Kiket jelképeznek ők?

Szervusz

Ezek az országok nem ma uralkodó politikai hatalmak.

„És láttam egy vadállatot feljönni a tengerből, tízszarvút és hétfejűt, és a szarvain tíz diadémot, a fejein pedig káromló neveket. A vadállat pedig, melyet láttam, hasonló volt a leopárdhoz, a lába azonban olyan volt, mint a medvéé, a szája pedig olyan volt, mint az oroszlán szája. És a vadállat a sárkánytól kapta erejét és trónját, s nagy hatalmat is kapott” (Jelenések 13:1b, 2).

Mi ez a furcsa vadállat? Maga a Biblia ad erre választ. Babilon i. e. 539-ben bekövetkezett bukása előtt a zsidó próféta, Dániel vérengző vadállatokról kapott látomásokat. A Dániel 7:2–8 leírást ad négy vadállatról, amelyek a tengerből jönnek fel: az első oroszlánhoz, a második medvéhez, a harmadik leopárdhoz hasonlít, és „íme, egy negyedik vadállat, mely félelmetes, szörnyűséges és rendkívüli erejű volt . . . , és tíz szarva volt”. Ez figyelemre méltó módon hasonlít a János által i. sz. 96 körül látott vadállathoz. Az a vadállat is oroszlánhoz, medvéhez és leopárdhoz hasonlít, valamint tíz szarva van. Vajon mivel azonosak a Dániel által látott hatalmas vadállatok? Ő ezt közli:

: „Ezek a hatalmas vadállatok . . . négy földi eredetű királyt jelentenek, akik majd felállnak” (Dániel 7:17). Ezek a vadállatok ’királyokat’, vagyis a föld politikai hatalmait ábrázolják.

Dániel egy másik látomásban egy kétszarvú kost lát, amelyet leterített egy nagy szarvú kecskebak. Gábriel angyal megmagyarázza neki, mit jelent ez: „A kétszarvú kos . . . Médiának és Perzsiának a királyait jelenti. A szőrös kecskebak Görögország királya”. Gábriel folytatja a próféciát, és elmondja, hogy a kecskebak nagy szarvát letörik és négy szarv nő a helyébe. Ez valóban megtörtént több mint 200 évvel később, amikor Nagy Sándor meghalt, és királyságát négy királyságra osztották fel, amelyek felett négy hadvezére uralkodott (Dániel 8:3–8, 20–25).

Egyértelmű tehát, hogy az ihletett Biblia Szerzője a föld politikai hatalmaira vadállatokként utal. Milyen vadállatokként? Egy szövegmagyarázó a Jelenések 13:1, 2-ben szereplő vadállatot „vérszomjas állatnak” nevezi, majd hozzáfűzi: „Elfogadjuk mindazokat a másodlagos jelentéseket, amelyeket a θηρίον [a ’vadállatnak’ fordított thé·ri′on görög szó] hordoz, mint például: kegyetlen, pusztító, félelmetes, vérengző, stb. szörny.” Milyen találóan írja ez le azt a vérrel beszennyezett politikai rendszert, amely által Sátán uralja az emberiséget! Ennek a vadállatnak a hét feje azt a hat világhatalmat ábrázolja, amelyek jelentős szerepet játszottak a bibliai történelemben, és amelyek János idejéig jelentek meg: Egyiptom, Asszíria, Babilon, Méd–Perzsia, Görögország és Róma; a hetedik világhatalom pedig a prófécia szerint később jelenik meg. (Vesd össze: Jelenések 17:9, 10.)

Van olyan hogy a próféciáknak kettős beteljesedése van.

Dániel próféta előre is mutat,az antikrisztusi korba ami még valójában nincs itt ,mert akkor már fellesz építve a teplom Jeruzsálemben ,és oda fog beülni az kinek a száma 666.Ez eberiszám .

Majd később leírom pontosabban a kérdésedre a választ.

briston.

Szia!

Az állatoknak mint jelképeknek a jelentését nem nehéz megtudni, hiszen maga Dániel magyarázza meg a jelentésüket. A látomásban szereplő állatoknak kettős jelentése is van. Először is azt a négy királyt jelöli, akiknek a nevéhez fűződik egy-egy birodalom létrehozása.

"Négy király, akik támadnak a földön." 17. vers.

