Hogy lehetne megfogalmazni a Szent Lélek és a Szent Szellem kifejezéseket?

A kedves kérdezö a Bibliában a héber és görög szövegek azt a szót használják ezen a helyen, amelyet helyesen a Szent Szellem szóval lehet lefordítani magyar nyelvre.

A Szent Szellem nem személy, hanem Jehova Isten hatékony ereje. Péld. amikor megteltek a tanitványok pünkösdkor Szent Szellemmel nem személlyel teltek meg, hanem erövel.

Most sietek mindjárt munkába, nincs idöm kiírni az ezt bizonyító Biblia verseket. De ha van idöd, megkeresheted mit igért Jézus Krisztus a mennnybemenetele elött a tanitványainak és hogyan kapták ezt meg.

A Szent Lélek kifejezést használja pld. a Károli fordítás is.

Az Új Világ fordítás a héber és görög szövegek alapján a Szent Lélek kifejezést használja, és ha elolvasol más nyelveken Bibliát, szintén sok fordítás a Szent Szellem kifejezést használja. De a Károli fordítás bár a Szent Lélek kifejezést írja, de ugyanarra gondol, a Szent Szellemre

Ha jól tudom, egyedül a magyar fordítások használják a világon a szellem helyett a lélek kifejezést, ami teljesen rossz, de megszokták az emberek.

Isten szellem és ő az egyedüli szent a világmindenségben, tehát személy.

ján.4.24 Az Isten Szellem, és az imádóknak szellemben és igazságban kell őt imádniuk.

jób15.15 Hiszen még szentjeiben sem bízhat, a menny sem elég tiszta szemében.

"...mind az Ó-, mind az Újszövetségben, azaz mind a héberben, mind a görögben, külön-külön szóval jelöli a szöveg a lelket és a szellemet. Valójában még csak az sem igaz, hogy nekünk ne lennének megfelelőek a szavaink ennek kifejezésére, mert a magyar "lélek" és "szellem" szavak nagyon pontosan leképezik a görög pszükhé és pneuma, illetve a héber nefes és rúah szavak jelentését. Lássuk:

magyar: LÉLEK ("lélegzet"-ből vagy "lehel"-ből)

héber: nefes ("lélegző lény"/"élőlény" ill. lélek)

görög: pszükhé ("lélegzet", "lehelet" ill. lélek)

magyar: SZELLEM ("szél"-ből)

héber: rúah ("szél" de kifejez erős fújást is, ill. szellem v. szellemi lény)

görög: pneuma ("szél", "fuvallat" ill. szellem)

Nagyon fontos, hogy a lélek és a szellem egyáltalán nem tekinthetőek egymás szinonimáinak, vagyis elméletben nem felcserélhető a használatuk, mert mást és mást jelentenek, ugyanúgy, mint ahogy az almára nem lehet azt mondani, hogy körte.

Mi is a lélek és a szellem közti különbség? Hosszan is ki lehetne fejteni, de itt csak tömören: az ember a Biblia alapján 3 különböző lényegű részből épül fel, amit sajnos a Károli-fordítás következetes fordítási pontatlanságai elég jól elrejtenek. A "kulcsige" az 1Thessz. 5:23:

"Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére."

Nos itt Károli valamiért annyira el akarta kerülni a szellem szó használatát, hogy "a ti egész valótok"-nak fordította azt, amit Pál a "pneuma" vagyis "szellem" szóval írt le. Pedig itt a napnál is világosabban benne áll a Bibliában, hogy az ember 3 része: szellem, lélek, test. Nyilvánvaló, hogy nem 3 külön dolgot sorolt volna fel Pál, ha az ember csak lélekből és testből állna.

Na tehát a lélek és a szellem közti különbség abban áll, hogy a lélek a fizikai testhez szorosan kapcsolódóan létezik (az Ószövetség alapján szó szerint "a vérben" van, vagyis a vér hordozza), és az ember kognitív, érzelmi stb. funkcióinak a működését, "életét" jelenti. Viszont ettől megkülönböztethető a szellem, amely az ember "Isten-lényegű", Tőle származó része, "az élet lehelete", amely megelevenítette azt az élettelen anyagból álló testet, amelyet Ádámnak formált Isten. Amikor Isten belefújta a "rúah"-ot, a szellemet Ádámba, akkor lett "nefes"-sé, élő lélekké, vagyis létrejöttek azok a testi életfunkciói, amelyek által érezni, gondolkodni, beszélni stb. tudott.

