Az úr napja. Szombat vagy vasárnap?

Sziasztok!

Én azt gondolom, hogy egyetlen józanul gondolkodó keresztény sem fog "ölre menni a vitában", főképp nem a szombat vagy a vasárnap kérdésében.

Mindenesetre azért érdekes, hogy Yuda milyen szelektíven idézte az Apostolok Cselekedeteit 15:20-at, ugyanis az ominózus vers így hangzik az utána jövő mondattal együtt:

"Hanem írjuk meg nékik, hogy tartózkodjanak a bálványok fertelmességeitől, a paráznaságtól, a fúlvaholt állattól és a vértől, mert Mózesnek régi nemzedékek óta városonként megvannak a hirdetői, mivelhogy a zsinagógákban minden szombaton olvassák." Ebből nyilvánvaló, hogy a szombati istentisztelet ősi szokását nem csupán a zsidó nép őrizte meg és vitte magával a pogányok minden városába, hanem hogy a pogányokból lett keresztények jártak ezekre az együttlétekre. Ha nem jártak volna, Jakab indoklása minden erejét elveszítené, minthogy nem lenne alkalmazható erre az esetre.

Egyébként érdemes elolvasni például a 13. fejezetet is. Néhány gyöngyszem:

„De ők pedig Pergából tovább menve, eljutottak Antióchiába, Pisidiának városába és bementek szombatnapon a zsinagógába és leültek...mert akik lakoznak Jeruzsálemben és azoknak fejei, mivelhogy őt fel nem ismerték, a prófétáknak szavait is, melyeket minden szombaton felolvasnak, ítéletükkel betöltötték...És mikor kimentek a zsidók zsinagógájából, kérték a pogányok, hogy a következő szombaton prédikálják nekik ezeket a beszédeket. Mikor pedig eloszlott a gyülekezet, sokan a zsidók közül és az istenfélô prozelitusok közül követték Pált és Barnabást, akik szólván hozzájuk, bíztatták őket, hogy maradjanak meg az Isten kegyelmében. A következő szombaton azután majdnem az egész város összegyűlt az Isten igéjének a hallgatására...” stb.

Ez az elbeszélés erőteljesen jelzi Pál szombatra vonatkozó szemléletét, amit istentisztelet részére alkalmas napnak tartott. Nem tagadható, hogy a pogányok jól ismerték a szombatot abban a városban és bizonyos mértékig tekintettel is voltak rá. Azért hoztam fel ezt, mert ezután néhány nappal gyülekeztek össze az apostolok Jeruzsálemben, hogy átgondolják a körülmetélkedés kérdését, amiről a 15. fejezetben olvashatunk...

Nekem könnyű a dolgom, mert 20 éves koromig vasárnapot ünnepeltem egy református gyülekezetben, és csak miután megismertem az adventistákat váltam szombat ünneplővé. Így van összehasonlítási alapom a kettő közt. Egyetlen rövid Bibliaverssel szeretném a különbséget érzékeltetni:

"Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván: akkor gyönyörűséged lesz az Úrban; és én hordozlak a föld magaslatain..." (Ésa. 58:13-14)

Üdv. Péter

Szervusz

Az Úr napja szombat VOLT. De mi is a sabbat? A sabbat szó a héber sá·vath′ szóból származik, és jelentése: ’megnyugodni, abbahagyni, felhagyni valamivel’. A Mózesi Törvény sabbatnapi előírásai magukban foglalták a hetenkénti sabbatnapot, évente több további rendkívüli napot, a hetedik évet és az ötvenedik évet. A zsidók hetenkénti sabbatja, a naptáruk szerinti hét hetedik napja, péntek napnyugtától szombat napnyugtáig tartott.

Kötelesek-e a keresztények megtartani a hetenkénti sabbatnapot?

