Muszlimok figyelem! Mi a vallásotok fő tanításai?

KZitus figyelem!

Mindent megtalálsz a weboldalukon, csak ne restellj rákeresni.

Nem!

Én majdnem biztos vagy benne, hogy ez ihlette a kérdését:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__5..

Úgy lesz valaki muszlim, hogy kimondja a tanúságtételt.

https://www.youtube.com/watch?v=09I2Wq2iyF0

Ugyan abban az Istenben, mint a zsidók és a keresztények. Jézust elfogadják, de nem vallják Isten fiának, hisz Isten nem nemzett és nem nemzetett. Prófétának tartják, ahogy Mohamedet is, aki a próféták pecsétje, általa lett leküldve a Korán, ami Isten beszéde. A tóra az evangélium és a többi ami a bibliában található (vagy nincs is benne) is Isten beszéde volt, mivel azt emberek megmásították, így ma már nem tartják hitelesnek, de a vallástudósok a bibliát is részletesen ismerik.

Fő tanítás: Fogadd el, hogy csak egy Isten van, ő minden fölött áll, és csak őt szabad követni. Ő teremtette Ádámot, hívta el Ábrahámot, vezette Mózest, és Mohameden keresztül leküldte a Koránt.

A vallásgyakorlás itt is felekezetenként külömbözik, mint a keresztény egyházaknál is. Vannak a szunniták (ők felelnek meg a keresztény katolikusoknak, hisz messze ők vannak a legtöbben, pont ezért az ő tanaikat szokták nyugaton egyenlővé tenni az iszlámmal, ahogy keleten kereszténység=katolicizmus), és a síták. Ebből a 2 ágazatból vezeti le magát az összes többi. Náluk van kötelezően napi 5 ima, amit adott mozdulatokkal, adott szöveggel kell elvégezni, van kötelező adomány, de csak a gazdagoknak, és ezt nem az egyháznak kell adni, hanem a szegényeknek. Ha lehetőség van rá egyszer el kell zarándokolni a Kábához. Az egy szentély, amit Ábrahám épített Izmaellel. Emellett Ramadán havában böjtölnek.

A szunni és a síta hívők is tartják a fenti pontokat, csak felekezetenkét eltérnek a részletek. Ennek a fő oka, hogy a Korán mellett még ott a Szunna is. Ez Mohamed életének és tanításainak az összesége. Ez a hagyomány, ami hadíszokból áll, tehát történetekből. Sokan lejegyezték az eseményeket, viszont rengeteg az ellentét ezekben a történetekben, és az "egyházak" közötti külömbség abban rejlik, ki melyiket tartja hitelesnek. Van egy harmadik irányzat is, a koraniták, ők elvetik a szunnát, és csak a Koránt veszik alapul.

Áttérni úgy lehet, hogy ki kell mondani a tanúságtételt: "Nincs más Isten csak Allah (-Az Isten arabul), és Mohamed az Ő küldötte" (bár vannak irányzatok, ahol ez sem teljesen így hangzik).

Itt írtam egy kis szösszenetet a dologról amúgy:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__5..

Az iszlám nem említ olyan szent könyvet, hogy Biblia, legalábbis ezen a néven semmiképpen sem. Az iszlám összesen 4 könyvet fogad el isteni kinyilatkoztatásként, a Tórát (ál-Távrát), az Evangéliumot (ál-Indzsil), a Koránt (ál-Korán) és a Dávid királynak kinyilatkoztatott Zaburt (áz-Zabur).

Az iszlám azt mondja, hogy a Koránban egy vesszőt nem tettek odébb, és az elejétől fogva a nép forgatta, olvasta, így észrevették volna, ha mégis. Továbbá még a Korán lefordítása is problémás, mert nem lehet a tartalmát pontosan reprodukálni fordítás után, ezért is vannak tele a Korán-fordítások egy rakás szómagyarázattal az oldalak alján (mert azért valamelyest próbálkoznak). A Koránból idézni csak eredeti arab nyelven lehet. Ezzel szemben pl. az Evangélium arámi nyelven (ez egy sémi nyelv) lett kinyilatkoztatva, de amikor összeszedték könyvbe, ott már görögre váltottak (Koiné), aztán latinra (Vulgata), és az lett aztán magyarra fordítva. Ugye mindenki ismeri azt a játékot, amikor az ovisok körbeülnek, és egymás fülébe súgják ugyanazt a szót, és a végén kicsit megváltozik, vörös szalagból szőrös valag lesz. Ezért a muszlimok fenntartással kezelik ezeket a könyveket.

