Nekem 180 fokkal változott meg az életem, amikor megértettem a kereszténységet. Minderre a Zsoltárok könyve olvasásakor jöttem rá.
*Az én gyógyszerem se „veszélytelen”!, (tehát csak orvos felügyelete mellett szabad szedni). Az első néhány hétben, amíg hozzászoksz, nehezebb lehet. A javulás csak 1-2 hónap után jelentkezik. Vagy pl. öngyilkossági gondolatok is jelentkezhetnek (egyeseknél).
Az Istenhit a gyógyszer mellékhatásokra is jó úgymond :), ilyenkor erre érdemes gondolni:
Róm.
14,7 Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának:
14,8 Mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk.
Tehát egy kereszténynek van életcélja, másrészt hogy meddig kell élnie, azt Isten dönti el. Amíg ez nem jön el, addig nyilván van itt feladatunk, illetve még „tisztulnunk” kell.
Köszi a válaszod kedves utolsó.
Ez a gyógyszer komolyan ér valamit?
Tudom, hogy azt írtad, hogy hatásosnak tűnik, de nekem olyan dologra volna szükségem, ami meggyógyít.
Nem szeretnék életem végéig gyógyszereken élni. Bár ha tényleg ilyen jó...
Sportolni egész sokat sportolok és tényleg hasznos.
Pszichiáterhez és pszichológushoz pedig azért nem megyek, mert egyáltalán nem lesz jobb, ha beszélhetek magamról, amit nem is kívánok.
Ha már az idegrendszerről beszélünk, pánik rohamjaim nincsenek. Csak úgy érzem, hogy nem szeretek magamról beszélni idegeneknek, nem tudok feloldódni közöttük és üresnek érzem magam köztük. Olyan kiégettnek, magaba fordulósnak, mint akinek kinyírták a lelkét.
Minden mosoly csak eröltetés.
Igazából nem a gondolkodás módommal van bajom. Tehát egy új információ sem fog megváltoztatni. Meg a beismerés sem, hogy rossz úton járok.
Úgy érzem, hogy darabokra van eseve a szívem és kiégtem.
Elfáradtam. Az a mesterségesen generált tűz is benem csak virtuálisan létezik. Kifelé semmit nem mutatok. Mindent elnyelek inkább. Infó be, infó ki nem.
Mindig az jár a fejemben, hogy más mit gondol és hogy hat rá, amit csinálok.
Mindig magamat figyelem.
Zavarban vagyok, ha kommunikálni kell.
Le tudom győzni, de olyan rossz, hogy erölködni kell és nem érzem jól magamat közben.
Bókolni is nehezemre esik, mert vagy cikinek érzem vagy nem gondolom komolyan és olyan, mintha akarnék valamit.
Ha segítene valaki is úgy érzem, hogy akkor hálásnak kell lennem és el fognak tőlem várni bármit.
válasza:„Ha már az idegrendszerről beszélünk, pánik rohamjaim nincsenek. Csak úgy érzem, hogy nem szeretek magamról beszélni idegeneknek, nem tudok feloldódni közöttük és üresnek érzem magam köztük. Olyan kiégettnek, magaba fordulósnak, mint akinek kinyírták a lelkét.
Minden mosoly csak eröltetés.
Igazából nem a gondolkodás módommal van bajom. Tehát egy új információ sem fog megváltoztatni. Meg a beismerés sem, hogy rossz úton járok.
Úgy érzem, hogy darabokra van eseve a szívem és kiégtem.
Elfáradtam. Az a mesterségesen generált tűz is benem csak virtuálisan létezik. Kifelé semmit nem mutatok. Mindent elnyelek inkább. Infó be, infó ki nem.”
Ezek depresszióra utaló jelek…
„Tehát egy új információ sem fog megváltoztatni. Meg a beismerés sem, hogy rossz úton járok.”
És akkor miért a vallás témakörben tetted fel a kérdést?
„Mindig az jár a fejemben, hogy más mit gondol és hogy hat rá, amit csinálok.
Mindig magamat figyelem.
Zavarban vagyok, ha kommunikálni kell.
Le tudom győzni, de olyan rossz, hogy erölködni kell és nem érzem jól magamat közben.”
Megkérdezhetem a korodat? Ezek kamaszkori felnagyított problémák is lehetnek :)
Egyébként 100%, hogy van depresszióm.
Szinte minden tünete rámillik.
Kivéve az alvászavart. Sokat olvastam már erről, de még nem tudtam eldönteni, hogy enyhe vagy súlyos.
Ami még nem illik rám, az hogy egyáltalán nem érdekel semmi, vagy csak kevés dolog.
Miért a valláshoz írtam?
Fogd fel úgy, mint egy cry for help...
Tudom, hogy már mindennek vége, de még nyöszörgök egy kicsit.
Úgy vagyok, mint a hal, akit kivetett a víz a partra. Nem adom fel, de az idő múlik...
Nem vagyok kamasz. Bár vannak helyek, ahol még elkérik a személyimet pl. ha alkoholt vásárolok. Meg egyébként sem tűnök felnőttnek.
Van jogsim és diplomám is stb..Szóval ennyit azért összetudtam nyomni. De családot szeretnék és nem akarok örök diák sem maradni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!