Ezek szerint Jézus nem értett egyet az Atya tervével?

Szerintem nem érted, ami történt. Jézus azt mondta, hogy "amennyiben lehetséges múljék el tőlem e pohár". Jézus kereszthalálának a célja az emberiség visszavásárlása volt a Sátán rabszolgaságából. Ezt a tervet közösen dolgozták ki az Atyával, még Jézus Krisztus Földre való lejövetele előtt. Jézus mindenképpen meg akarta váltani az emberiséget, csak azt fejezte ki, hogy ez nagyon-nagyon-nagyon nehéz döntés a részéről, mivel önként kellett letennie az életét. Azaz nem az egyetértés hiányzott, hanem félelem kerítette Jézust hatalmába, aminek nagyon nehéz volt ellenállni, a feljegyzés szerint Jézus izzadtságába vér keveredett, ami csak rendkívül nagy stresszhelyzetben fordul elő.

"Lukács szerint Jézus véres verítéke nagy cseppekben hullott a földre. A jelenség meglehetősen ritkán fordul elő. Ennek az az oka, hogy ennyire erőteljes szorongás, stresszhelyzet csak kevésszer éri az embereket. Az idegfeszültség mértékéről némi fogalmat alkothatunk, ha viszszaemlékezünk arra, hogy stresszes állapotban tenyerünk izzadni kezdett, még erőteljesebb lelki igénybevételnél esetleg egész testünket kiverte a víz. Tulajdonképpen ugyanennek sokszorosan erőteljesebb megnyilvánulása a haematohydrosis, melynek során patakokban folyik a véres izzadság a testen – a sokszorosan hevesebb, hétköznapi életben elképzelhetetlenül nagy szorongás, szélsőséges rettegés, halálfélelem esetén." ( [link]

Nem tudom miért, de egy mondatnak egy rövidke részéből következtetsz erre. Pedig már a következő szavak mást mondanak.

És hol a többi kinyilatkoztatása, ahol mondja, hogy "Én és az Atya egyek vagyunk". Azokból nem következtetsz semmire?

Egészen összezavarsz mindent.

Jézus tudta, hogy meg kell halnia. Ez volt a küldetése. Tudta, hogy enélkül nem lenne megváltás.

Teljes mértékben egyetértett az Atyával.

Más mód a megváltásra nincs. Ha bármi más mód kínálkozott volna, megtették volna, de hidd el nem volt.

Jézus a legegészségesebb lelkületű ember volt, aki a világra született a történelemben.

Általában igaz az egészséges lelkületű emberekre, hogy szeretnek élni. Jézusra ez még inkább igaz. Benne nem volt öngyilkos hajlam. Nem vágyott a halálra. Boldog volt és tökéletes. A halál az ellenség!

A kettősség az, hogy egy tökéletes ember tudja, hogy meg kell halnia, mert enélkül nincs megváltás.

Kezded érteni?

Nem akarta elkerülni a halált. Ismétlem, ha lett volna bármi más megoldás, mintsem Isten az egyszülött fiát, a legdrágábbját feláldozza a világért, akkor azt a másik megoldást választották volna.

Jézus (Máténál olvashatod), a kereszten elválasztódott az Atya jelenlététől, mikor is rákerültek a bűneink. Mekkora sokk lehet ez egy olyan embernek, aki mindig Isten jelenlétében él, mozog, beszél?! Soha egy pillanatra nem esett ki az Atya szeretetéből.

Igen, meg kellet halnia, tudta is, mert máskülönben nincs megváltás, -ugyanakkor az Atya folyamatos közelsége jelentett neki mindent.

Mégis fel kellett vállalnia azt a dolgot, hogy elszakad ebből az édes együttlétből, amit te legjobb pillanatodban sem foghatsz fel, különben nem írnál ilyen ostoba véleményt.

Jézus olyan szeretetet bizonyított ezzel felénk, aminek egy halvány másolata :Ábrahámnak fia feláldozása. Ez az előkép.

Isten viszont emberré lett, kiüresítette magát, szolgai formát vett fel és alázatos maradt a halálig olyanokért, mint te, vagy én. Nem mintha kiérdemeltük volna.

Jobban tennéd, ha egy ideig pihentetnéd a teológiát, amíg valami ismeretére jutsz Istennek.

Jézus hozzátette, hogy legyen meg a te akaratod.

Jézusnak sem kellett feltétlenül repdesnie az örömtől, ami várt rá, ha lehetett volna lehetőség rá, elkerülte volna, ami érthető, de elfogadta.