Van-e és mi az ellentmondás az Ószövetség és Újszövetség között?
"Jézus megtanította nekünk: szeresd
ellenségedet. Az Ószövetség Istene pedig azt tanította:
fogat fogért! Hogyan egyeztethető össze a két állítás,
ha Isten tökéletes,..."
Kedves Kérdező!
Az Ó és az ÚSZ I-tene ugyanaz a személy, csak más korokra és helyzetekre adott kinyilatkoztatást.
Az ÓSZ-ben nem jött még el a megváltó, ezért Törvény alatt őrizte I-ten Izraelt a hit kinyilatkoztatásáig. A törvény nem a kegyelmet közvetíti, hanem tanító. A büntetés mutatja meg, hogy az elkövetett bűn mekkora kárt okozott másnak, vagy I-tennek, ezért van a szemet-szemért, fogat-fogért elv. A törvénynek az a jogalkotási elve, hogy mindent azzal büntet, amit az a cselekedet okoz. I-ten a Törvényt azért adta, hogy a megtartása által hosszú ideig és mindennel bővölködve éljenek az I-tentől kapott földjükön Izrael fiai, egészen addíg, amíg eljött a Fiú, aki kijelentette az Atyát, a tökéletes I-tent, hogy mi is a Törvény helyett az Ő követői lehessünk. :-)
Én igen, de az olvasatodban úgy látom, te nem.
Az Ószövetség azt tanítja, hogy úgy bánj a másik emberrel, ahogyan veled bánnak. Az Újszövetség pedig azt mondja, hogy úgy bánj a másikkal, ahogyan szeretnéd hogy veled bánjanak. A két kijelentés nem ugyanaz!
A régi azt mondja ítéld el ellenségedet, az új pedig az ellenség szeretetére szólít fel. Az egyik arányos elégtételről szól, a másik imáról. Az egyik bosszú, a másik irgalom.
Az Ó sokkal inkább földi élet körül forog, az Új a pedig azt mondja: "Aki megtalálja életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt."
Máté 19:16-30 vers is azt bizonyítja, hogy egészen mást tanít a zsidó Biblia, mint amiről Jézus beszél.
Mózesnek Isten előtt el kellet takarnia az arcár. Jézus azt mondta, aki engem ismer, az az Atyát is ismeri.
Az ó lényegében nem foglalkozott a bűnös emberrel, legfeljebb olyan szintig, hogy kizáratta a közösségből, ellenben Jézus a bűnösökhöz jött, és nem zárta ki a közösségből, ha a vétkeit elhagyta és megbánta. Azt tanította, hogy a gazdagnak nehezebb bejutni Isten országába, mint a tevének átmenni a tű fokán, míg az Ószövetségben az Isten azt mondta, hogy a törvények betartása esetén a földön jómódban részesül a választott nép, vagyis gazdaggá teszi. Míg Jézus elutasítja a földön gyűjtött javakat és olyan kincs gyűjtésére hívja fel tanítványai figyelmét amik a mennyekben vannak, mondván, ahol a kincsed ott a szíved.
Számomra ezek ellentmondások.
Kedves Kérdező!
Mivel nem ismered a két szövetség alapjait feltételeit,
ezért,sok sok ellent mondásnak tűnő dologgal találkozik az olvasó a Bibliában.
Ja és persze aki ismeri a Bibliát és ismeri Istent és az Ő hatalmát,az még nem találkozott ellent mondásokkal.
Imádkozzál és tanuld meg helyesen értelmezni az írásokat.
Szia!
Rosszul látod a helyzetet. Az Ószövetség a bűnbeesés óta foglalkozik a bűnössel: a Megváltás ugyanis már ott meg lett hirdetve. Ábel ezért vitt állatáldozatot, ami Krisztusra mutatott előre, és Kainnak ezért mondta Isten:
"Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta." (I.Móz. 4:7).
A bűnelrendezés útja kezdetektől fogva adott volt az ember számára: "Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű. Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké. Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint. Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt. A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket. A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt." (Zsolt. 103:8-13)
A törvény nem változott, csak Krisztus betöltötte a célt:
"ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg." (Gal. 3:24)
A megigazulás kezdettől fogva hit által van. "Hit által vitt Ábel becsesebb áldozatot Istennek, mint Kain, a mi által bizonyságot nyert a felől, hogy igaz, bizonyságot tevén az ő ajándékairól Isten, és az által még holta után is beszél." (Zsid. 11:4)
Az Ószövetség is beszél azokról, amiket írtál. Isten a Teremtéskor többes számú kijelentéssel utalt önmagára: „És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.”A többes szám az isteni személyekre utal. Hasonló többes számú formulával más helyeken is találkozunk: "Mondta az Úr Isten: Íme az ember olyanná lett, mint miközülünk egy, jót és gonoszt tudván" (1Móz 3,22). "Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvüket, hogy meg ne értsék egymás beszédét" (1Móz 11,7). "Hallottam az Úrnak szavát, aki ezt mondta: Kit küldjek el és ki megy el nékünk?" (Ésa 6,8). Az Ószövetségben is van példa arra, hogy egymás mellett néven neveztetik a három személy: "Minden szenvedésüket Ő is szenvedte, és orcájának Angyala megszabadította őket, szerelmében és kegyelmében váltotta Ő meg őket, fölvette és hordozta őket a régi idők minden napjaiban. Ők pedig engedetlenek voltak és megszomorították szentségének Lelkét, és ő ellenségükké lett, hadakozott ellenük." (Ésa 63,9.10)
A feltámadás is megjelenik: "Te pedig menj el a vég felé; és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén." (Dn 12,13), és a nagy előkép: Ezékiel próféta könyve 37. rész.
Az Isten Országáról, és Királyáról is sokat olvashatunk pl. Dániel könyvében: "kinek hatalma örökkévaló hatalom és országa nemzedékről-nemzedékre áll." (4:41), vagy "ő az élő Isten, és örökké megmarad, és az ő országa meg nem romol, és uralkodása mind végig megtart" (6:26)...stb.
A mennyek országába vezető útról: "Így szól az Úr, Megváltód, Izráelnek Szentje: Én vagyok az Úr, Istened, ki tanítlak hasznosra, és vezetlek oly úton, amelyen járnod kell." (Ézs 48,17). "Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kiván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel." (Mik 6,8)
A szeretetről: "szeressed felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr." (3Móz 19,18)
Üdv. Péter
Kedves előttem válaszoló!
Merem állítani, hogy többször olvastam a Bibliát mint te.
Sőt én még teológiát is tanultam, ezt nem tudom, hogy rólad elmondható-e, mert nem alkottál véleményt.
Ha nem ismerném az Írást, akkor nem látnám benne az ellentmondásokat!
Minél többször olvastam, annál többször szembeötlőekké váltak a felvetet ellentmondások.
Mivel elég kevesen nyilvánítanak véleményt ebből arra következtetek, hogy nem is ismerik a Bibliát!
Elolvasni a nyolc éves is tudja, de értelmezni vajon bárkinek megy?
Azt írod, hogy többször is elolvastad, és még tanultál is teológiát. Most vagy hazudsz és közöd nincs az egészhez, mivel megírtad ezt a kérdést és üvölt belőle a tudatlanság, vagy te abszolút nem érted az egész hitet, és csak ismeretet akarsz, nem kegyelmet. Teljesen mindegy melyik, egyik sem jó irány.
A választ pedig megkaptad a kérdésre az elején, csak ahogy a Bibliát, úgy a feleleletet sem értetted.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!