Viszont az a része az embernek, amellyel a teremtő Atyával, az Istennel "kommunikálni" tud, a szelleme, nem a lelke. Az a rész, amely hisz, a szellem, nem a lélek. És az a rész, amelyre Pál a Rómaiakhoz írt levél 8. részében mint olyanra utal, amellyel a test cselekedeteit "meg lehet öldökölni" (13. vers), nem a lélek, hanem a szellem. Mert ami a lélek (érzelem, értelem, gondolat, akarat), az kevés ahhoz, hogy a test kívánságain uralkodjunk vele. Ehhez Isten ereje kell: a Szellem! Erről szól a Róma levél 8. része (megj.: az egész fejezetben végig "szellem" szerepel az eredetiben, nem "lélek").

De térjünk vissza a Szent Lélek / Szent Szellem kérdésére. Isten személyével kapcsolatban a héber Ószövetségben sokkal ritkább a "nefes" (lélek) előfordulása, mint a "rúah"-é. Amikor Istennel kapcsolatban az eredeti szöveg a "nefes" szót használja, ott sosem a bizonyos harmadik Isteni Személy, a Sekina (vagyis a Szentlélek/Szent Szellem) megfelelőjeként. Csak egy példa:

Ézs 42:1 "Íme az én szolgám, akit gyámolítok, az én választottam, akit szívem kedvel, lelkemet adtam ő belé, törvényt beszél a népeknek."

Itt a "szívem" eredetiben "nefes", a "lelkem" pedig eredetiben "rúah". Vagyis szó szerint helyesebb fordításban: akit lelkem kedvel, és szellememet adtam belé. [Érdekesség, hogy a Máté 12:18 szó szerint idézi ezt a Krisztusra vonatkozó részt Ézsaiástól, és a görög szintén megtartja a különbséget: "akiben az én lelkem (pszükhé) kedvét lelte, szellememet (pneuma) adom belé".]

És ebből a szempontból az Írás teljesen következetes; egyértelmű, hogy nem használja szinonimaként a nefes és a rúah, vagy a pszükhé és a pneuma, vagyis a lélek és a szellem szavakat. A Szentlélek/Szent Szellem, Isten Lelkeként/Szellemeként az Ószövetségben is számos alkalommal megjelenik, mivel már akkor is Isten felkent embereire "rászállt", így pl. Gedeonra, Sámuelre, Saulra, Dávidra, Illésre, Elizeusra stb. Az összes ezzel kapcsolatos igehelyen a rúah, vagyis szellem szerepel az eredetiben.

Az Újszövetségben pedig még könnyebb megtalálni ezeket a helyeket, mert szinte mindenhol következetesen Szentlélek/Szellem néven említi a szöveg az Atya és a Fiú mellett a harmadik Isteni Személyt. Az eredeti szövegben "pneuma hagion" szerepel minden Őt említő helyen.

Kivéve, ahol (Róma 8:9) mondjuk mint Isten Lelke szerepel, mert ott "pneuma theú", Krisztus Lelke (uo.) pedig "pneuma Khrisztú". [Megj.: Krisztussal kapcsolatban az Újszövetségben sok helyen szerepel a lélek = pszükhé is, ami nem meglepő, mivel Krisztus hozzánk hasonló ember volt, testtel, lélekkel és szellemmel.]

Vagyis látható, hogy a harmadik Isteni Személy vonatkozásában sohasem "lélek" szerepel az eredeti szövegben, hanem mindig "szellem". Tehát azt mondhatjuk, hogy helyesebb lett volna, ha Károli a pneumát következetesen "szellem"-nek fordítja, a pszükhét pedig "lélek"-nek, de minden bizonnyal annak, hogy másképp járt el, nyelvtörténeti és kulturális okai is lehettek. (Ezt sajnos nem tudom bővebben kifejteni, mert nincs róla információm.)

Egy biztos, hogy a Szent Szellem megnevezés egyáltalán nem "szektás", sőt ez a helyes és pontos, az eredetit legjobban visszaadó, szöveghű fordítás.

Mindazonáltal mivel a köznyelvben a "szellemekkel" kapcsolatosan úgy általában az emberek egy részének talán negatív asszociációi vannak, ezért nincs szükség radikális vagy bármiféle "erőszakos" helyreigazításra a kérdésben: nem hinném, hogy ezen olyan sok múlik, ezért aki megszokásból vagy a "szellem" szótól való ódzkodásból inkább "Szentlelket" v. helyesebben "Szent Lelket" mond, nem hibázik, én sosem szoktam helyreigazítani.

Viszont azért a fentiek tükrében át se kell esni a ló túloldalára: egyáltalán nem jogos a "Szent Szellem"-et mondók kijavítása, mintha egyedül a tradicionális "Szentlélek" forma lenne a helyes.