Kisse hosszu lesz de benne lesz mınden:

A hitvallás

sahada-elmondA hitvallás (as-sahada) a muszlimok erős hitét és bizonyságát fejezi ki Allah létezésében és abban, hogy egyedülállóságában kizárólag Őt illeti az imádat és az engedelmesség. Hisszük továbbá abban, hogy Mohamed (béke legyen vele) Allah küldötte, és abban is, hogy a könyve, a Korán, Allah szava.

A hitvallás az jelenti, hogy szívből és lélekből jövő hittel elmondjuk a következőket: „Asshadu alla iláha illá Allah wa asshadu anna Mohammadan raszúl Allah” [Tanúsítom, hogy nincs más isten csak Allah, és tanúsítom, hogy Mohamed az Ő küldötte.]

Egyes tudósok szerint, ha valaki muszlim szeretne lenni és korábban olyan dolgokban illetve vallásban hitt, amelynek egyes tételei ellenkeznek az iszlámmal, akkor a hitvallás kinyilvánítása után nyilvánítsa ki ezeknek a téves tételeknek a megtagadását is. Például, ha valaki keresztény volt és muszlim szeretne lenni, a fent említett tanúságtételt egészítse ki a következőkkel: „Tanúsítom, hogy Jézus, Mária fia és Allah szava.” Ezzel is kifejezi, hogy Jézus nem Isten, és nem Isten fia.

Tehát azért, hogy valaki muszlim legyen, három dolognak kell megvalósulnia:

1. Higgyen abban, hogy Allah az Egyetlen Isten, nincs Neki társa és Rajta kívül senki nem méltó az imádatra.

2. Engedelmességgel kövesse Allahot, és annak megfelelően éljen, amit Mohamed Próféta (béke legyen vele) hozott úgy, hogy hisz tanításaiban, és engedelmeskedik az azokban foglalt parancsoknak, és abbahagyja azokat a dolgokat, amelyeket megtiltott.

Allah azt mondta: „Amit a Küldött ad nektek, azt vegyétek el. Amitől pedig eltilt benneteket, attól tartózkodjatok!” (Korán 59:7)

3. Tisztítsa meg a szívét a társítás minden fajtájától, és azzal válik muszlimmá, hogy kimondja a tanúságtételt és az iszlám többi pillérét is gyakorolja.

Zakat vagyıs adakozas kınek kınek a lehetösegeı szerınt...

Ki köteles Zakatot adni?

zakatA muszlimok nagy részének vagyona, illetve megtakarítása pénz formájában, vagy pénzhez mérődő vagyontárgyak formájában van. A zakát ebben az esetben akkor fizetendő, ha:

- teljes tulajdonnal rendelkezik a vagyon felett,

- eltelt egy (hidzsri) év úgy, hogy a vagyonban nem volt mozgás,

- a vagyon értéke elérte a niszábot, azaz 85 gramm 24 karátos arany árát.

Amennyiben a fenti feltételek teljesülnek, akkor a vagyon teljes értékének 2,5%-át kell zakátként kifizetni.

Segítség a niszáb értékének meghatározásához:

2012. augusztus 10-én a londoni aranytőzsde záróárfolyam 1618 USD/uncia volt. Egy uncia 28,349523 gramm, az amerikai dollár 226,41 Ft volt ugyanezen a napon a Magyar Nemzeti Bank középárfolyama szerint. Ennek megfelelően 85 gramm 24 karátos arany értéke 1.098.336,- forint. Tehát ezt az összeget elérő vagy meghaladó, egy éve mozdulatlan, teljes tulajdonban lévő vagyon 2,5%-át kell zakátként megfizetni.

Napi ötszöri ima elvegzese:

A muszlimoknak Allah előírta a napi ötszöri kötelező imát, amit a meghatározott idejükben be kell tartani:

1. Fadzsr – hajnali ima: hajnalhasadástól napfelkeltéig tart az ideje (2 rakából áll - Rakának hívjuk az egy meghajlásból és két leborulásból álló imaegységet).

2. Dohor – déli ima: az ideje akkor kezdődik, amikor a Nap elhagyja a zenitet és addig tart, amíg az árnyék hossza el nem éri az árnyékadó test hosszát (4 rakából áll).

3. Aszr – délutáni ima: az árnyék hosszának az árnyékadó test hosszával való megegyezésétől a napnyugta kezdetéig tart az ideje (4 rakából áll).