2Móz 31:16, 17: „Őrizzék meg Izrael fiai a sabbatot, megtartva a sabbatot nemzedékeiken át. Időtlen időkre szóló szövetség ez [„örök szövetségül”, ÚRB]. Jel ez köztem és Izrael fiai között időtlen időkre.” (Figyeld meg, hogy a sabbat megtartása jel volt Jehova és Izrael között; nem így lenne, ha másoknak is meg kellene tartaniuk a sabbatot. Az ÚRB által „örök”-nek fordított héber szó az ‛ó·lám′, mely alapvetően olyan időtartamot ölel fel, amely a jelenből nézve meghatározhatatlan vagy homályba vész, mindenesetre hosszú. Tarthat tehát örökké, de nem szükségképpen addig. A 4Mózes 25:13 ugyanezt a héber szót használja a papságra, amelynek a Héberek 7:12 szerint később vége szakadt.)

Róma 10:4: „a Törvény vége Krisztus, mindazok igazságosságára, akik hitet gyakorolnak.” (A sabbat megtartása ennek a Törvénynek része volt. Isten arra használta fel Krisztust, hogy véget vessen e Törvénynek. Hogy igazságos állapotban vagyunk-e Isten előtt, az a Krisztusba vetett hitünktől, és nem a hetenkénti sabbat megtartásától függ.) (Lásd még: Galácia 4:9–11; Efézus 2:13–16.)

Kol 2:13–16: Isten „kedvesen megbocsátotta minden vétségünket, és eltörölte az ellenünk szóló, kézzel írt okiratot, amely rendeletekből állt, és amely ellenünk volt . . . Senki tehát meg ne ítéljen titeket evés és ivás dolgában, vagy ünnep vagy az újhold megtartása vagy sabbat tekintetében.” (A 2Mózes 31:14 és a 4Mózes 15:32–35 szerint ha valakit a Mózesi Törvény alatt bűnösnek találtak a sabbat megszentségtelenítésében, azt az egész gyülekezetnek halálra kellett köveznie. Sokan, akik a sabbat megtartása mellett érvelnek, örülhetnek tehát, hogy nem állnak e Törvény alatt. Az itt idézett írásszöveg rámutat, hogy az Izraelnek adott sabbat megtartására vonatkozó követelményre már nincs szükség ahhoz, hogy helyeselt állapotban legyünk Isten előtt.)

Kapott-e parancsot Ádám a sabbat megtartására, miáltal az kötelező lenne az összes leszármazottjának?

Miután Jehova Isten előkészítette a földet az emberi élet számára, megpihent munkájától, az anyagi, földi dolgok teremtésétől. Ezt jelenti ki az 1Mózes 2:1–3. Ám a Biblia egyetlen szóval sem beszél arról, hogy Isten utasítást adott Ádámnak minden hét hetedik napjának sabbatként való megtartására.

5Móz 5:15: „Emlékezzél arra [Izrael], hogy rabszolga voltál Egyiptom földjén, és Jehova, a te Istened kihozott téged onnan erős kézzel, kinyújtott karral. Ezért parancsolta meg Jehova, a te Istened, hogy tartsd meg a sabbatnapot.” (Eszerint Isten a sabbatnap törvényét nem az édeni eseményekkel hozza kapcsolatba, hanem azzal, hogy Izrael kiszabadult az egyiptomi rabszolgaságból.)

2Móz 16:1, 23–29: „Izrael fiainak egész közössége megérkezett Szin pusztájába . . . a második hónap tizenötödik napján, miután kijöttek Egyiptom földjéről. [Mózes] ezt mondta nekik: »Ez az, amiről Jehova beszélt. Holnap lesz a sabbat megtartása, szent sabbat Jehova tiszteletére . . . Hat napon át szedjétek [a mannát], de a hetedik nap sabbat, akkor nem lesz« . . . Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: ». . . Vegyétek már tudomásul, hogy Jehova adta nektek a sabbatot.«” (Ezt megelőzően is megvolt a hét hétnapos időfelosztása, de ez az első utalás a sabbat megtartására.)

Azt senki ne felejtse el,hogy a valóság az,hogy Jézus nem vette komolyan a szombat,vagy vasárnap,vagy borjúnyúzó péntek kérdését! tudta,hogy mik a valóban fontos dolgok az életben.

"A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért, tehát az Emberfia ura a szombatnak is."

"Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában:

Melyek [csak] árnyékai a következendõ dolgoknak, de a valóság a Krisztusé."

"melyeket minden szombaton felolvasnak, ítéletükkel

betöltötték...És mikor kimentek a zsidók

zsinagógájából, kérték a pogányok, hogy a következő

szombaton prédikálják nekik ezeket a beszédeket."

Mivel máskor nem gyűltek össze a zsidók, mai napig.

Tehát árulja már el nekem valaki, hogy ha tömeg előtt akartak tanítani krisztusi tanítást, azt mikor tették volna?

Ráadásul az ominózus rendelet, amire az adventisták hivatkoznak, az teljes egészében úgy szól, hogy azért kapta meg a vasárnapot a kereszténység, mert amúgyis vasárnap gyűltek össze. A hazug ferdítés nem fér bele egy keresztény közösség tanításába, márpedig ez az.

Se Jézus, se Pál nem tudott máskor tanítani, mert akkoriban még nagyon erős volt a zsidó szokás a szombatünneplésre vonatkozóan.

Sziasztok!

Igen érdekes felvetések kerültek elő a kommentekben. Az első ami feltűnt, hogy pl. a Tízparancsolatnál még véletlenül sem az eredeti 2Móz. 20-ban található szöveget hozzátok fel, hanem az 5Móz.-ban találhatót...

Csak nekem furcsa ez a feltételezés, miszerint Isten 6 nap alatt megteremti a világunkat, a hetediken megpihen, megszenteli ezt a napot és megáldja, majd valami rejtélyes oknál fogva elfelejti úgy 2500 évre és aztán mikor Mózes kivezeti a népet eszébe jut és megparancsolja CSAK a zsidóknak, hogy tartsák meg a Teremtésre emlékezve? De, hogy itt ne zárjuk le, eljön Krisztus, és utána már megint nem fontos a Teremtés ünneplése...

Én egyet tudok. Nekem fontos. Aztán, hogy másnak nem, és ilyen egészen furcsa nyakatekert magyarázattal jön, hogy miért nem, én ezt csak sajnálni tudom.

"A hazug ferdítés nem fér bele egy keresztény közösség tanításába, márpedig ez az." Jómagam is gyűlölöm a hazugságot és a ferdítést főképp, ha bibliai témáról van szó, így teljesen egyetértek a mondat első felével. Azzal már kevésbé, miszerint a vasárnapünneplésről szóló rendelet, amire az adventisták hivatkoznak hazug ferdítés lenne. Ezt könnyedén be is bizonyítom. Erre hivatkozunk:

"Elrendeltetik, hogy a városok összes hivatalnokai és lakosai valamint az összes ipari munkás pihenjen a Nap tiszteltreméltó napján, de a földművesek szabadon művelhetik földjüket. Mert gyakran elôfordul, hogy a szántóföldeket és szôlôket más napokon nem lehet olyan eredményesen művelni, mint éppen ezen a napon, ezért az isteni gondviselés által nyújtott ily kedvezô alkalmat e rövid idô kedvéért nem kell elszalasztani. Kiadatott március hónap hetedik napján; Crispus és Constantinus másodszori alkalommal konzulok."

Ebben a rendeletben, mint láthatod szó nincs keresztényekről...így értelmetlen az a vád, amit felhozol.

Üdv. Péter

Hozélujza felhasználónak több kommentjét is olvastam, sajnos igen szeret más felekezeteket vádolni, szektázni. Akár össze is lehetne állítani abból egy csokrot, amiket mondott, és görbetükörként elétenni, hogy lássa saját magát.

Sajnálom, hogy az ilyen emberek egyáltalán kereszténynek tartják magukat. Én ha ateista lennék, és ilyen emberrel hozott volna először össze a sors ami a kereszténységet illeti, azt mondtam volna, hogy köszönöm, de ebből nem kérek.

Engem azonban arra tanítottak, hogy ha nem értek egyet mások hitével, akkor egyszerűen fogadjam el azt, hogy ő úgy gondolja, és ne szaktázzak, vagy vádaskodjak, függetlenül attól, hogy igaza van-e vagy sem.