Helyes-e eleve elzárkózni a kísértésektől? (katolikusok! )

Benne van a bánatimában: "... Isten segítségével a jóra törekszem, a bűnt, és a bűnre vezető alkalmat elkerülöm."

Tehát igen, jobb elkerülni.

Szia!

Nem!

Át kell világítani a vágyak forrását, felszínre kell hozni, hogy ne uralkodhassanak az emberen. Az evangélium, többek között erről is beszél.

Nem az esküdözés és a fogadkozás a segítség: "Egyáltalán ne esküdjetek, sem az égre, mert az Isten trónja, sem a földre, mert az lába zsámolya, sem Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa. Még saját fejedre se esküdjél, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni. Így beszéljetek inkább: az igen igen, a nem nem. Ami ezenfelül van, a gonosztól való."

A kulcs az éberség. A vágyak felbukkanásának pillanatát kell elkapni és amilyen mélyen csak lehet pártatlanul megvizsgálni, hogy honnét származik, mit akar, miért van hiányérzet.

"Én pedig azt mondom nektek, ne álljatok ellent a gonosznak. Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is!"

"S ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira!"

Szerintem a kísértésektől nem lehet elzárkózni.

Maximum olyan lehet, hogy az életvitellel nem keresed azokat az alkalmakat, ahol kísértésbe eshetsz. Pl.: ha tudod magadról, hogy nem bírod az alkoholt, és nem tudod megállni, hogy egy pohár után abbahagyd, akkor inkább ne is menj olyan buliba.

[link]

Tessék kérdező itt egy filozófus válasza....egy ilyen kérdésre szerintem evidens egy ilyen ugyanis ez sokkalta komolyabb téma minthogy itt vitassuk meg...félre értés ne essék jó volt, hogy kiírtad de komolynak szánt kérdésre itt egy komoly válasz :)

Egyébként miért a katolikusoknak címzed? Tudtommal ez igaz minden keresztény felekezetre kivétel talán a sok neoprotestáns gyüli...