Jehova tanúi most már kimeritek mondani azt, hogy kit is neveztek uratoknak?

Tofy, mi a csudabogár ez már megint? :)

Képzeld el, hogy még az orvost ís úgy szólítjuk, hogy doktor úr

Azt hiszem barátom nagyon unatkoznál, ha mi tanuk elmennék erröl az oldalról úgye :D

Katy

Na de gyermekeim az Úrban...

Nézd kedves Tofy

Sajnos nagyon makacsul ragaszkodsz valamihez amit nem értesz meg.

Olvassuk el együtt a Dániel könyvének az egyik versét:

(Dániel 7:13, 14) 13 Néztem tovább az éjszakai látomást, és íme, egy emberfiához hasonló valaki jött az egek felhőivel. Bebocsátást nyert az Öregkorúhoz, és egészen elé vitték. 14 Majd uralkodói hatalmat, méltóságot és királyságot kapott, hogy a népek, nemzetek és nyelvi csoportok mind őt szolgálják.

Itt nagyon jól látjuk és be is azonosítjuk a szereplőket.

Az öregkorú vajon kilehet?

És az emberfia?

S mit kapott az emberfia és kitől?

Amikor a földön volt, Jézus Krisztus az „embernek Fia” kifejezéssel utalt magára, jelezve ezzel rokoni kapcsolatát az emberiséggel

A Szanhedrinnek, a zsidó legfelsőbb bíróságnak Jézus ezt mondta: „meglátjátok az embernek Fiát ülni az Istennek hatalmas jobbján, és eljőni az égnek felhőiben” (Máté 26:64). A feltámasztott, megdicsőült Jézus Krisztus volt tehát az, aki Dániel látomásában az emberi szemek számára láthatatlanul eljött, és bebocsátást nyert Jehova Istenhez.

Az „Öregkorú”, Jehova Isten. Dániel „az ég felhőjében” látta őt, azaz, a láthatatlan szellemi birodalomban, amint királyságot adott ’valakinek, aki egy ember fiához hasonló’.

Ez a prófécia arról szól, hogy Jézus kap hatalmat az Atyjától, s mivel az öregkorú jelzőt kapta ez is jól mutatja, hogy korban és tapasztalatban sőt mindenek felett magasabb pozícióban van az emberfiától Jézustól

Mivel a teremtő Isten a legfőbb uralkodó és szuverén Úr, ezért a királyság az övé, de jutalmul a tetteiért Jézus kapott egy időre hatalmat, amit úgy igazgat ahogy Isten szándékával összhangban van.

Ahogy a földön sem tett semmit saját hatalomból, vagy magán kezdeményezésből, a királysága is az Atyja gondolkodásával van összhangban.

ezért nem lehet kijelenteni, hogy csak ŐT vagy csak Jézust nevezzük Úrnak.

A jobb megértést végett alkalmaztam azt a szemléltetést Dávid királlyal kapcsolatban.

A király Dávid volt Izraelben, de Jehova kente fel királlyá hogy Őt képviselje.

S bár a nép itt ha a királynak engedelmeskedett, igazából Istennek fogadott szót, mert a királyság Istené Dávid csak földi képviselő.

Ha a király eltért Jehova akaratától az uralkodásban Isten megbüntette, és ha kellett le is váltotta, Lásd Saul király.

bocsi nem tudtam ezúttal rövidebben leírni.

Ha most sem érted, akkor sajnálom tovább nem fogom ragozni.

Katy Weaver

Sziasztok!

Pedig benne van a Bibliában és nem is annyira nyűgös. :)

"Mikor pedig láttam őt, leesém az ő lábaihoz, mint egy holt. És reám veté az ő jobbkezét, mondván nékem: Ne félj; én vagyok az Első és az Utolsó, És az Élő; pedig halott valék, és ímé élek örökkön örökké Ámen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai."(Jel.1:17-18)

"Én vagyok az Alfa és az Omega, kezdet és vég, ezt mondja az Úr, a ki van és a ki vala és a ki eljövendő, a Mindenható."(Jel.1:8)

"Így szól az Úr, Izráelnek királya és megváltója, a seregeknek Ura: Én vagyok az első, én az utolsó, és rajtam kivül nincsen Isten."(Ézs.44:6)

Csak ki kell mondani...de nem mindenkinek megy ez,sajnos.

Szia 16-os

Jézust ellehet ismerni Úrnak mert kapott hatalmat, de a biblia sehol nem írja hogy Jézus mindenható Isten lenne, hiszen van kezdete.

„Én vagyok az Alfa és az Omega . . . , aki van, aki volt, és aki eljön, a Mindenható” (Jelenések 1:8). A Jelenések könyvében ez az első alkalom a három közül, amikor maga Jehova beszél az égből. (Lásd még: Jelenések 21:5–8; 22:12–15.) Az első századi keresztények azonnal felismerték, hogy az alfa és az omega a görög ábécé első, illetve utolsó betűje. Jehova ezzel a két betűvel nevezi meg magát, így hangsúlyozva, hogy előtte nem volt mindenható Isten, és utána sem lesz. Sikeresen és örökre lezárja majd az istenségre vonatkozó vitakérdést.