Másodszor azonban azt az országot jelenti, amelyik a többi országokkal való háborúskodása közben birodalommá erősödött a többiek fölé: "A negyedik állat, negyedik ország lesz a földön." 23. vers.

Az első állat egy különös oroszlán, amelyiknek sas szárnyai vannak. Babiloniában a művészeti alkotások kedvenc diszítő eleme volt a szárnyas oroszlán. Az oroszlán, mint az állatok királya, - valamint a sas, mint a madarak királya, igen alkalmas jelkép arra, hogy a hatalma csúcsán lévő Babiloniai Birodalmat szemléltesse. Ezzel az oroszlánnal azonban nagyon különös dolgok történtek:

"Nézém, míg szárnyai kitépettek."

A szárnyaitól megfosztott oroszlán már nem volt képes arra, hogy sasként a népek fölé emelkedjen, és rávesse magát a kiszemelt áldozataira.

Ez a kép nyilván azt az időt jelöli meg, amikor Nabukodonozor után már gyengébb uralkodók kerültek a trónra.

Nézém, "míg felemelteték a földről, és mint valami ember, lábra állíttatott".

Egy olyan oroszlán, amelyet kényszerrel emelnek fel a földről, és kényszeritenek arra, hogy csak a hátsó lábain álljon, teljesen elveszíti oroszlán jellegét és félelmetességét.

Egy ilyen természetellenes állapot szinte teljes tehetetlenségre kényszerít.

Nézém, míg "emberi szív adaték néki".

Egy angol királyt rettenthetetlen bátorsága miatt Oroszlánszívű Richárdnak nevezett a történelem.

Az emberszívű oroszlán ezzel ellentétben a félénkségnek, a bátortalanságnak, és a gyávaságnak lehet a jelképe.

A jelképnek ez a része a félénk Belsazárt és korát jelképezi, aki az ellenség elől gyáván inkább a Babilon városának falai mögé vonult vissza.

A második állat egy medve, amelynek fogai között oldalbordák vannak. Ahogyan az állóképnél egy értéktelenebb fém jelképezte a következő birodalmat, itt hasonlóképpen történik. Bár a medve gyengébb és alábbvaló mint az oroszlán, de mégis elég vad és kegyetlen tud lenni, ha egyszer már vért ízlelt. Ésaiás prófétának is pontosan ilyen vad és kegyetlen képpel mutatta be Isten a Babilont legyőző hatalmat. Ésa. 13,17-19.

Ezt a vadságát érzékelteti az a felszólítás is, hogy "egyél sok húst".

Bár a beszélő nem mutatkozik be, de bizonyára Istentől származik a parancs és az engedély, hogy ez az új hatalom szinre lépjen. lásd: Ésa. 13,17.

Két különös megjegyzést ezzel az állattal kapcsolatosan is tesz Dániel. A felületes olvasó számára talán semmit sem mond a prófétának az a megjegyzése, hogy "kele az egyik oldalára". Csak akkor van jelentősége, ha figyelembe vesszük, hogy ez a birodalom két ország öszszefogásából jött létre (médek és perzsák), mint a medve két oldala.

A birodalom feltámadása azonban az egyik oldal (a perzsák) kezdeményezésére történt meg. Sőt, mintegy két év után a perzsák teljesen át is vették az uralkodói hatalmat annyira, hogy a későbbi történelemben már csak Perzsa Birodalomról beszélhetünk. Ezt akarja tehát kifejezni az a kép, hogy a "medve" az egyik oldalára kelt fel. A próféta másik megjegyzése már sokkal kifejezőbb, hiszen azt mondja, hogy "három oldalborda van a szájában a fogai között". Ez a jelkép bizonyára a Médó-Perzsa Birodalom hódításainak a mértékét és irányát mutatja meg előttünk.

Ez az állat, vagyis ez a Birodalom ugyanis három nagyobb országot, illetve hatalmat olvasztott magába, kebelezett be, vagyis evett meg, mire teljesen felállt a lábaira.

Ez a három hatalom Lidia, Babilonia és Egyiptom volt.

