Milyen napra utalt János, amikor azt mondta, hogy a "szombatnak nagy napja"?

A hébereknél nincs nevei a napoknak. Első nap, második nap, stb. Egyedül a sabbatnak, azaz a szombatnak, magyarul a nyugalom napjának van neve. Illetve az ezt megelőző napot előkészület napjának. Itt is az előkészület napja szerepel (paraszkeué, jelentése: előkészület), amikor azt olvasod, hogy péntek.

Ezen kívül az ünnepnapokat is sabbatnak hívták, hívják, mert azokon a napokon is nyugodni kellett. Itt egy nagy ünnepről van szó. Ez az ünnep az első hónap 14. napjának estéjével kezdődött a pászka vacsorával, és a következő nap, 15-e a kovásztalan kenyerek ünnepének első napja volt, szintén sabbat.

De mindenesetre nem péntekről és nem szombatról van szó, főleg, hogy Jézus megmondta, hogy 3 nap és három éjjel kell a sírban lennie.

Talán egy kicsit bővebben itt olvashatsz erről:

[link]

Kedves harmadik válaszoló! Bár nem üdvkérdés, és teljesen lényegtelen, hogy melyik napot gondoljuk mi, hogy feszítették keresztre, mert nem fontos. De azért megjegyezném, hogy Jézus ezt mondta:

Mt 12,40 Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.

Péntek éjjel, szombat éjjel, és akárhogy számolom, ez még mindig csak két éjjel. Ráadásul a pénteket is nehézkesen vehetjük első napnak, mivel amikor levették a keresztről már nyugodott a nap.

Márk 15

42. És mikor IMMÁR ESTE LŐN, mivelhogy péntek vala, azaz szombat előtt való nap,

43. Eljöve az arimathiai József, egy tisztességes tanácsbeli, a ki maga is várja vala az Isten országát; beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét.

A harmadnap kifejezés egy félreérthető fordítás. Ugyanis itt a tritosz hémera kifejezés áll, aminek a jelentése harmadik nap.

Jézus urunkat - az evangéliumokból levont számítások szerint - szerdai nap feszítették meg, és szombat nap végeztével támadt fel. Szerda éjjel, csütörtök éjjel, péntek éjjel összesen három éjjel. Csütörtök nappal, péntek nappal, szombat nappal összesen három nap. Ekkor teljesedik be az írás. Csütörtökre esett a kovásztalan kenyerek első napja, ami nyugalom napja volt, pénteken szerezték be az olajakat az asszonyok, szombaton nyugodtak, és vasárnap hajnal mentek a sírhoz.

Tisztelt előző

Azt írod:

"A harmadnap kifejezés egy félreérthető fordítás. Ugyanis itt a tritosz hémera kifejezés áll, aminek a jelentése harmadik nap."

Nem látom különbséget a "harmadnap" és a "harmadik nap" között. (Éppen ezért nem is nézek után a görögben). Ha szó szerint értelmezed Jónásra való visszahivatkozást, akkor három nap és három éjjel 3x24 óra. Ez azt jelenti, hogyha Jézus ennyi ideig lett volna a sírban, akkor negyednapon kellett volna feltámadni. Ha ugyanis a harmadik nap valamelyik órájában feltámad (mondjuk hajlani 2-kor), akkor nem tölti be a 3x24 órás időt. Éppen ezért lehetetlen a 3x24 órás értelmezés, ezért fogadom el azt az értelmezést, hogy három tört napról van szó, és nem szó szerinti napokról. Egy tört nap péntek, egy teljes nap szombat, és mégegy tört nap vasárnap.

Egyébként meg a Biblia nem csak itt beszél jelképesen az időről. Dániel 9,24-27 szakaszban, hetven hétről beszél az angyal, mégis mindenki tudja, hogy ott szó szerinti hetekről van szó, hanem évhetekről.

Egyébként természetesen megértem, amit mondasz, (olvastam is már máshol), de nem tudom elfogadni. Azért, köszönöm a felvilágosítást.

Kérlek!

Békességre hívott minket az Úr, nem vitára. Örülök, hogy beszélgettünk erről!

Szia

Tisztelt 22:51!

Én is így gondolom, és köszönöm, hogy elmondtad az érveidet, és megismerhettem ezt az álláspontot is, kicsit jobban.

Isten áldjon!

Remek a felvetésed Kérdező!

Tudni kell, hogy miképpen kellett elkészíteni a pászka bárányt. A bárányt tűzön sütve kellett elkészíteni. Nem szabadott főzni, hanem sütni kellett. Viszont a vacsoránál nem ezt ették.

Mk 14,20 Ő pedig felelvén, monda nékik: Egy a tizenkettő közül, a ki velem együtt márt a tálba.