Nem Jézus Istenségét vonták kétségbe az Édenkertben hanem Jehováét aki előbb volt mint Jézus, ennélfogva ebben az értelemben Jézus nem lehet alfa és omega, mert nem mindenható.

Az Alfa és az Omega” megnevezés Jehovára vonatkozik, és azt hangsúlyozza, hogy őelőtte nem volt mindenható Isten, és utána sem lesz. Ő „a kezdet és a vég”

Ezt szépe összekevered a 17-18-as verssel, amiben valóban Jézusról beszél, de már nem mint mindenható Istenről, hanem az elsőről a halottak közül, Jehova pedig nem tud meghalni, mert halhatatlan.

A Jelenések első fejezetének szövegösszefüggéséből kiderül, hogy itt „az Első és az Utolsó” kifejezés Jézus Krisztusra vonatkozik. Ő volt az első olyan ember, aki halhatatlan szellemi életre támadt fel, és az utolsó, akit Jehova személyesen támasztott fel ilyen szellemi életre (Kol 1:18).

Mit értett Jézus ezalatt? A saját tapasztalatára utalt. Ő is meghalt, de Isten nem hagyta őt a hadészban. A harmadik napon Jehova személyesen támasztotta őt fel szellemi életre, és halhatatlanságot adott neki (Cselekedetek 2:32, 33; 10:40). Isten továbbá neki adta a „halál és a hadész kulcsait”, hogy használja, és kiszabadítson másokat az emberiség közös sírjából és az ádámi bűn hatásai alól. Jézus képes feltámasztani hűséges követőit, mivel nála vannak ezek a kulcsok.

Katy Weaver

(Ézsaiás 44:6) 6 Így szól Jehova, Izrael királya és Megváltója, a seregek Jehovája: »Én vagyok az első, és én vagyok az utolsó. Rajtam kívül nincs Isten.

Az Ézsaiás 44:6-ban az eredeti héber szövegben az „első” és az „utolsó” szavakhoz nem kapcsolódik határozott névelő, míg a Jelenések 1:17-ben, ahol Jézus önmagáról közöl leírást, az eredeti görög szövegben megtalálható a határozott névelő. Tehát a Jelenések 1:17 nyelvtanilag címre utal, az Ézsaiás 44:6 pedig Jehova istenségét írja le.

Ugyan hogyan beszélhetne az Ézsaiás könyve Jézusról amikor Ott nem Jézusról szól az Ó szövetség hanem a mindenható Istenről, akit a Zsidók is Jehovaként ismernek.

Sajnos ezért keveritek, mert a fordításokban az Úr szót használják Jézusnál is meg Jehovánál is, ennélfogva nagyon jól összekeverték az embereket ezekkel a fordításokkal.

Az Ézsaiás 44:6-ban Jehova a saját állásáról joggal jelenti ki azt, hogy ő az egyedüli mindenható Isten: „Én vagyok az első, és én vagyok az utolsó. Rajtam kívül nincs Isten.” Amikor Jézus ezen a címen mutatkozik be: „az Első és az Utolsó”, nem állítja magáról, hogy egyenlő Jehovával, a nagy Teremtővel. Csupán azt a címet használja, melyet Isten helyénvalóan ráruházott. Az Ézsaiás könyvében Jehova kijelentette magáról, hogy ő mint az igaz Isten, páratlan állást tölt be. Örökkévaló Isten, és rajta kívül nincs Isten

Jehova most úgy azonosítja magát, mint aki Izrael Megváltója — az, aki kiváltja a nemzetet Babilon és annak minden istene megrökönyödésére (Jeremiás 50:34). E szavakkal száll szembe a hamis istenekkel és imádóikkal: „Így szól az Úr, Izráelnek királya és megváltója, a seregeknek Ura: Én vagyok az első, én az utolsó, és rajtam kivül nincsen Isten. És ki hirdetett hozzám hasonlóan? jelentse meg és hozza azt elém, mióta e világ népét teremtém; és jelentsék meg a közeli és távoli jövőt. Ne féljetek és ne rettegjetek! Hát nem mondtam-é meg és nem jelentém előre? Ti vagytok tanuim! Hát van-é rajtam kivül Isten? Nincs kőszál, nem tudok!” (Ézsaiás 44:6–8).

Jehova felszólítja az isteneket, hogy mutassák fel bizonyítékaikat. Képesek-e úgy beszélni a még nem létező dolgokról, mintha léteznének, vagyis olyan pontossággal megjövendölni jövőbeli eseményeket, mintha már megtörténtek volna? Ilyenre csak ’az első és az utolsó’ képes, aki minden hamis isten létrejötte előtt is létezett, és még akkor is létezni fog, amikor a hamis istenek már rég a feledésbe merültek. Népének nem kell félnie attól, hogy tanúskodjon erről az igazságról, mivel Jehova — aki olyan szilárd és változatlan, mint egy hatalmas kőszikla — támogatja őket! (5Mózes 32:4; 2Sámuel 22:31, 32).