Ha "Diplomatikusan kell elfogadtatni a másságot" (Dr. Czeizel Endre a homoszexualitásról), és azt mindenki elfogadja, akkor hogy marad fönn (biológiailag) az az istentelen társadalom?

„Ha elfogadod, hogy vannak négerek és ők mondjuk egyenértékűek veled befeketedik a bőröd? „

Cselekményről, viselkedési formáról beszéltem, a fekete bőrszín az nem önként választott cselekmény.

ooooo

„"Ha elfogadom a lopást, mint megélhetési forrást, akkor én is lopok, ha nem fogadom el, akkor nem lopok." 

„Ja, jó. Eddig azt hittem, hülye vagy, de ez után a hasonlat után már tudom. „

Nézőpont és személyiség kérdése, hogy ki kit tart hülyének. Ha kimész egy porondra és igent mondasz, sokan tartanak hülyének, ha nemet mondasz, legalább annyian. De nem biztos, hogy nem azok a hülyék, akik másokra kapásból mondják.

Ooooo

„a homoszexualitá mellett nem döntesz. Utóbbi van, és kész, így a nem homoszexuálisokon múlik, hogyan fogadják el ezt a tényt."

Az utcai magamutogatás nem egy önkéntes döntés, ha pedig az, mi a garancia arra, hogy az egész hajlamkiélés nem az?

ooooo

„Neked ez nem elfogadható, nekem meg az, hogy valaki a 21. században még mindig az istenmesével érvel.”

Az istenmese fenntartja a társadalmat, de a langyosság szétterjedése rombolja.

ooooo

„Egyébként miért lenne baj, ha kihalna az emberiség? „ Ez már közelít a melegfelfogáshoz.

ooooo

„Nem elfogadni valakit azért aminek született (tehát nem választott forma, mint a lopás) ugyanolyan mintha téged azért nem fogadnának el, mert magyar vagy, vagy fekete hajú...stb. „

Valamiről beszéltem, nem valakiről. Lopáshoz hasonlítottam, nem tolvajhoz.

Ooooo

„azzal, hogy elfogadod, hogy valaki lop, te még nem fogsz lopni. vagy igen? 

ha elfogadod, hogy valaki homoszexuális, akkor te is azzá válsz? hülye-e vagy? „

Abban a pillanatban ahogy elfogadtam a lopást, mint megélhetési forrást, a saját öntudatomat is felszabadítottam arra, hogy adott esetben és is megtegyem, ha úgy jön ki a lépés. Vajon miért fogadnak örök hűséget a házasulandók? Ha nem fogadnak, könnyebben meg is teszik a hűtlenséget. Ha elfogadják az általános hűtlenséget a társadalomban, magukat is felszabadítják, hogy megtehetik, ha úgy jön ki a lépés. Az agyban dől el minden! A kísértés csak felszabadítja azt, ami az agyban nincs pórázra kötve.

Ooooo

„A lopásos mondásod csak akkor igaz a homoszexualitásra is, ha te homoszexuális vagy, csak ezt elfojtod, mert helytelennek tartod. „

Ha igent mondok a homoszexualitásra, mint viselkedési formára, akkor az igenem abból fakad, hogy megvan bennem valamilyen szinten az, amire igent mondok. A lopásra ugyanez érvényes. Abban a pillanatban, hogy elfogadom ezt a megélhetési formát, felszabadítottam magamat arra, hogy adott esetben meg is tegyem, mert az agyam nem tiltakozik ellene, hiszen az agyam mondott igent rá.

Vajon az akciófilmekkel való elárasztása a társadalomnak nem járul hozzá, hogy egyre több az erőszakos cselekmény a társadalomban? Lehet tagadni az összefüggést, de azt nem, hogy a gondolatot követi a cselekedet, vagyis ami a gondolatban útjára van engedve, az keresi (vagy könnyebben megtalálja) a megvalósulási formát...

ooooo

„És ha kiírtod a melegeket, akkor mi marad belőle ? :D 

Jáááj... „

Mondjuk 10%-osan vagyok alkoholista, 90 %-ban egészséges életet élek. (Minden 10. napon vagyok csak hullarészeg.) A szervezetemet 10%-ban megbetegítettem. Ha növelem ezt a százalékot magamban, annyival lesz a szervezetem is betegebb. Itt nem arról van szó, hogy én ki akarom irtani magamat, mert akkor ciánt iszok, nem tömény szeszt. De ha engedek az ivási hajlamomnak, a szervezetem leépülését munkálom, amely hogy marad fenn ez esetben?

Ez a másság a szervezetem ellenére működik. A h-is másság is a társadalom, a biológiai fennmaradás ellen működik, nemde? Ha az erre való igent mindenki felszabadítja magában, akkor hol van a gát, amely megakadályozza az eróziót?

