Ez a fajta házasság Isten szerint bűnös?

A keresztény tanítások szerint csak a keresztény házasság számít - tehát a többi nem.

Persze előtte ki kell keresztelkedni.

Igen, méghozzá azért, mert előbb tért meg a nő, és UTÁNA elvált.

Amúgy meg a megtérést Isten dolgozza ki és ő nem vét ilyen hibát... max, ha hitet próbál. De ha gondolod idézem az ide vágó igét, nehogy azt hidd kitalálom:

1. Korintus 7:13 Ha valamelyik hívő asszonynak hitetlen férje van, aki együtt akar vele élni, az asszony ne váljon el tőle!

1. Korintus 7:14 Mert a hitetlen férj meg van szentelve hívő felesége által, és a hitetlen feleség meg van szentelve hívő férje által. Ha nem így lenne, akkor a közös gyermekeik nem tartoznának Isten népéhez, így azonban ezek a gyermekek is szentek.

1. Korintus 7:15 Ha azonban a hitetlen férj, vagy feleség el akar válni hívő házastársától, ám váljon el! Ilyen esetben a hívő férj, vagy a hívő feleség nincs hozzákötve hitetlen házastársához, hanem szabad. Isten azonban arra hívott el benneteket, hogy egymással békességben éljetek.

Mivel keresztény emberről van szó, ezért az nem vehet el elvált keresztény nőt, mert az már paráznaság:

1. Korintus 7:11 Ha pedig mégis elválik, utána ne menjen máshoz férjhez! Inkább béküljön ki a férjével! Parancsolom a férjeknek is, hogy feleségüktől ne váljanak el, se el ne hagyják őket!

Lukács 16:18 „Aki a feleségétől elválik, és másik nőt vesz feleségül, házasságtörést követ el. Aki pedig elvált asszonyt vesz feleségül, az szintén házasságtörést követ el.”

Hangsúlyozom, hogy keresztényről van szó. Ha az asszony pogány maradt volna, akkor ezek az igék nem érvényesek rá, de a keresztény férfira mindenképpen. Csodálkozom, hogy egy magát kereszténynek valló ember ezeket nem tudja.

Csatlakozom.

Katy Weaver

22.51

Azért álljunk meg egy szóra. A házaaágát a nő muszlimként kötötte, és nem keresztényként. Keresztényként miért lenne bűn, ha elhagyná muszlim urát, és keresztényként kötné új házasságát?

Másrészt meg milyen idétlen logika az, hogyha muszlimként válik el muszlim féjétől, utána meg keresztényként köt kereszténnyel házasságot, akkor az teljesen rendben van, de ha más a sorrend akkor már nem? Miért kéne egy keresztény asszonynak a korábbi, pogány hite szerinti eskü szerint élnie? Akkor akarata ellenére mégis gyakorolja a muszlim hitet is férje mellett? Nem olyan egyszerű ám ez a kérdés. :)

Vidiripi

Lényegtelen hogy milyen vallásban kötöttek házasságot. A házasság szent dolog Isten előtt. Hiszen lesznek illetve lette "egy testé".

Tehát ha keresztényként ott hagyja a muszlim férjét és máshoz megy feleségül akkor házasság törést követ el.

Ebcsont: ott vannak a szükséges igék, értelmezd.

Ha valaki megtér, abból lesz a keresztény (nem a vasárnapi hobbi keresztényekre gondolok) és akkor arra már vonatkoznak a fenti igék. A megtért keresztény asszony által meg van szentelve a férj is és akkor a nőnek kötelessége kitartani a férj mellett, amíg az akarja, a férj üdvösségéért dolgozva, élve. Hát ezért. Mert mi nem ebbe a világba készülünk, ahová mi tartunk, oda szeretnénk magunkkal vinni mást is, hogy nekik is jó legyen, ezáltal totálisan lényegtelen, hogy annak a nőnek abban a pillanatban pogány férje van, imádkoznia kell érte és vele kell maradni.

Szia !

Ha elválik és összeházasodnak házasságtörésnek számít.

Ok, nektek van igazatok. Ha jó a sorrend, akkor minden klappol, de ha rossz, akkor bűnt követ el. :)

Előbb muszlimként váljon el, és az a muszlim hit szerint bűn. Aztán keresztelkedjen meg, és keresztényként menjen keresztény férjéhez hozzá, így keresztényként már bűntelen.

Olyasmi ez, mint amikor egyszer régen volt egy csúnya allergiás bőrbetegségem, és kórházban voltam miatta. Az utolsó nap kértem a nővérkétől otthoni használatra abból a kenőcsből, ami használt, de mondta, hogy otthoni használatra ő nem adhat, ki kell iratni a doktornővel receptre. Gondolkodtam néhány másodpercet, majd átfogalmaztam a kérést a következőképpen. Szeretném bekenni utoljára még azzal a kenőccsel, kaphatnék belőle egy tégellyel? Kaptam, méghozzá nem is akármekkora tégelyben, nemis akárhogy telepakolva. Minő aprócska változtatás és lám, rögtön értettük egymást, és ment minden mint a karikacsapás. Ki sem kellett íratnom, bőségesen jutott belőle a teljes gyógyulásig, és még maradt is. :)

A példámmal csak azt akartam érzékeltetni, hogy mily jelentéktelen dolgokon kell csak egy picit változtatni, hogy elháruljanak az életben a bürokratikus akadályok az emberek elől. Ha előbb válsz, és utána térsz meg, minden zsír, de ha fordítva teszed, akkor meg bűnös vagy. :D Ejj ejj, hát nem faramuci ez? :)

"akkor úgy értem,hogy előbb elválna és aztán keresztelkedne meg majd a házasság a másik keresztény férfivel."

Most az a kérdés, hogy tényleg Isten véleményére, akaratára vagy kíváncsi, vagy már eldöntötted, hogy az új házasságot nyélbe akarod ütni - mert nekem az utóbbi tűnik valószínűnek.

Ha Isten akaratát keresed, akkor olvasd a Bibliát, és ne emberek (papok, vallások) tanácsaira figyelj.

A Bibliában egyértelműen le van írva, hogy Isten gyűlöli a válást. A házasság nem attól házasság, hogy Isten előtt kötötték-e vagy nem, hogy keresztények kötötték-e vagy nem, hanem attól, hogy megköttetett. A fentebb említett Igékből is egyértelműen kiderül, hogy ha megtér az egyik fél, Isten nem akarja, hogy válással végződjön a házasság. A megtért félnek úgy kell élnie, hogy rajta keresztül a másik is megismerhesse Istent (meglássa a változást az életében), és ezáltal lehetőséget adjon a másiknak is a megtérésre. Ráadásul egy igazán keresztény férfi nem tenne tönkre egy másik házasságot, és nem bátorítaná ilyesmire a feleséget. A megkeresztelkedésnek ehhez semmi köze, a megtérés a szívben dől el, különben nem volt megtérés. Nekem a sztoriból az tűnik ki, hogy nem volt igazi megtérés a nő részéről, csak megtetszett neki a férfi, az meg nem derül ki, hogy a férfi igazán keresztény-e, vagy csak vallásos (tehát formalitás számára a vallás, nem éli meg).