4. Magrib – naplementi ima: a Nap teljes eltűnésétől (napnyugta befejeződése) a nyugati látóhatáron az alkonypír teljes eltűnéséig tart az ideje (3 rakából áll).

5. Isa – esti ima: az előző ima végétől az éjszaka feléig vagy a fadzsr imáig tart (4 rakából áll).

A Koránban az imaidőkkel kapcsolatban ezt olvashatjuk: „Az imádkozás meghatározott időkben megszabott előírás a hívőknek!” (Korán 4:103)

A kötelező imákon kívül vannak önkéntes imák, amelyek bármikor végezhetők – éjjel vagy nappal, egy-két napszakot kivéve, amikor nem szabad imádkozni. És vannak olyan imák, melyeket a Próféta (béke legyen vele) mindig imádkozott, de sohasem tett kötelezővé. Ehhez tartozik az éjszakai virrasztás, a witr, a kötelező imákat kísérő ima.

Böjt Ramadan havaban:

A böjtölés

datolyaA muszlimok Allah parancsának engedelmeskedve böjtölnek Ramadán hónapban, amely az iszlám egyik pillére.

A böjtölés jelentése: Allahhoz való közeledési szándékkal a muszlimok hajnalhasadástól napnyugtáig tartózkodnak az evéstől, ivástól, a dohányzástól (ami egyébként is tilos), és a házasélettől.

Ha valamilyen okból egy muszlim megszakítja a böjtölést, akkor böjttel kell pótolnia pontosan annyi napot, ahány napig nem böjtölt Ramadánban.

Erre a fontos kötelezettségre vonatkozóan Allah azt mondja:

„Ó ti, akik hisztek! Előíratott a böjtölés számotokra, miként előíratott azoknak, akik előtettek éltek, talán istenfélők lesztek.” (Korán 2:183)

„Ramadán hónap, amikor a Korán, mint útmutatás küldetett le az emberek számára, s az útmutatás és a megkülönböztetés nyilvánvaló bizonyítékai gyanánt, így aki közületek e hónap idején [a maga helyén] jelen van, az böjtölje [végig]! Ha pedig valaki beteg, vagy úton van, akkor más, azonos számú napokon [kell böjtölnie]! Allah könnyebbséget akar nektek, nem pedig nehézséget. Töltsétek hát be [az előírt napok] számát és magasztaljátok Allahot azért, hogy az igaz úton vezérelt benneteket! Talán hálásak lesztek.” (Korán 2:185)

Miért böjtölünk?

 Allah parancsának engedelmeskedve böjtölünk, mert Allah szereti azokat, aki böjtölnek.

 Azért, hogy megmutassuk hálánkat Allah kegyelméért, amiért leküldte útmutatását a Koránt, hogy az igazak útjára vezessen bennünket és az egész emberiséget.

 Azért, hogy megköszönjük Allahnak, hogy azok közé sorolt bennünket, akik hisznek a Koránban.

 Továbbá azért, mert lehetővé tette, hogy emlékezetünkbe véssük a Korán szavait, hogy elmélkedjünk rajta, megértsük, és Útmutatásának hasznát lássuk.

 Azért, hogy uralkodni tudjunk anyagi vágyainkon, melyet Allah ültetett a természetünkbe.

 Azért, hogy megfékezzük magunkat minden, Allah által megtiltott dologgal szemben.

 A böjtölés emlékeztet bennünket a szűkölködőkre, akik az éhségtől és a nélkülözéstől szenvednek. Így jobban együtt tudunk érezni velük, és segíteni tudunk nekik annak egy részével, amivel Allah ellátott bennünket.

 Azért, hogy ne legyünk vágyaink rabjai és többet törődjünk szellemi létünkkel, a jócselekedetek és az istenszolgálati tevékenységek fokozása által a Korán kinyilatkoztatása hónapjában.

 Számos egészségügyi hasznán túl, őszinteségre, önmérsékletre, türelemre és fegyelemre nevel.

 Mindezeken kívül a hatalmas jutalomért, amit Allah megígért a hívő böjtölőnek, amit az Utolsó Napon fog megadni neki.

