Mit mond a Biblia a karácsonyról?

Köszönöm a válaszokat!

Akkor a karácsony pogány eredetű, és nem is volna helyes ünnepelni. Utána néztem és nagyjából megbecsülhetjük, hogy mikor született Jézus, ha visszaszámolunk a halálától, mely i. sz. 33 pászkáján, niszán hónap 14-én következett be (János 19:1416). Jézus mintegy 30 éves volt, amikor megkezdte három és fél éves szolgálatát. Mindebből következik, hogy i. e. 2-ben született, kora ősszel (Lukács 3:23).

Kerestem a témában és azt találtam, hogy a születésnap is pogány eredetű, és a keresztényeknek nem kellene ünnepelni, az ókori keresztények sem ünnepelték!

Mi volt a korai keresztények és a bibliai időkben élt zsidók véleménye a születésnapi ünnepségekről?

Ebben a korban általában távol állt a keresztények gondolatvilágától a születésnapi ünnepség fogalma (The History of the Christian Religion and Church, During the Three First Centuries. [New York, 1848] Augustus Neander [Henry John Rose fordítása] 190. o.).

A későbbi héberek bálványimádásnak tartották a születésnap megünneplését, s a nézetüket bőségesen igazolni látták az e naphoz kapcsolódó általános szokások által (The Imperial Bible-Dictionary. [London, 1874] Patrick Fairbairn szerkesztésében, I. köt., 225. o.).

Honnan származnak a születésnapi ünnepségekkel kapcsolatos népszerű szokások?

Korunk születésnappal kapcsolatos különböző szokásainak hosszú történetük van. Eredetük a vallás és a mágia birodalmában keresendő. A jókívánságok, az ajándékozás és az ünnepség, amelyeknek égő gyertyák is a tartozékai, az ókori időkben arra szolgáltak, hogy megóvják a születésnapi ünnepeltet a démonoktól, és biztonságát garantálják az eljövendő évre... A kereszténység egészen a negyedik századig elutasította a születésnap megünneplését mint pogány szokást (Schwäbische Zeitung [a Zeit und Welt című magazin melléklete] 1981. április 3/4, 4. o.).

A görögök azt hitték, hogy mindenkinek megvan a saját őrzőszelleme vagy démona, aki jelen volt a születésekor, és őrködik felette az élete folyamán. Ennek a szellemnek misztikus kapcsolata volt azzal az istenséggel, amelynek születésnapján az illető megszületett. A rómaiaknak is hasonló elképzelésük volt... Ezt az elgondolást megőrizte az emberi képzeletvilág, és ez tükröződik vissza az őrzőangyalba, a jó tündérbe és a védőszentekbe vetett hitben... A süteményre helyezett égő gyertyákat a görögök kezdték használni... A kerek, hold formájú mézessüteményre vékony égő gyertyákat állítottak, s így helyezték [Artemisz] templomi oltáraira... A népi hiedelem szerint a születésnapi gyertyáknak a kívánságok beteljesedésével kapcsolatban van mágikus szerepük... Amióta az ember első ízben oltárt állított az isteneinek, azóta az égő gyertyáknak és az áldozati tüzeknek különleges, misztikus jelentőségük van. A születésnapi gyertyák ily módon amolyan tiszteletkinyilvánítás és hódolat a születésnapját ünneplő gyermek számára, és jó szerencsét hoznak... Ennek az ünnepnek lényeges része, hogy felköszöntik az embert, és sok boldogságot kívánnak neki... Eredetileg a szokás a mágiában gyökerezett... A születésnapi köszöntőknek hatalmuk van, jót vagy rosszat eredményeznek, mivel ezen a napon az embernek szorosabb kapcsolata van a szellemvilággal (The Lore of Birthdays. [New York, 1952] Ralph és Adelin Linton, 8, 1820. o.).