Mit tegyek ha nem érzem magam késznek bizonyos dolgokra?

Egy jó cselekedetet minden más tettnél és szónál sokkal többet ér. Főleg ha csak prédikálsz üresen, az semmit sem jelent.

A kérdés az, hogy tudsz-e önként segíteni a másik embernek tettekben? (esetleg azzal is segíthetsz, hogy meghallgatod, reményt és ha lehet lehetőséget adsz neki a talpra állásához!)

A gyülekezetek célja a közösségi programok. Hogy jól érezzétek magatokat, segítsetek egymásnak és tanuljátok az szent ígét, amit aztán elsajátítotok (szívből és bölcsességből). Önvizsgálatra is nagyon jó lehetőséget kínál.

Ha halottan mormolod a varázsigéket és ítélkezel, azzal semmire sem fogsz menni. Ha Istent szereted, akkor jó ember vagy.

Természetesen az egész világot nem tudod megmenteni egyedül. Nem tudsz annyit utazni, annyi munkát, szállást, élelmet, innivalót stb. biztosítani. Az összes emberre sem tudsz hatni. De ettől még nem leszel rossz. Nem kell egyből hálátlan csöveseknek adnod mindent, hogy eltékozolják és te is és olyanok is szívjanak, akiknek nem kell.

"Ez nagy baj? Ezzel nem azt mondom hogy nem szeretnék az embereken segíteni, mert ha találkozok valakivel akkor szívesen beszélnék neki az igazságról. De én nem érzem magam késznek ilyen "nagyobb" dolgokra."

Nem nagy baj,nyugi:) Az igazságodról fogsz tudni beszélni az embereknek,meglesz rá a lehetőséged,csak engedd el magad,és ne erőltesd.Meg fogod találni a megfelelő embereket,akik érdeklődi fognak a téma iránt,és így te is meg fogsz tudni nyílni előttük,és beszélni.A prédikálás nem azt jelenti,hogy úton-útfélen mindenkinek beszélni kell a hitedről,mint ahogy azt sokan csinálják.Ez egy téves,és eltorzított tanítás.A kereszténység alappillére a szeretet,és ebbe beletartozik a másik ember ilyen jellegű tisztelete is.

> Mit tegyek ha nem érzem magam késznek bizonyos dolgokra?

Azt várod hogy mások mondják meg mit tegyél. Ez nem helyes. Ráadásul egy olyan helyen teszed föl a kérdést, ahol tök ismeretlenek írnak neked.

> Ugye mindent meg kell tennünk hogy betartsuk Isten törvényeit, Jézus tanításait.

És ezt is mások mondták neked, vagy ezt magadtól gondoltad? Ez a mondatod egyébként elég abszolút gondolkodásra vall. Isten törvényei nem abszolút értékűek (már az értelmezésük sem egyértelmű, de ez még csak a jéghegy csúcsa).

> Járjunk el az összejövetelekre, szerezzünk ismeretet, olvassunk, higgyünk, ez mind oké. De mindent meg kell tennünk amihez az is hozzá tartozik mondjuk hogy prédikáljunk.

Ezt is mások mondták neked?

> Én erre nem érzem magam késznek és ha a jövőmön gondolkodok nem tudom magam elképzelni hogy prédikáljak.

Tutira mások mondták. :-)

> Ez nagy baj?

Nem, ez teljesen normális. Hogyan prédikálhatnál olyat amivel kapcsolatban még saját magadban is kételkedsz?

> Ezzel nem azt mondom hogy nem szeretnék az embereken segíteni, mert ha találkozok valakivel akkor szívesen beszélnék neki az igazságról.

Mármint arról amit te annak hiszel. A vallás fontos dolog. Ezzel párhuzamosan az objektivitásra való törekvés legalább ilyen fontos.

> De én nem érzem magam késznek ilyen "nagyobb" dolgokra. Lehet hogy sok időbe telik mire ez megér bennem úgymond? Lehet évekbe?

Most sem gondolod, és nem hiszed azt hogy ez lenne a helyes. (Ha ebben biztos lennél akkor ezt tennéd.) Hogy majd egy év múlva mit fogsz gondolni erről, az rajtad múlik. Vagyis főleg rajtad. De ha úgy döntesz hogy mások mondják meg mit higgy és mit gondolj, akkor nem te fogod irányítani a sorsodat hanem mások. És akkor nem tőled fog függeni hogy mit gondolsz erről, hanem másoktól. Egy ilyen helyzetben ugyan ki tudná megmondani hogy mi lesz egy év múlva? (Még most se tudnánk megmondani...)

> Ettől függetlenül szeretném a helyes utat járni.

Ez nagyon helyes! Kérdés, hogy mi a helyes? Ha nem vagy biztos benne mit kellene tenned, akkor elsősorban arra fordítsd az időd hogy keresed a helyes utat. Vedd figyelembe a megérzéseidet, de légy szkeptikus mindennel és mindenkivel szemben, még saját magaddal szemben is. Azokat hidd el, amiket arra érdemesnek tartasz. Ne mások mondják meg hogy mi érdemes rá. Ne engedd hogy mások mondják meg mit érezz vagy mit gondolj. Ne add át másoknak ingyen a szabadságodat. Mert a szabadság nagy kincs, és ha elveszíted akkor lehet hogy nehéz lesz visszaszerezni.