„ezek az emberek az elfojtás miatt egész életükre boldogtalanok lesznek.” (Dr. Czeizel)

Az alkoholisták nem ugyanígy vannak? Kb. ahhoz hasonlít, ha mindenki elfogadja (diplomatikusan vagy másként) az alkoholizmust, hogy marad fönn a társadalom?

(Egyébként miért nincs alkoholista fölvonulás? Mert nem dicsekszenek azzal az életstílussal, amit szabadon választanak, és nem csinálnak kéretlen reklámot vele. Mert tudatilag azért tisztában vannak azzal, hogy amit tesznek, az nem válik a javukra, se másokéra. Amit ugyanakkor a h-ok nem nagyon akarnak tudni.)

(Egyébként az sem tisztázott, hogy a genetikai hajlam (?) hogyan függ össze a felvonulásokon való polgárpukkasztási akrobatikákkal? Miért nem rendez minden csoport valamilyen felvonulást, akiknek általános genetikai hajlamuk van bizonyos dolgokra?)

Gyermekkorunk, főleg az első életév jelentősen meghatározza, hogy hogyan viselkedünk majd párunkkal, milyen elvárásokat alakítunk ki vele szemben. Az első évben a legfontosabb szerepet az édesanyánk tölti be az életünkben. Ő az, aki feltétel nélkül szeret, elfogad. Számára mi vagyunk a legkülönlegesebbek, a legdrágábbak. Egy csecsemő szinte repes az örömtől, amikor az anyja a kezébe veszi. Az anya személye ugyanis introjektálódik, vagyis beépül a baba személyiségébe, és mindenkinél fontosabbá válik. A kisgyermek érzi, hogy az anyja mennyire szereti őt, mennyire képes magát odaadni neki. Ha anya és gyermeke között kialakul ez a harmonikus kapcsolat, akkor a későbbiekben a párkapcsolatunk is kiegyensúlyozott lesz. Ez az introjekció korszaka tehát rendkívül fontos. Óvodás korban a nemi szerepek kialakítása kerül előtérbe. Ebben jelentős szerepet játszik az öltözet, a férfiasság illetve a nőiesség külső kellékei. Ne szégyelljük a kislányokat lányosan, szoknyácskákba öltöztetni, a fiúknak pedig ne legyen hosszú hajuk, mert ebben a korban kezdik elsajátítani a nemi sztereotípiákat. A legújabb kutatások bebizonyították, hogy a homoszexualitás nem a génektől függ, hanem a szocializáció függvénye. Engedjük gyermekeinket, hogy a nemüknek megfelelő identitásuk alakuljon ki. A kamaszkor szintén meghatározó a nemi identitás kialakításában. A nő nőies, a férfi férfias megjelenésében tud kibontakozni leginkább. Neveltetésünk tehát alapvető szerepet játszik a későbbi kapcsolataink kialakításában.

[link]

ooooo

„Az első napok minden új fegyenc számára tartogatnak meglepetéseket, sajnos mindenkinek meg kell ismerkednie a "nővérkékkel", akik a homoszexualitás rejtelmeibe vezetik be a fegyenceket. Andy viszont nem akar "betörni", határozottan ellenáll és végül békén is hagyják.” (A remény rabjai c. film ismertetőjéből.)

[link]

ooooo

Két dolgot emelnék ki, a hm. szocializáció függvénye, és hogy meg kell ismerkedni a „nővérkékkel” - mert egyre több tért szorítanak ki maguknak a környezetben. És ha ők lesznek a többségben, majd megtalálnak szemtől szembe a „nővérkék” is.

Továbbá azon az úton haladunk, hogy hogyan lehetsz majd hasznos tagja a társadalomnak, ha a társadalom maga nem hasznos?!

Ha nem érzed a problémáját annak, amit kifejt Bagdy Emőke: a nemnek megfelelő identitás kifejlődésének a gátlása – márpedig a hm-ok elfogadásának társadalmi növekedése ebbe az irányba vezet, akkor az értelmed sem veszi a lapot.

Én nem vagyok olyan híres és magas posztban élő ember, hogy ne mondhassak nemet a hm-is életfelfogásra. És azt sem árt tudni, hogy mi történt a bibliai Szodoma és Gomora lakóival, vagy erősebbek vagyunk Istennél? Mivel a szájhősök világában élünk, erre is sokan vetemednek, de még nincs kiosztva az utolsó lap - a kénköves tűzeső lapja/napja! Ja, hogy az Isten fenyeget? Hát Ő tudja, milyen sorsot szánt a "nővérkéknek", és az sem árt, ha a "nővérkék" és szimpatizánsaik is tudják ezt.