A keresztények mit gondolnak a muzulmánokról?

Azt gondolom a muzulmánokról, hogy a zsidókhoz hasonlóan, a törvényekre és szabályokra helyezik a hangsúlyt, a szeretet helyett, ami a legjobb módja Isten megismerésének. Ez az amiben tévednek, szerintem, ez meg abból fakad, hogy nem a krisztusi tanításra támaszkodnak.

Ez nem jelenti azt, hogy az Istenhez való közeledésük ne lenne őszinte, és méltányolandó, és ne kéne erőfeszítéseiket nagyra becsülni, de sosem kerülhetnek olyan közel Istenhez, mint azok akiknek Krisztus mutatta meg Őt.

Szóval úgy gondolok a muzulmánokra, mint akik ismerik Istent, és őszinte szívvel keresik őt, de bizonyos szempontból félreértik az akaratát.

Semmi ilyesmit nem gondolok, hogy tévednének. Isten őket is ugyanannyira szereti. Sok muszlim jobban szereti és tiszteli Istent, mint a keresztények jó része és ezért sokkal szigorúbbak a vallásuk előírásaiban.

Egyébként a világvallások közül ők állnak a legközelebb hozzánk, mert tisztelik Jézust, mint prófétát, csak nem tekintik Isten fiának. Számukra nem fér bele az, hogy az Istent mi emberek megöljük és szenvedjen. Itt tér el a gondolkodásunk, ezért kell imádkozni, hogy megértsék.

Hasonlót gondolok, mint a kedves első válaszoló.

Nem ítélem el a muzulmánokat, sem pedig a hitüket.

Az erőszakoskodástól viszont undorodom. És nem tartom helyesnek, hogy jelentéktelen szabályok megsértése miatt valaki súlyos büntetést pl. halált vagy csonkítást kapjon.

Magával mindenki azt tesz, amit akar. A művészetben meg nincs bűn.

Ez nem vitatandó kérdés. Abban hiszel, amit leginkább a szívedhez közelinek érzel. Egyébként a hindu vallás az egyetlen ( a keresztény vallások mellett) amelyik Jézust Istennek tekinti, csak nem Isten Fiának, hanem az előző három után a negyedik alkalommal megtestesült Egy Istennek, aki meglátogatta az embert a földön és tanította őket.

De mondom! Abban hiszel, amelyiket leginkább igaznak érzel. Nem fogom azt mondani, hogy ez, vagy az téves. Az igazságot csak a halálunk után ismerhetjük meg, mert az ember nem Isten, ha az lenne, akkor úgy gondolkozna és úgy viselkedne. Tehát a választ magadban kell megtalálnod a szabad akaratod által.

Ha valamit állítok, ezzel még nem tagadok mást!

Ha valamit igaznak találok, azzal nem azt mondom, hogy a másiknak nincs igaza, legfeljebb én az ő állítását nem cáfolom meg, nem fogadom el. Tagadnám az állítást, ha küzdenék az állítás ellen, általam igaznak vélt érveket felsorakoztatva. Ha azt mondom, hogy 10 bolygó van, ezzel nem tagadom a 11. létét, de a 12. sem. Ha azt mondom, hogy CSAK 10 bolygó van, azzal már a többi létét kérdőjelezem meg. Általános megfogalmazás nem zárja ki az egyedi létét!

Isten konkrét tervét és annak mechanizmusát nem ismerjük, mert nem nyilatkoztatta ki nekünk vagy azért mert jobb ha rejtve marad (vélhetőleg ez nem igaz, mert titkolózás kételyt szül), vagy azért nem mert az embert korlátok közé teremtette (ami igaz) és fel se tudnánk fogni emberi ésszel, hiszen a valóság más, mint amiben élünk (illúzió a legújabb kutatások is ezt látszik alátámasztani). Korlátoltak vagyunk a mindenséget tekintve.

Az ember is egy cél elérése érdekében több szálat futtat, ha a cél úgy kívánja és nem feltétlenül szükséges, hogy az egyik a másikról tudjon. Véleményem szerint az egyes vallási irányzatokkal kapcsolatban is ez a helyzet. Nem zárhatjuk ki egyetlen vallás igaz voltát, ami üdvösségre vezethet. Persze benne a rizikó, hogy egy adott világnézet a pokolba vezet. Vannak jelek, mozzanatok, gondolatok cselekedetek, amik a hitünket befolyásolják és amik a világnézetünket alakítják, de nem feltétlenül kell azokat tagadni, ha azzal nem értünk egyet.