A protestáns egyházaknál miért nincs szerzetesség?

Szerintük úgy néz ki a kérdés, hogy: Mi indokolja, hogy kelljen?

Bár sok szerzetes példamutató életet él, de nem attól vagy Isten szemében jobb ember, ha kolostorban élsz, formaruhában jársz a mindennapokban, és szűzként éled az életedet.

"A Biblia Pál levelében csupán azt írja,hogy az sem baj, ha valaki egyedül, társ nélkül éli le az életét, de az sehol sem vagyon írva, hogy magányosan, önsanyargatva tegye, távol a világtól."

Szent Pál azt írja, hogy "Szeretném, ha gond nélkül lennétek. A nőtlennek arra van gondja, ami az Úré: hogyan járjon az Úr kedvében. A nős azonban a világi dolgokkal törődik: hogyan keresse felesége kedvét, és megosztott. A nem házas asszony és a szűz arra gondol, ami az Úré: hogy testben-lélekben szent legyen. A férjes nőnek azonban világi dolgokra van gondja: hogyan járjon férje kedvében."

Nem írja, hogy nőtlenül éljen mindenki, de aki nem házas, az teljesen le van kötve Isten szolgálatának.

A szerzetesség nem arról szól, hogy távol a világtól, önsanyargatva éljenek. A szerzetesség pont, hogy a közösségről szól, hiszen a hármas fogadalom egyike az engedelmesség, mely az elöljáró iránti tiszteletet is jelenti. A protestánsoknál szerintem a szerzetesség hiánya a protestáns gondolkodásból fakad, ami igazából a tanításuk miatt sokkal inkább az egyéni vallásgyakorlatra alapoz, mint a katolikusoknál. A protestánsoknál kevesebb a szerepe a közösségnek, és inkább az egyénileg megélt hit a fontos. Ezért nincs szükség szerzetességre, hiszen nem kell odakapcsolódni ahhoz, hogy valaki üdvözüljön.