Jehova tanúi kívül mely felekezetek tanítanak még "NagyBabilonról"?

Szia!

Minden felekezet tanít "Nagy Babilonról", ugyanis a Biblia része a Jelenések könyve 17-18. fejezete, csak kérdés, hogy ki hogy értelmezi. Az modern magyarázók a Parázna asszonyban (lelki Babilonban) az ókori Rómát vélik felfedezni benne, ennek az alapja az, hogy a Jelenések könyve keletkezési idejét visszatolják János apostol korába, miszerint ez az 1-2. századi keresztényüldözésekről szóló apokaliptikus irat. Mások azonban, mint pl Dante, azt mondta, hogy hamis egyházat jelképez, figyelembe véve a bibliai szimbólumrendszert, hiszen az asszony, szűz stb.. önmagában az egyháznak a jelképe (2Kor 11,2) akkor értelemszerűen a parázna asszony hamis egyházat jelképez.

Ha azonban a második értelmezést fogadjuk el, akkor Jehova Tanúi ott tévednek, hogy önmagukat nem minősítik Babilon részének. Mert ők sem az igaz vallást képviselik, ezért amikor másokat Babilonnak neveznek, saját magukat minősítik.

Nem a tanuk vagy más felekezetek tanitanak Nagy Babilonról hanem a Biblia.

Olvass utánna a Jelenések könyvében hogy mire is utal a Nagy Babilon kifejezés.

Csatlakozom, az előttem szólóhoz.

Nagy Babilonról azt írja, hogy a föld királyaival paráználkodnak,

Vagy is kapcsolata van a hamis vallásoknak a világ politikai és egyéb emberi törekvéseivel, s iszonyú ember tömegek tartoznak hozzá, ezért nevezi a Biblia hogy az Asszony sok vizeken ül.

S ez az asszony részeg a szentek vérétől, vagy is sok vér tapad a kezükhöz ezeknek a vallásoknak.

S ez az asszony nem szűz, mert szajhának nevezi aki sok vizeken ül, vagy is sokan tartoznak hozzá a föld 3/4 része emberek népek.

Nem maradt tiszta Jézus tanításaiban, maguk a vallás vezetők is fertőben élnek és hamis írás ellenes tanírásokat tanítanak és gyakorolnak.

ellenben Jehova Tanúnak semmi közük a világhoz, sem a politikához, nem tapad vér a kezükhöz, és nem ülnek embereken, mert kevesen vannak, ahogy Jézus megmondta.

El kellene olvasni az egészet ami nagy Babilon jelzőit illeti.

Nekünk semmi közünk a világ vallásaihoz.

14:36:

Akkor javaslom olvasd át azokat az anyagokat, amelyek Jehova Tanúi és az ENSZ kapcsolatáról szólnak. Amint ez kiderült, Jehova Tanúi érdekes módon sürgősen vissza is vonulatak. Ezt korabeli újságcikkekkel tudjuk bizonyítani, amelyek szkennelve bárki számára hozzáférhetőek.

Másrészt pedig, a látomásban szereplő asszony neve Babilon. Mivel a név abban az időben a jellemmel volt kapcsolatba ezért minden bizonnyal Babilonnak tükröznie kell az ókori párja tulajdonságait, az egyik ilyen az Isten elleni lázadás. Éppen ezért a belőle kiszakadt egyházaknak, amelyeket a paráznalányok jelképeznek hordoznia kell Babilon tulajdonságait. Babilon leitatja a föld lakosait egy kehellyel, amely tele van utálatosságokkal. Ez a kép az Ószövetségből ismert, a Bibliától idegen tanításokat hordozza (3Móz 20.fej.) Ami azt illeti, Jehova Tanúi is igyekeznek terjeszteni a Bibliától idegen tanításokat, gondolok itt az arianizmusra. Az 1-3. évszázadban nem létezett az ariánus mozgalomhoz hasonló. Éppen ezeket a tényeket figyelembe véve, bizony Jehova Tanúi is Babilon részese.