További megjegyzés: Ennek a "szellem helyett lélek" gyakorlatnak, melyet Károli nemcsak a Szent Szellem, hanem a többi szellem vonatkozásában is követett, az egyetlen kockázata (mint talán arra sikerült is valamennyire rámutatnom), hogy fontos igazságok maradhatnak félig-meddig rejtve az olvasó előtt, ha nem tesz különbséget lélek és szellem között."

Forrás:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__2..

#4-ik válasz.

Üdv.

Idézem az egyik könyv szavait mely megmagyarázza a lélek és a szellem kifejezéseket a Biblia alapján, remélem tudok segíteni: Először beszéljünk a lélekről. Biztosan emlékszel rá, hogy a Bibliát eredetileg főként héberül és görögül írták. Amikor a bibliaírók a lélekről írtak, a héber ne′fes vagy a görög pszü·khé′ szót használták. Ez a két szó jóval több mint 800-szor fordul elő a Szentírásban, és az Új világ fordítás következetesen a „lélek” szóval adja vissza őket. Ha megvizsgálod, hogyan használják a Bibliában a „lélek” szót, világossá válik, hogy alapjában véve 1. emberekre, 2. állatokra vagy 3. egy ember, illetve egy állat életére utal. Vegyünk szemügyre néhány írásszöveget, mely ezt a három különböző jelentést mutatja be.

Emberek. „Noé napjaiban . . . kevés ember, azaz nyolc lélek vitetett át biztonságban a vízen” (1Péter 3:20). Itt a „lélek” szó egyértelműen emberekre utal, mégpedig Noéra, a feleségére, három fiukra és azok feleségeire. A 2Mózes 16:16-ban egy olyan utasításról olvashatunk, amelyet az izraeliták a manna összegyűjtésére vonatkozóan kaptak: „Szedjetek belőle . . . a sátratokban lakók lélekszáma szerint!” A mannát tehát a családtagok száma alapján gyűjtötték össze. És íme néhány további példa arra, hogy a Bibliában a „lélek” szót emberekre alkalmazzák: 1Mózes 46:18; Józsué 11:11; Cselekedetek 27:37 és Róma 13:1.

Állatok. A bibliai teremtési beszámolóban ezt olvassuk: „ezt mondta Isten: »Pezsdüljenek a vizek az élő lelkek sokaságától, és repdeső teremtmények repüljenek a föld felett az égbolt színén!« Majd ezt mondta Isten: »Hozzon elő a föld élő lelkeket a nemük szerint: háziállatokat, csúszó és mászó állatokat és a föld vadállatait a maguk neme szerint!« És ez így is lett” (1Mózes 1:20, 24). Ezekben a versekben a halakra, háziállatokra és vadállatokra egyaránt a „lelkek” szóval utalnak. Ugyancsak lelkeknek nevezik az állatokat az 1Mózes 9:10-ben, a 3Mózes 11:46-ban és a 4Mózes 31:28-ban.

Valakinek az élete. A „lélek” szó némelykor valakinek az életét jelenti. Jehova ezt mondta Mózesnek: „már mindenki meghalt, aki a lelkedre vadászott” (2Mózes 4:19). Mire vadásztak Mózes ellenségei? Ki akarták oltani az életét. Korábban, amikor Ráhel világra hozta a fiát, Benjámint, „már-már kiment belőle a lélek (mert haldoklott)” (1Mózes 35:16–19). Ráhel akkor elveszítette az életét. Figyeljük meg Jézus szavait is: „Én vagyok a jó pásztor; a jó pásztor a lelkét adja a juhokért” (János 10:11). Jézus az emberiségért adta a lelkét, azaz életét. Ezekben a bibliai részletekben a „lélek” szó félreérthetetlenül valakinek az életére utal. Ilyen értelemben fordul elő a „lélek” szó az 1Királyok 17:17–23-ban, a Máté 10:39-ben, a János 15:13-ban és a Cselekedetek 20:10-ben is.

Ha tovább tanulmányozod Isten Szavát látni fogod, hogy a Bibliában sehol sem fordul elő a „lélek” szóval együtt a „halhatatlan” vagy az „örökkévaló” kifejezés. Sőt, a Szentírás leszögezi, hogy a lélek halandó, tehát meghalhat (Ezékiel 18:4, 20). A Biblia ezért egyszerűen ’halott léleknek’ nevezi azt, aki meghalt (3Mózes 21:11).

Most vizsgáljuk meg, hogyan használja a Biblia a „szellem” kifejezést. Némelyek szerint a „szellem” a „lélek” szinonimája. Ez azonban nem így van. A Bibliából világosan kiderül, hogy a „szellem” és a „lélek” két különböző dologra utal. Mi a különbség közöttük?