Vegül akı megtehetı eleteben egyszer a zarandoklat:

A mekkai zarándoklat

A mekkai zarándoklatA mekkai zarándoklat tulajdonképpen a Kábához és a hozzá közel eső helységekhez történő ellátogatásból álló hosszú imádság. A mekkai zarándoklat az iszlám ötödik pillére, amelyet minden felelős korban (pubertás utáni kor) lévő muszlim férfinak és nőnek csupán egyszer kötelező megtennie életében, de csak akkor, ha mentálisan, anyagilag (tehetős) és fizikailag (elég jó egészségnek örvend) képes rá. Az anyagi tehetősség itt azt jelenti, hogy van elég pénze saját és hozzátartozói szükségleteinek kielégítésére, adósságainak kifizetésére, amennyiben azok visszafizetési határideje a mekkai zarándoklat ideje előtt lejárna. Ez azt is magában foglalja, hogy kölcsönből például nem lehet zarándoklatra menni, és hogy az indulás ideje előtt lejáró tartozásokat a zarándoklat előtt fontos visszafizetni. A zarándoklat jelentősége és fontossága tehát nem kétséges, de csak azokra vonatkozik, akik képesek annak eleget tenni.10

Miért végezzük el a mekkai zarándoklatot?

A mekkai zarándoklat elvégzése lelki gazdagságot és erkölcsi felemelkedést eredményező folyamat, az áhítat és a fegyelem felső foka. A haddzs elvégzésének nagyon sok célja és tanulsága van, többek között:

- A zarándoklat elvégzése engedelmes válasz Allah parancsaira.

- A Kába az első ház, amely Isten imádásáért emeltetett az emberek számára. Ez a ház nem más, mint az egyistenhit erődítménye, amely felé fordulva minden muszlim naponta ötször imádkozik.

- Ez a hit legnagyobb találkozója, ahol a muszlimok együtt vannak, megismerik egymást, közös gondjaikat megbeszélik és segítik egymást. Ez egyben a legnagyobb békekonferencia, amit az emberiség történelmében ismerünk. A haddzs folyamán a béke a legfontosabb téma; béke Istennel, az ember lelkével, béke egymással, béke az állatokkal, és a növényekkel is. Bárkivel, bármilyen teremtménnyel megbontani ezt a békét szigorúan tilos.

- Ez egy megemlékezés az Ábrahám és Izmael (béke legyen velük) által végzett istenszolgálatra, akik elsőként zarándokoltak Isten első házához a földön, hiszen ők ketten építették meg ezt.

- Továbbá azokon a helyeken Ábrahám (béke legyen vele) – Allah parancsának engedelmeskedve – kész volt feláldozni egyetlen fiát, Izmaelt (béke legyen vele), de Allah áldozattal (kossal) váltotta meg őt.

- A zarándok megismerheti azokat a helyeket, ahol Mohamed Próféta (béke legyen vele) született, nevelkedett, megkapta az isteni kinyilatkoztatást, szenvedett és küzdött Allah üzenetének átadásáért. Így a zarándok inspirációra és erősebb hitre tesz szert.

- A zarándoklat az iszlám egyetemességének, a muszlimok testvériségének, egyenlőségének szép megnyilvánulása. Mindenféle életkörülményű, különböző társadalmi helyzetű muszlimok a föld minden pontjáról Mekkába mennek, válaszul Isten hívására. Mindannyian ugyanazt az egyszerű öltözéket viselik, ugyanazokat a szabályokat tartják be, ugyanazokat a könyörgéseket mondják ugyanúgy, ugyanakkor, ugyanazért. Nincs királyság, csak Isten iránti hűség. Nincs arisztokrácia, csak alázat és áhítat.

- A zarándok gyakorolja a türelmet, az áldozatot, a kitartást, az egyszerűséget és más szellemi képességeket.

- Megerősíti a muszlimok Isten iránti elkötelezettségét és megerősíti azt a készséget, hogy elhagyják anyagi érdekeiket Isten kedvéért.

- Emlékeztető a majdani nagy gyülekezésre az Ítélet Napján, amikor az emberek egyformán fognak Isten előtt állni, várva végzetükre, és ahol nem lesz felsőbbrendű faj vagy nép.

- Akik elvégezték a zarándoklatot, azok bűneiktől megtisztulva térnek haza, így életüket egy tiszta lappal folytathatják tovább, remélve, hogy egészen életük végéig tiszták maradnak a bűnöktől, és így talán azok közé fognak – fogunk – tartozni a túlvilágon, akiktől Isten elfogadja az istenszolgálatokat és bőségesen megjutalmaz.

Azt is feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a határtalan áhítat egyedül Allahnak szól. A muszlimok Istent dicsérni mennek Mekkába azért, hogy hálát adjanak Neki kegyelméért és kegyeiért, s nem pedig azért, hogy egy követ csókoljanak meg, vagy hogy egy embert, vagy valamiféle sémi-istenséget imádjanak.