„Nagy Babilon” azonosítása

A JELENÉSEK könyvében vannak olyan kifejezések, amelyeket nem szó szerint kell érteni (Jelenések 1:1). Megemlít például egy asszonyt, akinek a homlokára a „Nagy Babilon” név van írva. Azt olvassuk róla, hogy ’tömegeken és nemzeteken’ ül (Jelenések 17:1, 5, 15). Mivel egy betű szerinti asszony nem képes erre, a Nagy Babilon bizonyára jelkép. Vajon mit ábrázol ez a jelképes szajha?

A Jelenések 17:18 ugyanezt a jelképes asszonyt ’a nagy városnak’ nevezi, „melynek királysága van a föld királyai felett”. A „város” kifejezés emberek szervezett csoportjára utal. Mivel ennek ’a nagy városnak’ hatalma van „a föld királyai felett”, a Nagy Babilon nevű asszony bizonyára egy befolyásos, nemzetközi méretű szervezet. Joggal nevezhetjük világbirodalomnak. Milyen jellegű lehet ez a birodalom? Vallási. Figyeljük meg, hogyan segít eljutnunk erre a következtetésre néhány idevonatkozó részlet, mely a Jelenések könyvében található.

Egy birodalom lehet politikai, kereskedelmi vagy vallási. A Nagy Babilon nevű asszony nem politikai birodalom, hiszen Isten Szava kijelenti, hogy „a föld királyai”, azaz a világ politikai elemei „paráznaságot követtek el” vele. Paráznasága azokra a kötelékekre utal, amelyek a föld uralkodóihoz fűzik, és ez magyarázatot ad arra, hogy miért hívják őt ’a nagy szajhának’ (Jelenések 17:1, 2; Jakab 4:4).

Nagy Babilon kereskedelmi birodalom sem lehet, mivel „a föld . . . kereskedői”, melyek a kereskedelmi elemeket jelképezik, gyászolni fogják őt, amikor elpusztul. A királyokról és a kereskedőkről is azt olvashatjuk, hogy ’távolról’ nézik majd Nagy Babilont (Jelenések 18:3, 9, 10, 15–17). Ezért logikusan arra következtethetünk, hogy Nagy Babilon sem nem politikai, sem nem kereskedelmi, hanem vallási birodalom.

Nagy Babilon vallási jellegét az a kijelentés is megerősíti, hogy az összes nemzetet félrevezeti ’azzal, hogy spiritizmust gyakorol’ (Jelenések 18:23). Minthogy a spiritizmus valamennyi válfaja kötődik a valláshoz, és démoni eredetű, nem meglepő, hogy a Biblia ’démonok lakóhelyének’ nevezi Nagy Babilont (Jelenések 18:2; 5Mózes 18:10–12). Azt is megtudhatjuk erről a birodalomról, hogy szembeszegül az igaz vallással, és üldözi a ’prófétákat’ meg a ’szenteket’ (Jelenések 18:24). Ami azt illeti, Nagy Babilon olyan mélységesen gyűlöli az igaz vallást, hogy kegyetlenül üldözi, sőt meg is öli ’Jézus tanúit’ (Jelenések 17:6). Ez az asszony, Nagy Babilon tehát egyértelműen a hamis vallás világbirodalmát ábrázolja, és az összes olyan vallást magában foglalja, amely ellenszegül Jehova Istennek.

Ez hazugság.

Jehova Tanúi semmilyen megmozdulásban és mozgalomban nem vesznek részt, mert a média figyelmét ez nem kerülte volna el.

Jehova Tanúi a világon mind a 239. országban szigorúan semlegesek mindenben ami a világhoz, és annak politikai elemeihez tartozik.

Semmilyen biblián kívüli Tanítást nem tanítunk, sőt szigorúan elhatárolódunk azoktól, amik nincs benne a szentírásban, és ami benne van azt pedig betartjuk, és betartatjuk.

