A véletlen elkövetett bűn bűnnek számít?

A rossz dolog mindenképpen megtörtént. Nem törölhető ki és nem vághatunk jó pofát.

De ha egyértelműen és biztosan kiderül, hogy nem szándékos volt, akkor nem bűn, csak ahogy írták: gondatlanság.

Ha pedig valaki rendszeresen gondatlan az már bűn.

A Biblia kifejezetten írja, hogy ha valaki úgy hibázik, hogy nem tudta, hogy rossz, akkor adni kell neki még egy esélyt.

Ha nem veszed észre az ötvenes táblát, és hetvennel beleszaladsz egy traffipaxba, akkor megkérdezi a rendőr, hogy észrevetted-e a táblát, vagy egyáltalán szándékodban állt-e lelassítani? Az örömhír az, hogy amennyiben bűnt követsz el, az újszövetség időszakában nem neked kell kifizetned a büntetést, hanem már Jézus fizetett helyetted is a vérével, de neked hivatalosan igényelned kell, különben nem lép jogerőre az életedben. Persze, ha kiküldenek gyorshajtásért egy harmincezer forintos csekket, azt jobb, ha kifizeted, mert a megváltás nem a földi igazságszolgáltatás alól ad kibúvót első sorban, hanem a mennyei igazságszolgáltatás alól.

Ez a saját privát véleményem a Biblia alapján, egyébként a Hit Gyülekezetéhez tartozom.

De azért Jézus kezében a szegek néhány milliméternyit beljebb fúródva pár gramm húst még kinyomnak belőle....

Ami általában 1-2 véres könnycseppel párosul.

De az is lehet, hogy felsikolt...(persze nem örülök ennek és nem akarok senkit sem érzelmileg zsarolni, meg gúnyolódni).

Csak olyan fekete humoros hangulatom van.

Hát, azért vannak akik jobban nyomják nálam:

http://www.gyakorikerdesek.hu/egyeb-kerdesek__egyeb-kerdesek..

Nem tudom mi van velem, de az első válaszon "besírtam":D

Azóta is szakadok a röhögéstől (már rég nevettem ilyen jót).

Szia!

A Szentírás egészen pontosan meghatározza a bűn fogalmát:

„A bűn pedig a törvényszegés” (1János 3,4)

Egyértelmű, hogy a Bibliában bemutatott nagy, erkölcsi alaptörvény ez, amely az egész világmindenségben érvényes. Ennek a lényegét pedig így összegezi az Írás: „A törvény betöltése a szeretet.” (Róma 13,10)

A legrövidebb bibliai meghatározás így hangzik a szeretetről: „Senki ne keresse azt, ami az övé, hanem ki-ki azt, ami a másé.” (1Korinthus 10,24)

A szeretet a következetes másik-középpontúság, avagy a másokért élés gondolkodásmódja és életformája.

Az „én és te” sorrend megváltozik „te és én”-re. A Biblia szerint ez az igazság. Az az igaz ember, akinek az életében ez az alapelv válik győzedelmessé, mindent meghatározóvá.

Ennek következményeképp úgy fogalmazhatunk, hogy a bűn az a kifejlett alapelv, amely ellenkezik a szeretet nagy törvényével.

A bűn fogalmát így ragadhatjuk meg tehát egészen gyakorlatias módon: A bűn az önzés, az önmagunkért élés gondolkodásmódja és életformája.

Nagyon érdekes, hogy ennek az igazságnak a felfedezéséig természettudományos megfigyelés útján is el lehet jutni. A múlt századbeli neves, külföldön élő magyar tudóstól, Selye Jánostól idézem a következőket: „Bizonyos tekintetben úgy is vehetjük, hogy az önzés az eredendő bűn, nemcsak az ember, hanem minden élőlény számára.” Ezután úgy szemlélteti állítását, hogy leírja, mi történik például az emberi testben, ha annak valamely része egyszer csak az „önzés törvénye” szerint kezd működni: „Ki-kitörhet egy forradalom valamely részlegben, amely elfeledkezik a kollektív önzetlenségről. Ez az, amit ráknak nevezünk. És ebbe nemcsak az egész szervezet pusztul bele, hanem vele együtt a lázadó rész is saját törekvésének áldozatává válik.” Majd hozzáteszi mindezekhez: „A racionális értelem korában szinte megörvendeztet, hogy az emberi magatartást nevelő vallási és bölcseleti tantételeknek tudományosan feltárható biológiai igazság az alapjuk.” (Életünk és a stressz)

Van min elgondolkoznunk ezen a ponton: Lehetséges, hogy minden rossznak tényleg az önzés a gyökere? De hiszen nekünk az önérdek és önös vágyak, kívánságok követése tűnik az élet és a boldogság útjának! Nem bűnösnek, hanem természetesnek érezzük, hogy a magunk javát keressük mindenben. Ugyan mi mást tehetnénk, hiszen mindenkinek ez a kézenfekvő? – mondaná sok ember. Lehetséges, hogy valami megcsalja, megrontja tiszta látásunkat? És talán ez a ferde látás maga is a bűn következménye? „Van olyan út, amely igaz az ember szeme előtt, de a vége a halálnak útja” – mondja a Biblia (Példabeszédek 16,25).

Ezek alapján kimondhatjuk azt - amit egyébként a Biblia is megfogalmaz - hogy minden ember bűnös, és önmagában képtelen az örök életre. Ezért vitte végbe Isten a megváltási tervét: "Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (Jn 3,16).

Üdv. Péter