A bibliaírók a héber ru′ach vagy a görög pneu′ma szóval éltek, amikor a „szellemről” írtak. Magából a Szentírásból következtethetünk ezeknek a szavaknak a jelentésére. A Zsoltárok 104:29 például kijelenti Jehováról: „Ha elveszed szellemüket [ru′ach], kimúlnak, és porrá lesznek újra.” A Jakab 2:26 pedig megjegyzi, hogy „a test halott szellem [pneu′ma] nélkül”. Ezekben a versekben a „szellem” arra utal, ami életet ad a testnek. Szellem nélkül a test halott. Ezért a Bibliában a ru′ach szót nemcsak „szellemnek”, hanem „erőnek”, azaz életerőnek is fordítják. Isten például ezt mondta Noé napjainak az Özönvizéről: „vízözönt hozok a földre, hogy elpusztítsak az ég alatt minden testet, amelyben életerő [ru′ach] működik” (1Mózes 6:17; 7:15, 22). A „szellem” tehát arra a láthatatlan erőre (az élet szikrájára) utal, amely élővé tesz minden élőlényt.

A lélek és a szellem nem ugyanaz. A testnek ugyanúgy szüksége van a szellemre, ahogyan a rádiónak az áramra, hogy működni tudjon. A szemléltetést folytatva gondoljunk egy hordozható rádióra. Amikor beletesszük az elemeket, és bekapcsoljuk a készüléket, az elemekben tárolt elektromos áram úgyszólván életre kelti a rádiót. Az elemek nélkül azonban a rádió „halott”, akárcsak az a rádió, amelyiknek a dugóját kihúzzuk a konnektorból. Ugyanígy a szellem az az erő, amely életre kelti a testünket. Az áramhoz hasonlóan a szellemnek nincsenek érzései, és nem gondolkodik, mivel személytelen erő. Ámde szellem vagy életerő nélkül a testünk ’kimúlik, és porrá lesz újra’, ahogy a zsoltáríró fogalmazott.

Az ember haláláról a Prédikátor 12:7 leszögezi: „a por [mármint a test pora] visszatér a földbe, ahogy azelőtt volt, és a szellem visszatér az igaz Istenhez, aki adta azt.” Amikor a szellem, azaz életerő elhagyja a testet, a test meghal, és visszatér oda, ahonnan származik, vagyis a földbe. Az életerő szintén visszatér oda, ahonnan származik, tehát Istenhez (Jób 34:14, 15; Zsoltárok 36:9). Ezt nem úgy kell érteni, hogy az életerő valóban felmegy az égbe. Inkább arról van szó, hogy aki meghal, annak a jövőbeli életre vonatkozó reménysége Jehova Istentől függ. Úgy is mondhatnánk, hogy az élete Isten kezében van. Csakis Isten ereje által kaphatja vissza a szellemet, azaz életerőt, hogy újra élhessen.

Milyen vigasztaló tudni, hogy pontosan ezt fogja tenni Isten mindazokkal, akik „az emléksírokban” pihennek! (János 5:28, 29). A feltámadáskor Jehova új testet formál azoknak, akik halálalvásban vannak, és életre kelti azt azáltal, hogy szellemet, vagyis életerőt áraszt belé. Milyen örömteli idő lesz az!

T. Kerdezo!

A Szent Szellem, vagy Szent Lelek, egyazon dolog, Isten hatekony ereje.

Sokan gondoljak ugy, hogy a Szent Lelek az szemely. De nem.

Egy pelda erre: Amikor az apostolok megkerdeztek Jezust, hogy mikor jon el a veg, Jezus ezt valaszolta nekik: "Azt a napot es orat sem az eg angyalai, sem a Fiu, csak az Atya ismeri". Na mar most, ha a Szent Lelek is szemely lenne, akkor Ot is meg kellett volna neveznie Jezusnak.

Mikor az apostolok betoltettek Szent lelekkel vagy szellemmel, az tuzes langnyelvekkent jelentek meg az apostolok feje felett. Ugyan igy, amikor tobb ezer ember toltodott be a Szent lelekkel.

Hogyan lehetne elkepzelheto az, hogy ha szemely lenne, akkor ennyi emberbe osztodott volna?

Nem, Isten az erejebol adott az apostoloknak, ezert lettek kepesek a csodak veghezvitelehez. Ugyan ugy kapott az okorban Samson is Isten erejebol, amikor a sajat halala altal tobb filiszteust olt meg mint eletebe.

Biztosan ismered a tortenetet, Samsonnak csodalatos, hatalmas ereje volt. De ez is Isten altal.

Ha kerdesed lenne meg, szivesen valaszolok. Udv: Judit!