Ilyen egységes békében élő, prédikáló és tanítványképző, a világtól teljesen elkülönült nép nincs sehol.

Senkinek, egyetlen felekezetnek sem adatott meg ez a kiváltság, hogy Isten nevét viselhesse, és a Jézus által parancsba adott munkát végezze, ahogy látjuk is.

s egyébként is ha a hamis vallás része volnánk akkor ez a prófécia nem rajtunk teljesedne, nem gondolod, hogy Jehova olyan népet választ amely keveredik a nem kívánatos dologgal?

Hogy az emberek így gondolják, az egy dolog, De Jehova tudja, és látja a népét,

(Ézsaiás 2:2-4) 2 És úgy lesz a napok befejező részében, hogy szilárdan áll majd Jehova házának hegye a hegyek teteje fölött, és magasabbra emeltetik a domboknál, és oda fognak özönleni mind a nemzetek. 3 Sok nép jön el, és ezt mondják: „Jöjjetek, menjünk fel Jehova hegyére, Jákob Istenének házához, és ő oktatni fog bennünket útjaira, mi pedig az ő ösvényein járunk.” Mert Sionból jön a törvény, és Jehova szava Jeruzsálemből. 4 Ítélkezni fog a nemzetek között, és elrendezi sok nép ügyeit. Kardjaikat ekevasakká kovácsolják, és lándzsáikat metszőkésekké. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak.

(Ézsaiás 43:10, 11) 10 „Ti vagytok az én tanúim — ez Jehova kijelentése —, igen, szolgám, akit kiválasztottam, hogy ismerjetek és higgyetek bennem, és megértsétek, hogy én ugyanaz vagyok. Előttem Isten nem formáltatott, és utánam sem lett egy sem. 11 Én, én vagyok Jehova, és rajtam kívül nincs megmentő.”

(Cselekedetek 15:14) 14 Simeon részletezte, hogyan fordította először az Isten a figyelmét a nemzetekre, hogy népet szerezzen közülük a nevének.

Semmi közünk Nagy Babilonhoz, Mi kizárólag Jehova és Jézus királyságát támogatjuk, és semmilyen más eszmét nem segítünk.

Itt semmilyen utálatosság nincs, mert a szennyeződést kiközösítik Isten szervezetéből.

De ha Te így látod a Te dolgod....

@17:22

Ez a legkönnyebb, hogy bemásolod, az egyházad tanítását. Miért nem lehet ezt a SAJÁT gondolataiddal elmondani? Nem értek egyet sem a Jehova Tanúi, sem a katolikus kommentárral, de utóbbi legyen akkor itt alternatívaként, hogy így is magyarázzák:

"Ebben a részben minden halasztás és várakozás, minden Babilon leomlására való utalás beteljesül. Babilon összeomlását a 14,8-ban bejelentették. A 18. fejezet végül bemutatja a megsemmisülést. A város külsejének leírása arra emlékezteti az olvasót, hogy Babilon a császári Róma sátáni hatalmának megtestesítője.

17,1-6 Babilon nagy paráznája. A csészét hordozó angyalok közül az egyik tanúnak hívja a látnokot Babilon összeomlására. A hetedik csésze Jeruzsálemet Babilonnal, a lerombolt várossal azonosítja. A "parázna asszony"-hasonlat a hitetlen Jeruzsálem és a más városok elleni profetikus jóslatokat juttatja eszünkbe (Iz 1,21; 23,15-18; Ez 16,15-35; 23,3-49). A föld királyainak részegsége Jer 25,15-29-ben jelenik meg. Ott az Úr kezétől jövő harag poharát a pogányoknak adja.