Egy egybe sült báránysültet nem tunkolnak, nem mártanak. Jézus idejében még megtartottak egy pászka vacsora előtti vacsorát, az úgynevezett chagigoh-t. Ezt támasztja alá a következő idézet is, ami a vacsoránál hangzott el:

János 13;29 Egyesek ugyanis azt gondolták, hogy mivel az erszény Júdásnál volt, azt mondja neki Jézus: "Vedd meg, amire szükségünk van az ünnepre", vagy azt, hogy a szegényeknek adjon valamit.

Az ünnepnapon nem lehet vásárolni.

És hogy mennyire az ünnep előtt voltunk, az elfogása utáni események:

János 18:28 Jézust Kajafástól a pretóriumba (laktanyába) vezették. Ők maguk nem mentek be a pretóriumba, hogy ne fertőződjenek, hanem megehessék a pászkát.

Ezekről a dolgokról részletesen itt olvashatsz:

[link]

(Még mindig nem vagyok churchofgod-os)

Visszatérve az általad említett Márk 14; 12-höz.

Hozzávetőlegesen 100 esetben szerepel az újszövetségi iratokban az itt szereplő „első” (prótosz) szó. Szinte minden esetben „elsőnek” fordítva. Viszont ennek a szónak van egy „korábbi” jelentése is. Ez a szó szerepel itt is:

Máté 21:36 Ismét külde más szolgákat, többet mint ELŐBB; és azokkal is úgy cselekedének.

Maga a „pró” szónak a jelentése: „mielőbb”, „előtt”.

Mivel az egész vacsorával kapcsolatos idézetek közül ez az egyetlen, ami kétségbe vonhatja, hogy a pászka vacsora előtti éjszakánál járunk, alapvetően hihetünk a tucatnyi olyan idézetnek, ami rávilágít, megerősíti azt a feltevést, hogy a chagigoh vacsoránál vagyunk, és nem a pászkavacsoránál. Ezt leginkább az támasztja alá, hogy maga a Názáreti Jézus Krisztus a pászka bárány. Az első hónap tizedikén kellett kiválasztani, elkülöníteni a pászkabárányt. A hónap tizedikén vonult be Jeruzsálembe. Ezt az evangéliumból vissza lehet vezetni. Amikor le kellett ölni a bárányt, akkor halt meg a kereszten. Ő a pászka bárány. Ráadásul egy kicsit logikusan is gondolkodjunk. 14-én este kellett megenni, az azt követő 15-én a kovásztalan kenyerek első napja volt, ami szigorúan munkamentes, nyugalom napja volt. Ha a pászkavacsorát ették, akkor a kovásztalan kenyerek első napján ítélték volna el, és feszítették volna meg, amikor a zsidóknak nem szabadott csinálniuk semmit? Ráadásul több evangélium szerint is nyugalom napja következett a megfeszítés napja után. Tehát az evangéliumokból remekül le lehet vezetni, hogy Jézus egy hagyományos vacsorát fogyasztott az utolsó vacsorán, amit a pászka báránnyal ellentétben mártani kellett, szerdai napon elítélték, megfeszítették, aznap este kellett megölni, és elkészíteni a bárányt. Csütörtökön nyugodtak az emberek, mert a kovásztalan kenyerek első napja volt. Péntek munkanap volt, ekkor szerezték be az olajokat a megkenésre. Nem mentek ki a sírhoz, mert féltek a zsidóktól. Szombat munkaszüneti nap volt, és vasárnap korán, sötétben, mikor még mindenki aludt, mentek ki a sírhoz, hogy megkenjék Jézust. Ekkor találták üresen a sírt. Ezen számolás teljesíti az írásokat, a pénteki megfeszítés, vagy eltérő számolás ellentmondásba keveredik a Biblia egyes szövegével. Ezt természetesen leginkább azok az egyházi tagok, vezetők söprik le, akiknek teológiai tanításukban gyökeresen beleivódott a pénteki – vasárnapi nap misztériuma. Ez nem probléma, a gond, ha bármelyik teóriát a másikra próbáljuk erőltetni. Inkább együnk az élet fájáról, mint a jó és rossz tudásának fájáról. Nagyon sokan a teremtés óta a tudás fájához járulunk, nekünk van igazunk, márpedig úgy van, és ha nem így gondolkodsz te is, akkor nem szeretlek, pedig ott van egy másik fa, az élet fája, járuljunk ahhoz, mert aki az életet adja, az fogja adni az igazságot is. Krisztusra kell tekintenünk, és a könyörület és a szeretet az életünk részévé kell, hogy váljon, ahogy Jézus élete is a könyörület, és a szeretet, mindenkinek, aki kéri. Ez olyan, mint a viccben, amikor a medve halállistáján szerepeltek az állatok, így arra hivatkozva sorra megette azokat, mire a nyuszihoz érve a nyúl kérte a medvét, hogy nem lehetne kihúzni a listáról. Mire a medve kihúzta. Persze ez csak vicc…