Helyes szerintetek az, hogy a vallás buzgón részt vállal a politikában?

Ja, a Pál apostol által kívánatosnak mondott csendes és nyugodalmas életforma ez:

"Isten! Új éneket éneklek néked; tízhúrú hangszerrel zengedezlek téged; Ki segítséget ád a királyoknak, s megmenti Dávidot, az ő szolgáját a gonosz szablyától. Ragadj ki és ments meg engem az idegen-fiak kezéből, akiknek szájok hazugságot beszél, s jobbkezök a hamisság jobbkeze. Hogy fiaink olyanok legyenek, mint a plánták, nagyokká nőve ifjú korukban; leányaink, mint a templom mintájára kifaragott oszlopok. Legyenek telve tárházaink, eledelt eledelre szolgáltassanak; juhaink százszorosodjanak, ezerszeresedjenek a mi legelőinken. Ökreink megrakodva legyenek; sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás ne legyen a mi utcáinkon. Boldog nép az, amelynek így van dolga; boldog nép az, amelynek az Úr az ő Istene." (Zst 144,9-15)

Ha Dániel nem foglalkozott volna politikával, akkor a babiloni bölcseknek végük lett volna Dániellel és társaival együtt. "Szóla Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcseség és az erő. És ő változtatja meg az időket és az időknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcseséget a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek. Ő jelenti meg a mély és elrejtett dolgokat, tudja mi van a setétségben; és világosság lakozik vele! Néked adok hálát, atyáimnak Istene, és dicsérlek én téged, hogy bölcseséget és erőt adtál nékem, és mostan megjelentetted nékem, amit kértünk tőled; mert a király dolgát megjelentetted nékünk!" (Dán 2,20-23)Isten hogyan állíthat megfelelő embert a politikai élet vezetésére, azaz hogyan tehet valakit királlyá, ha az alkalmas személyek elkerülik a politikát?

Ha Márdokeus nem foglalkozott volna politikával, akkor Hámán végső megoldása sikerült volna (Eszt 3,8-11), ugyanis az mentette meg a zsidóságot, hogy Márdokeus korábban leleplezett egy a Perzsa király, Ahasvérus, alias I.Xerxész elleni összeesküvést (Eszt 6,1-3), ami a korabeli eljárások ismeretében biztos, hogy a lázadók halálával végződött. Az összes zsidó három napon keresztül böjtölt és imádkozott (Eszt 4,16), de a király Márdokeus tevékenységére figyelt fel, amikor felolvasták neki a krónikákat. Ha Márdokeus azt a filozófiát vallotta volna, hogy nem bonyolódik bele mások politikai viszályába, akkor nem igazán lett volna olyan tényanyag, ami a király figyelmét felkelthette volna.

A Biblia nem támogatja a fatalizmust, hogy az ember fogadja el a sorsát, mondván: Legyen meg az Isten akarata. Honnan tudhatná az ember Isten akaratát, ha sem a Bibliát nem érti, sem Istentől nem kérdezi meg? Ez inkább a buddhista és hindu vallásokra jellemző: fogadjuk el a karmánkat, amibe születtünk, majd a következő életünkben jobb lesz. De nincs következő élet. És a római arénákban sem Isten akaratából etették az oroszlánokat a keresztényekkel. Isten akarata a csendes, nyugodalmas élet, hogy az evangélium hirdethető legyen, és sok ezer ember ne kerüljön visszafordíthatatlanul a Pokolba még azelőtt, hogy módjuk lett volna dönteni.

Egyébként nem is baj, ha az aggályoskodó, görcsölő vallásos emberek elkerülik a politikát, még azt gondolnák az emberek, hogy ennek a tépelődő, életellenes rinyálásnak köze van a Názáreti Jézushoz, de nincs. Ő a Seregek Ura, nem pedig a Mókus-örs vezetője. Már csak azt nem értem, hogy aki szerint mások véleményének a befolyásolása kerülendő, ördögi dolog, az mit keres az internet nyilvános oldalán, ahelyett, hogy "csendes" életet élne?

"Ne azért akard a városod, országod jólétét, mert Isten így parancsolja. Ne mindenféle megideologizált kényszerűségből akard ezt. Hanem azért, mert megérted: attól, hogy másoknak jót teszel a környezetedben, magadnak is jobb lesz.

Pontosan erre mondják: Mosolyogj rá a világra, és a világ visszamosolyog rád! :)"

Ezzel egyetértek, de bennem fel sem merült, hogy máshogyan lenne. Ugyanakkor tény, hogy a Bibliában felszólító módban szerepel, azaz ez is egy parancsolat, akinek így jobban tetszik, de az életet szerető embernek ez evidencia. Aki csak a parancsnak engedelmeskedve igyekszik az ország-város jólétét szolgálni, arra az vonatkozik, amit Jézus mondott azoknak, akik csak azt tették meg, ami alól nem találtak kibúvót: "Ezenképpen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, amik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert amit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük." (Lk 17,10)

Semmilyen érv nem volt, amire reagálnom kellett volna, pláne úgy, hogy meg sem voltam szólítva, csak a levegőbe beszél az Asperrimus nevű válaszoló. Az ő tisztességtelen viselkedésével nincs gond, csak az a baj, ha én ezt szóvá teszem?

Egyáltalán nem politizálás volt sem Dániel, sem Márdokeus cselekedete, ezt szerintem mindenki felismeri, aki kicsit is ismeri az Írásokat. Nem fogom állandóan kijavítgatni a kolléga csúsztatásait, ha értelmesen olvassuk a Bibliát, abból világos, hogy mi az Örökkévaló Isten akarata ebben a kérdésben.

Ez tévedés, és Dávidot Isten rakta oda a képviselőjeként, az akarata céljából.

Jézus már ezt lezárta, és Nem avatkozott bele a politikába, mert mint mondotta, a királysága nem része az emberi kormányzatoknak, nem része a világnak.

ennél fogva a keresztények nem szólhatnak bele, ha megteszik, akkor nem Jézus királyságát támogatják, hanem az emberi törekvéseket, akik hamarosan le lesznek váltva.

Katy Weaver