A fenevadon lovagló parázna asszonynak nem találjuk ószövetségi megfelelőjét. Lehetséges, hogy János ezt a képet a 13. fejezetből és a pogány kultikus ábrázolásokból vette. A fenevad színe azokra a véres és tüzes csapásokra emlékeztet, amelyek az egész könyvön végigvonulnak. A fejezet második felének értelmezéséből kitűnik, hogy ez a látomás a korábbi vadállat-látomások egyik variánsa. Az asszony leírása több ószövetségi szóképet használ Sion leányának pompája ellen Iz 3,16-24-ből; Ez 28,11-16 Tírusz gazdagsága és kérkedése ellen; és Jer 51,7 Babilon ellen. Jer 51,7-ben Babilon az Isten kezében levő aranyserleg, amelytől a pogányok megrészegülnek. Itt a parázna asszony erkölcstelenségétől (= bálványimádás) részegülnek meg úgy, ahogyan a vadállat a 13. fejezetben bálványimádásra vezette a világot. A parázna asszony homlokán levő szimbolikus névről azok a nevek jutnak eszünkbe, amelyeket az igazak kaptak (akik vérét issza); a fenevad jegye, amely követői homlokán van, a Bárány követőinek a pecsétjére céloz (9,2). Az asszony az igazak vérétől részegült meg (16,16; 18,24 a megrészegedett föld képének megf. Iz 34,7-ben). Ennek a résznek a végén újra megjelennek a hűséges vértanúk.

17,7-18 A parázna asszony látomásának értelmezése. Ahogyan korábban a vadállat képénél láttuk, a parázna asszony a tradicionális ábrázolás kiterjesztése. Mint a legtöbb szimbolikus történelmi beszámolóban, a fejek száma itt sem egyezik pontosan a római császárok történelmi számával. Legjobb esetben is legfeljebb a Domitianus idejéig létezett császárok körülbelüli számával azonos. Az azonban világos, hogy a nyolcadikként visszatérő fenevad, a hét egyike, Néróra vonatkozik. A 4Ezdrásban levő sas-látomásában a Római Birodalom császárait a szárnyak képviselhetnék, de csak hármat választ ki a fejek képviselőiül: Vespasianust, Titust és Domitianust (11,29-32; 12,22-28). A legjobb feltételezés az, hogy ezek azok a császárok, akiket egészen különlegesen utáltak. Mivel a Jelenések a Róma-ellenes érzésekben közel áll a kortárs zsidó apokalipszisekhez, e forrásokat nyugodtan használhatjuk az esetleges azonosítás céljára.

Caligula volt az első olyan császár, aki ellenállást váltott ki a zsidók között, amikor azt követelte, hogy szobrát állítsák fel a templomban (emlékezzünk csak vissza, hogy a vadállatot is ezzel vádolják a Jel 13,15-ben!). A fejek - Caligulával kezdve - Caligulát, Claudiust, Nérót, Vespasianust és Titust jelképezik. Domitianus "az egyik, aki van", a hatodik. Még egy császárra lenne szükség, hogy a hét meglegyen. Mint más apokalipszisekben is, a szerző úgy érzi, hogy már csaknem az utolsó napokban van, ha nincs is még egészen benne. A hetedik császár uralkodása nagyon rövid életű lesz.

Senki sem tévesztheti szem elől a vadállat és Róma közötti párhuzamot, mert az asszony e város hét hegyén trónol. A 2. vers az eszkatologikus időszakot Néró keletről való visszatérésével azonosítja. A tíz szarv a Dán 7,7,27 látomásából származik. A szarvak Róma szövetségeseiként jelennek meg, s hirtelen megölik a parázna asszonyt. Habár a Jelenések sokkal archaikusabb és bizarrabb ábrázolásmódot alkalmaz, mint az Ószövetség prófétái, a szerző egyetért velük abban, hogy a nemzetek végül teljesítik az Úr parancsát. Isten a nemzetek barátságát gyűlöletté alakíthatja, ha a megváltás tervéhez ez szükséges. Habár a szarvak arra utalnak, hogy a parázna asszonyt végül legyőzi a Bárány, és még szövetségesei is az asszony ellen fordulnak, teljes bukásáig mégis meg kell várnunk a következő jelenetet. A 16. vers a profetikus szövegek számára céloz (Óz 2,4; Ez 23,29; Jer 41,42; Mik 3,3).