Hogyan kell elvégezni a mekkai zarándoklatot?

A zarándoklat szabályainak részletes leírása túl hosszú lenne, ezért ezt nem itt tárgyaljuk. Ennek ellenére, annyit el kell mondani, hogy a zarándoklat minden mozzanatára rendelkezésre állnak információk, útmutatások, amelyek minden helyzetben helyes instrukciókkal látják el a zarándokot. A zarándoklat minden mozzanatát Dzul-hidzsa (a holdév utolsó hónapja) első felében lehet teljesíteni.

- Miután a zarándok elindult otthonról és elért egy Mekkától bizonyos távolságra lévő helységet (mikat), felveszi zarándokruháját. Ez a férfiak esetében két varratlan, szegetlen anyag, amelyet ihrámnak hívunk. Az egyiket a derekuk köré csavarják, a másikat a hátukra terítik. Ezen a két anyagon kívül nincs rajtuk semmi. A nők számára nincs külön ihrám öltözék. Nekik elég az iszlám tanításának megfelelő öltözéket viselniük, amely arcuk és kezük kivételével egész testüket eltakarja. A zarándoklat egy jó részét ebben a ruhában kell elvégezniük, és viselése alatt külön viselkedési szabályokat kell betartaniuk (pl. kerülni kell a köröm- és hajnyírást, illatszerek használatát, a házaséletet).

- Dzul Hiddzsa 9. napján (Arafa napja) van a zarándoklat pillére és egyben legfontosabb sarokköve, amelyet évente több, mint kétmillió zarándok együtt teljesít. Itt őszinte és alázatos fohászkodással, Korán-olvasással és Isten állandó emlegetésével töltik a délutánt.

- Napnyugta után a zarándokok tovább indulnak Muszdalifába, hogy ott töltsék az éjszakát. Másnap, Dzul-hiddzsa 10-én, hajnal hasadtakor elvégezik a hajnali imát, majd a reggeli világosság kiteljesedéséig Istent dicsőítik, és Hozzá fohászkodnak.

- A reggeli világosság kiteljesedése után, de még napkelte előtt Minába mennek, ahol a Dzsemretul akaba oszlopát Isten dicsőítése közben hét kaviccsal dobálják meg. Minden dobás előtt Allahu akbar-t (Isten a Leghatalmasabb) mondanak. Ez után levágják áldozati állataikat, amit a szegények között osztanak szét, de természetesen ők maguk is ehetnek belőle. Végül pedig levágják hajukat (a nők egy ujjnyit vágnak belőle, míg a férfiak az egészet is leborotválhatják), ezután vehetik csak le az ihrám ruhát, és a házaséletet kivéve gyakorolhatják mindennapi életüket. Majd a Kába körül hétszer elvégezik a körbejárást (Tawáful-Ifádah), a Szafa és Marwa hegyek közötti futást (száj). Ennek teljesítése után az ihrám állapot utolsó korlátja, a házasélet tilalma is feloldódik.

- A mekkai feladatok teljesítése után Minába térnek vissza a zarándokok, ahol (az iszlám holdnaptár szerinti Dzul-hiddzsa 10, 11, 12, 13-án) az éjszakát töltik. Ezeken a napokon Isten dicsőítésének kíséretében mindhárom oszlopot (dzsemrat) mindennap hét kővel megkövezik.

- Végül visszamennek Mekkába a Kábához, és elvégzik a Tawáful-Wadaát, vagyis a búcsú körbejárást. Ezzel véget ér a zarándoklat és a zarándokok szép lassan haza indulnak annak reményében, hogy Allah elfogadta tőlük igyekezetüket.

- A zarándoklat eseményeinek befejezése után meg lehet látogatni a Próféta (béke legyen vele) mecsetét Medinában, amely nem feltétele, nem pillére, nem kötelezettsége a zarándoklatnak, de ennek meglátogatása ajánlott cselekedet. A Próféta mecsetébe látogatók számára jó, ha meglátogatják a Küldött (béke legyen vele) és két társa, Abu Bakr és Omár (Allah legyen velük elégedett) sírját. Üdvözöljék őket tisztelettel, és fohászkodjanak értük.

10. Mivel az út költséges és nehéz, illetve csak egyszer kötelező megtenni, így a legtöbb muszlim csak egyszer (sokan még egyszer sem) teljesíti.