Miért hiszi azt néhány katolikus, hogy csak az ő felekezetük keresztény?

Persze, egyet értek veled sok mindenben!

Nem is arra gondoltam, hogy te direktben sértésnek szántad a kérdést, hisz ezt már az elején tisztáztad.

De látod a reagálásokat!

Én a közös eredetre, forrásra szeretném mindenki figyelmét felhívni, a bibliára.

Ebben a könyvben, ha hiszitek, ha nem, benne van, hogyan is kellene egy keresztény egyháznak kinézni!

Ha ezt minden egyház alapul venné, nem csak mondaná - mindjárt lenne mindenkinek javítani valója, szerintem nem is kevés!

És ha a fenti logikából indulunk ki, nem olyan biztos, hogy a Jézus által alapított egyháznak "láthatatlannak" kell lennie!

Mert az első keresztények is láthatók voltak, sőt annyira láthatók voltak, hogy sokakat ki is végeztek közülük.

A biblia előre jelzi (jövendöli) az egyház szakadásokat, bár nem helyesli!

Én sehol nem olvastam olyant a bibliában, hogy mivel szét fog forgácsolódni az első századi egyház, ezért Isten majd mindegyikből, vagy sokakból válogat. Ez így igencsak a zürzavar istene lenne.

Kicsit visszautalva:

A kérdés azért nem volt szerencsés, mert arról van szó, hogy "néhány katolikus". Mintha az alázat hiánya valami katolikus specifikum lenne. Természetesen nem az, mindenhol vannak olyanok, akik azt gondolják, hogy az ő közösségük az über alles.

Másik: egyet értek abban, hogy van egy láthatatlan egyház, számomra ez nagyon is elfogadható, de az már nem, hogy ez jelenleg nem látható. Hatalmas hibának tartom a történelmi egyházszakadásokat, és a maiakat szintúgy. Valaki gondol egyet és a Lélekre meg a Bibliára hivatkozva újabb gyülekezetet hoz létre. Nem hinném, hogy Jézus ennek örülne. Szerintem az alázat nagyfokú hiánya mutatkozik meg ilyenkor. Ő azt akarta, hogy egyek legyünk. És nem csak láthatatlanul. De ha rá hagyatkozunk, Ő mindent a javunkra formál. Egyénenként kell Jézust követnünk tetteinkkel is, és biztos vagyok benne, hogy megvalósul a látható egység is. Ami a nézeteltéréseket illeti, hiszek abban, hogy a Benne élőknek a Lélek valóban mindent megtanít és mindent eszükbe juttat. És nem feltétlenül villámcsapásként, hanem eszmecserék alkalmával, ahol többen összejönnek Jézus nevében. Csak hagyatkozzunk az Úrra és ne a magunk vélt igazát, sérelmeit, mittudoménmijét helyezzük előtérbe. Vannak erre magas szinten már egy ideje jó példák, remélem, hogy mielőbb be is érik a gyümölcse. De én szorgalmaznám ezt minden szinten. Nincs annál szebb, mint amikor különböző felekezetekből valók fontosnak tartják, hogy találkozzanak és közösen imádkozzanak, keressék a közös pontokat, közelítsék a különbségeket. :)

"Ha ezt minden egyház alapul venné, nem csak mondaná - mindjárt lenne mindenkinek javítani valója, szerintem nem is kevés!"

Elnézéseteket kérem, hogy magamat idézem be, de ezt még azzal egészíteném ki, hogy azáltal, miszerint az eredet felvállalása révén sokat javíthatnánk az egyházainkon, sokkal közelebb kerülhetnénk egymáshoz is.

Csakhogy itt nem is igazából ez a fontos, hanem az, hogy sokkal közelebb lennénk a Forráshoz, Jézushoz!

De, ha belegondoltok, azzal, hogy vissza közelítenénk az eredethez, sok egyház létjogosultsága lassan megszünne!

Milyen furcsa gondolat, ugye?

Csak az a baj, hogy ha a múltban (tegyük fel) létre is jött egy olyan egyház, amely tisztán tartalmazta a Krisztusi tanokat, mely már a sok századik volt a sorban, az ma csak egy lehet a sok küzül, a közfelfogás szerint.

Így, a "közfelfogás" szerint egyik sem igazabb, vagy hamisabb a másiknál, sőt ti is "láthatalan" egyházról beszéltek már.

De valójában, miért nem volt helytelen Krisztus valódi, első századi követőinek az, hogy hittek a saját igazukban, méghozzá (tudom, a mai fülnek borzasztóan hangzik, de mégis igaz!) határozottan kirekesztő módon?!

Ennek ugyan meg is lett az ára, de ők ezt tudatosan vállalták! Mert Jézus nem azt mondta nekik, hogy mindenki el fogja ismerni, és szeretni fogják őket az emberek, hanem pont az ellenkezőjét - "gyűlöletesek lesztek a világban az én nevemért" - mondta Jézus.

Ezzel szemben, miért helytelen ma "kirekesztőnek" lenni, és csupán hinni a saját igazamban, főleg netán ha még valami elképzelhetetlen módon bizonyítani is tudom álláspontomat?