A harmadik állatban egy párducot vél felismerni Dániel, bár nagyon különös külső adottságokkal. A közismert vadsága mellett a rendkivüli gyorsaságáról ismert a párduc. A párduc által szemléltetett ország hódításainak gyorsaságát azonban még a párduc sem tudja önmagában megfelelően szemléltetni. Ezért mutatja be a látomás úgy a párducot, hogy még "négy madár szárnya is van a hátán", amivel a gyorsaság legmagasabb fokú tényét akarja érzékeltetni. Az ókor történetében sehol sem találunk olyan gyors hadműveleteket és olyan fényes diadalsorozatot, mint Nagy Sándor hódításaiban. A négy szárnyon kívül még olyan rendkívüliséget is lát Dániel a párducon, hogy "négy feje volt". Tökéletes szemléltetése ez a Görög Birodalomnak, amely csak kezdeti szakaszában volt egy fej, azaz egy király irányítása alatt. Nagy Sándor alig 15 éves ragyogó pályafutása után mocsárláz (malária) következtében meghalt. Hirtelen halála után nemsokára négy tábornoka szétosztotta a Birodalmat egymás között. A prófécia tehát igen találóan szemlélteti ezt a Birodalmat egy olyan állat által, amelynek négy feje van.

Azaz egy Birodalom, de négy uralkodóval.

Végül a negyedik. A természet világából nem tudott Isten olyan rettenetes külsejű és természetű állatot bemutatni, amely ezt az új világhatalmat jelképezhette volna. "Nagy vasfogai valának, falt és zúzott." A vasfogak a kegyetlen vadságot és a kegyetlenségben tanúsított rendkívüli erőt akarják érzékeltetni. Ahogy ez a jelképes szörny felfalta és összezúzta az áldozatát, hasonló módon morzsolt szét a Római Birodalom is mindent, ami csak útját állta. Városokat, sőt nemzeteket tüntetett el a föld színéről. "A maradékot a lábaival összetaposta." Ha Róma nem igázott le teljesen egy népet, vagy nem semmisítette meg teljesen, akkor ezt csak azért tette, hogy rabszolgáinak utánpótlása biztosított legyen. A lábaival való összetaposás a rabszolgaság megalázó körülményét fejezi ki.

"És tíz szarva vala neki"

A Dánielnek adott magyarázat szerint ez tíz királyt, azaz tíz országot jelent. Dán. 7,24. (7,17. 23.)

Ez nemcsak azt jelenti, hogy a Római Birodalom tíz királyság területén uralkodott, hanem azt is, hogy egy idő után tíz önálló királyságra szakadt szét.

Ahogy a Görög Birodalom négy felé, úgy a Római Birodalom tíz felé.

Üdv. Péter

Tisztelt Kérdező!

A sasszárnyú oroszlán tekintetében megegyeznek a Bibliatudósok: Az Újbabiloni Birodalomről van szó, ugyanis a szárnyas oroszlán Babilonban egy ismert jelkép volt. Az első állat titka tehát a korabeli ábrázolások alapján megfejthető. A második állat, a medve, azt a birodalmat szimbolizálja, amely a babiloniak után következik a történelemben, vagyis a médeket és a perzsákat. Hogy a medve az egyik oldalára van állítva, az jelzi, hogy ebben a kettős hatalomban az egyik fél erősebb a másiknál. Az állat szájában lévő három borda a birtodalom három nagy hódítását: Babilóniát, Lydiát és Egyiptomot jelenti. A következő állat a párduc, amely rehy rendkívül gyors állat. Találó jelképe ez Nagy Sándor makedón birodalmának, hiszen a hódító kb 12 év alatt gyakorlatilag az egész világt meghódítótta. A párduc négy feje a hellenisztikus utódállamokat jelképezik, amelyek Nagy Sándor halála után alakultak ki, amikor a hódító birodalmát felosztották. A negyedik, megnevezhetetlen vadállat értelemszerűen Róma, aki a görögök után emelkedett fel a történelem színpadára. Az állat tíz szarva tíz királyt jelent, akik a birodalomból támadnak, az angyal magyarázata szerint (Dán 7,24). Egyértelmű utalás ez a Római Birodalom darabokra esésére, amikor különálló királyságokra esett szét, amelyeknek utódállamai lényegében a mai európai államok, így a tíz szarv európát jelképezi.

Ha valamilyen kérdésed van, írj bátran, akár privátot is.

Minden jót!