A parázna asszony víziójának interpretációja megismétli mindazt, amit az olvasó már előbb is hallott. A fenevad az egész világot uralja, a Bárány követőinek kivételével. Nekik kellő betekintésük és bölcsességük van ahhoz, hogy ismerjék azoknak az időknek az igazságát, amelyben élnek. A parázna asszonyt Rómával azonosítják, és ismerik a reá váró végzetet. Nem hálózza be őket az istenség ürügye alatt. A vadállat megnevezése, mint "aki létezett valamikor, és most már nem létezik, és mégis újra létezni fog" (8. vers), Isten nevének paródiája is lehet, "aki van és aki volt és aki lesz" a Jelenések első részéből (Jel 1,4). Biztosak megváltásukban, mert a nevüket bejegyezték az élet könyvébe (vö.: Dán 12,1).

18,1-8 Elesett, elesett Babilon. A Jel 14,8 bejelenti Babilon bukását. Hatalmas, mennyei angyal jelenti, hogy az égi bíróság által kimondott ítélet bekövetkezett. Ez az angyal dicsőségesebb, mint akiket eddig láttunk (hasonlítsa össze Ez 43,2-vel). Dán 4,27 "a nagy Babilon"-nak nevezi. Ebben a részben több ószövetségi nagyváros elleni jóslatot fedezünk fel (vö.: Iz 13,21; 34,11.14; Jer 50,39; 51,8). Ez a szakasz leginkább Tírusz elítélését közelíti meg Ez 27,12-18-ban. Náh 3,3-4 Babilont a részegség és a prostitúció városának írja le. Iz 23,17 a pogány nemzetek ittasságára utal. A Tírusz elleni jóslatok azonban kihangsúlyozzák, hogy a város a kereskedelmének köszönheti a fényűzést, ám a mérhetetlen gazdagság nem védi meg a bukástól.

A két angyali hang képviseli Babilon elítélésének hátterét. Amikor a parázna asszonyt elítélik bűneiért, Isten kétszeresen fizet majd vissza minden elkövetett gonosztettéért. Az igazakat arra figyelmeztetik, hogy meneküljenek Babilonból, nehogy a parázna nő bűnei őket is bemocskolják. Ehhez hasonló jóslatok jelennek meg Jer 50. és 51. fejezeteiben. Jeremiás és Izajás más szakaszai a második kihirdetés kiindulópontjául szolgálnak. Az ötödik vers Jer 51,9 mintája alapján, a hatodik vers Jer 51,15.29 (és Iz 40,2) alapján íródott. A hetedik és nyolcadik vers Iz 47,1-9-et tükrözi. Azonban amíg Izajás Babilon kérkedő lányának azt mondja, hogy egyetlen nap leforgása alatt elveszíti férjét és gyermekeit, a Jelenések azt mondja, hogy egy nap alatt zúdulnak rá a csapások: a halál, az éhség, a gyász és a tűz. Ez a büntetése egybefoglalja az összes babiloni csapást, amellyel a könyvben találkoztunk.

18,9-10 A föld királyainak gyásza. Mindazok, akik a város jólétéből és bűnösségéből hasznot húztak, most elsiratják a sorsát. Ennek a siratási szakasznak az ihletője Ez 26 és 27. A királyok jajgatásai Ezékiel 26,16-ra utalnak. Látják, amint a várost megemészti a tűz.

18,11-17a A kereskedők gyásza. A föld királyaihoz hasonlóan a kereskedők is megsiratják a város bukását. Piacainak leírása pontosan ráillik bármely földközi-tengeri kikötőváros leírására. A keleti hódítások után Róma arról lett híres, hogy a tartományok minden gazdagsága és luxusáruja oda folyt be, még a távoli India fűszernövényei is. A gazdag árukatalógus Ez 27. fejezetére emlékeztet. Ez 27,13 szerint Hellász rabszolgákat követelt.

Habár a beszélő felcserélését nem jelzi, a 14. vers nem illik oda a kereskedők gyászához. Valószínűleg olyan angyali ítéletet reprezentál, mint a 21-23. vers hosszabb ítélete.

A királyokhoz hasonlóan, a kereskedők is visszahúzódnak. Nem kívánnak osztozni a város végzetében. De elsiratják mindazt a gazdagságot, ami a várossal együtt odalett.

18,17b-19 A hajósok gyásza. Az utolsó siratócsoport az, akiknek a hajói odaszállították a világ kincseit. Mindegyik siralom a következő mintát követi:

1. Bevezetés: "Jaj! jaj! a nagy város..."

2. A lényeges veszteségek megállapítása: királyok - hatalom; kereskedők - anyagi javak; hajósok - kereskedelmi haszon.

3. Befejezés: "Egy óra alatti" elpusztítás. A hajósok gyászának Ez 27,29-ben van megfelelőjük.

A siratások egy nagy kereskedelmi központ leomlásának megdöbbentő képét festik meg. Azok, akik hasznot húztak dicsőségéből, messziről nézik, hogyan ég porig. A két angyali kihirdetés közé helyezett ítélet szívszorító emberi jellegzetességet mutat az isteni és mitikus szimbólumok erőteljes drámája közepette.

18,20-24 Örüljetek! Babilon elpusztul! Az örvendésre való felszólítás éles ellentétben áll az előző rész siratásaival. Ugyancsak ellentétes a város (= Jeruzsálem) népének a két tanú halála fölötti örvendezésével (11,8), eltér a 12,12 örvendezésre való felhívásától. Ott az egek örvendhettek a vadállatot megölésekor, a földiek azonban bajokra számíthattak. Ez a felhívás a szentek imáira adott válasz. Mindenkit, aki a város markában szenvedett, örvendezésre szólítják. E felszólítás mintája a MTörv 32,42-ben van; a nemzeteket Isten imádására hívják, aki megbosszulta szolgái vérét. Jer 51,48-49 felszólítja az eget és a földet, hogy zengjen öröméneket Babilon elestéért. Az isteni ítélet törvényes háttere, az "akiket megöltek Izraelben ... akiket lemészároltak a földön" (Jer 51,49), ugyanaz, mint amit ennek a résznek a végén találunk. A város elesik a próféták és a szentek véréért.

Az örvendezésre való felhívás és a törvényes ítélet annak az utolsó angyali kiáltásnak a kereteit képezi, amint az erős angyal egy nagy malomkövet dob a tengerbe. Az angyal előadja a Jer 51,63-64-ben található, Babilon elleni nagy prófécia befejező részét. A prófétának azt mondták, hogy Babilon elleni próféciájának szavait kösse egy nagy kőhöz. Amint bedobta a követ az Eufráteszbe, azt kellett mondania: "így süllyedjen el Babilon, és ne keljen föl többé abból a nyomorúságból, amit ráhozok!". A Jel 18,21 e szavakat visszhangozza: "Ilyen robajjal dőljön le Babilon, a nagy város, és nyoma se legyen többé!" Az angyal elmegy, és lejegyzi azokat a jeleket, amelyeket soha többé nem használ város felépítésére. Ez a felsorolás továbbra is az Ez 27-et, és az ehhez hasonló próféciákat követi (Iz 23,8.27; Jer 25,15-17; 49,38). Ez a város soha többé nem épül fel megsemmisülése hamvaiból.

A könyv még a nagyváros megsemmisítésének bejelentésével sem ér véget. A Jelenések könyve több, mint a római hatalom összeomlásának története. Ez Isten és követőinek konfliktusa a gonosz erőivel. A város a vadállat megtestesülése, és magát a vadállatot kell megölni. A vadállat cselekedetei azok, amelyek az Istennek szembeszegülő birodalmakat hangsúlyozzák. Mielőtt ezt a történetet meghalljuk, még egy közjátékot nézhetünk végig az egekben, a megváltásért való, imént ismertetett hálaadást.

19,1-10 Az isteni győzelem öröméneke. A mennyei kórus új győzelem-éneket zeng. Isten ítéletét és igazságosságát dicsőítik. Fontos, hogy felismerjük az ilyen himnuszok teológiai perspektíváját. A vértanúkon való bosszúállás többet jelent annál az egyéni vágynál, hogy az ember lássa a rossz megbüntetését. Annak bizonyítéka, hogy a világot Isten és igazsága irányítja. Az az ítélet a helyes, amit ő mond ki Róma hatalmáról és dicsőségéről. Így ezek a győzeleménekek olyan világot ünnepelnek, amelyben az isteni igazság fog győzni a nemzetek és az emberiség ügyeiben, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy a bizonyítékok ennek ellentétét igazolják.

A negyedik vers visszafordít minket az isteni trónterembe. A trónus körül álló élőlények egyike felszólítja Isten minden szolgáját és a világmindenséget, hogy imádják őt (Zsolt 135,1). A gyülekezet a felszólításra nagy örömzsoltárral válaszol (vö.: Zsolt 118,24). Ahogyan a korábbi öröménekekkel is bepillantást nyertünk Isten jövőbeli győzelmébe, ez az örömének is az elkövetkező megváltásba, a Bárány menyegzői ünnepségébe vezet. A menyasszony a babiloni prostituált ellentéte. Az ellentmondás a mennyei Jeruzsálem feltárulkozásával világosabbá válik. A menyasszonyi ruha itt az igazak erényes tetteit interpretálja. Az igazak a nagy menyegzői lakomán a Bárány megváltásának részesei. Ez a jelenet az ókori káosz szörnyét legyőző mítosz egy másik részét is felidézi, amely ezután fog lejátszódni. A győztes, fiatal Isten lakomát tart az isteni hegyen. Mivel a termékenység és az új teremtés a káosz erői fölötti isteni győzelemből származnak, a mítosz néhány formája a szent menyegzőt az új isteni hatalom megnyilvánulása részeként ünnepli.

A 10. vers kissé félszeg. A 9. vers megfelelő befejezése lehetne e résznek azoknak az üdvösségével, akik az ünnepen részt vesznek. A látnok most hirtelen az angyalt imádja. Amíg a kinyilatkoztató angyal első megjelenésekor megfelelő volt az ilyen válasz, addig e helyütt nincs sok értelme. A látnok természetesen tudja, hogy az imádás mennyei alanyai Isten és a Bárány. Lehet, hogy ez a vers a keresztény prófécia igazságáról szóló önálló darab - minden igaz lelket Jézushoz kell mérni - és a szerző azért tette be ezt ide, hogy Istennek az ellenségei fölött aratott győzelméről való keresztény látomását autentikussá tegye.

@17:41

Nem hazugság, hanem igazság, csak nektek nem szabad olvasni olyan cikkeket, amelyek Jehova Tanúra rossz fényt vetnek. A 2000-es évek elején az egyházatotok sem tagadta az ENSZ tagságot, csak próbálta kimagyarázni, hogy miért is volt rá szükség.

Ami pedig a médiát illeti: Újságcikkek szkenjei, levelek sokasága áll rendelkezésünkre, csak Jehova Tanúinak TILOS ezt olvasni. Szóval volt ennek nagy visszhangja a médiában, csak ti nem tudtok róla.

De nem csodálkozom, mert beszéltem már olyan Tanúval is, aki azt sem tudta, hogy volt olyan, aki úgy lépet ki az egyházatokból, hogy a Vezető Testület tagja is volt.