Kinél lehet szkíta keresztény ( azaz nem római vagy görög katolikus és nem is valamilyen református, "újkeresztény" ) halottbúcsúztatást illetve gyermekszületéskor keresztelőt megrendelni?

Kedves 7:18-as!

Igazat adok neked, bár szerintem ennek az elméletnek a születésében inkább a magyarság felértékelése játszott szerepet, mint a kereszténység és a judaizmus közötti kapcsolat megszüntetése.

Ugyebár amikor mi anno megérkeztünk a Kárpát-medencébe, akkor tőlünk nyugatra az egész civilizált világ már keresztény volt, mi viszont, mint a körülöttünk élő (zömében szláv) népek pogányok, sámánisták, vagy nevezd akárhogy. Viszont a XIX-XX. században feléledt a nacionalizmus és minden nép be akarta bizonyítani, hogy különb a körülötte élőknél.

Ilyen volt a dákoromán, vagy az illír-horvát kontinuitás elmélete. És ehhez kapcsolódik ez a "szkíta kereszténység" is, amivel a kitalálói azt akarták demonstrálni, hogy mi már keresztények voltunk akkor is, amikor Európába érkeztünk, tehát már akkor is a fejlett nyugati kultúrkörhöz tartoztunk, amikor a szlávok még a farkuknál fogva lógtak a fáról. A románokról nem is beszélve.

Itt a probléma ott kezdődik hogy mit jelent az hogy pogány?

A zsidók azokra mondták ezt, aki nem volt zsidó.

A rómaiak a falusi embereket nevezték paganusnak.

A római egyház azokat nevezte pogánynak, akik nem voltak keresztények.

Ebből is látszik, hogy elég nehéz definiálni, mit jelent az hogy pogány.

A magyarság tekintetében: akkor ne nevezzük őket a szó klasszikus értelmében keresztényeknek, de egyistenhívők voltak! És az egyistenhit (még ha pogánynak is nevezik) magasabb szinten áll a politeista pogányságnál.

De azt sem mondanám, hogy a magyarok ősei nem voltak keresztények. Miért ne lehettek volna? Arról lehet vitatkozni, hogy a magyarok és a hunok mennyire azonosak, de a magyarság benne élt a hun birodalomban, a része volt, mivel a kiterjedt hun birodalom majdnem egész eurázsiát befogta. A hunok pedig elég korán megismerkedtek a kereszténységgel. De nem csak a hunokról van itt szó. Az örmények, szintén keleti nép, és jóval 313 előtt (a rómaiak türelmi rendelete a keresztényekkel szemben) már keresztény állam volt.

Én itt nem is akarnék további elméleteket gyártani, csak hangsúlyoznám: a kereszténység nem csak Rómából áll, és nem ám a római egyházzal kezdődött feltétlenül minden!

És a végére egy kis off: bocsi gyerekek, de jó lenne abbahagyni, hogy a szkítákról vagy a hunokról úgy beszélünk mint népről. Ezek nem népek voltak, hanem kultúrális közösségek. A szkíta leletek alapján a szkíták között volt indogermán európai és turáni türk nép is. Nem voltak homogének. A hunok ugyanígy. A hun szó csak annyit jelent, hogy harcos. "A hunok elindultak nyugatnak"...."A harcosok elindultak nyugatnak", ennyi és nem több a jelentése. Ezért a hangalaki egyezés a hun-kun-kan-kóny szavaknál.

A magyarság ugyanakkor ugyanúgy nem volt etnikailag homogén nép. Egy részünk belső-ázsiai eredetű (turáni, ami europid és nem mongol!), más részünk kétséget kizáróan párthus eredetű (türk népek délre vándorolt ága volt az is), míg a keletbalti félig indoeurópainak nevezhető.

Kezdjük ott, hogy a hunok megismerkedhettek a kereszténységgel, de odáig messze nem jutottak el, hogy fel is vegyék.

Aztán, mint te is említetted, a hunok nem voltak egységes nép. Így egységes birodalmuk sem volt.

Rómával komolyabb kapcsolatuk csak Attila, illetve közvetlen elődei idején volt, amikor az ő birodalmuk központja már az Alföldön volt és legmesszebb a Kaszpi-tengerig terjedhetett. Keletebbre is élhettek, sőt éltek is hunok, de azok fölött már nem Attila uralkodott, így a kereszténységhez semmi közük.

Az örmények valóban korábban felvették a kereszténységet, mint ahogy azt a Római Birodalom egyáltalán elfogadta, de ne feledjük, hogy Armenia akkor Róma "vazallus állama" volt!

Emellett ez egy óriási baromság, hogy a magyarok monoteisták lettek volna. A hunok pedig végképp nem. Sámánisták voltak. A szó szoros értelmében.

Mit gondolsz, lettek volna pogánylázadások a X. században, hogyha olyan kis különbség lett volna a régi vallás és a kereszténység között?

Nekik is több istenük volt. Földanya, Napapa, a Hadak Ura stb.

Semmi közük nem volt a kereszténységhez, amíg Európába nem jöttek.

Éppen ez az, hogy azok nem pogánylázadások voltak, hanem politikai okokból történt konfliktusok, csak vallási felhangot kaptak. Koppány is keresztény volt.

A sámánizmus pedig egészen más, szibériai vallás, semmi köze a táltosokhoz.

Örményország tényleg Róma vazallus állama volt, de melyik Rómáé? Azé a Rómáé, amely irtotta a keresztényeket 313 előtt! Ezt elfelejtetted. Amellett a 4. században már nem is volt Rómának semmi befolyása keleten, az már akkor Konstantinápoly szerepe volt, ami egyre jobban távolodott Rómától, minden tekintetben.

Na mindegy, nem ragozom tovább, részletekbe menően én sem ismerek mindent, ez csak egyéni vélemény: csak undorító az, hogy a nagy dicső római európával kezdődött minden egyesek szerint, hát a francokat azt. Ázsiának egy jelentéktelen félszigete, sokkal kisebb és sokkal rövidebb történelemmel mint Ázsia vagy a Közel-kelet civilizációi.

Az meg a másik, hogy nem tudom miért kell ódzkodni attól a gondolattól, hogy másutt is élhettek monoteista népek? Aton vallását már mikor be akarta vezetni az egyik fáraó. A legtöbb görög filozófus is csak nevetett a több isten létezésében hívőkön.

És ha nem is volt minden "hun" keresztény, biztosan voltak akik felvették!

A táltosok is sámánok voltak.

Pusztán az elnevezésük volt más.

Amúgy nem volt több monoteista vallás. A judaizmus volt az első, aztán a kereszténység és a VII. században az iszlám.

Az óta sincs több.

Voltak kezdemények, mint pl. az általad is említett Aton-reform, de ezek 1-2 generáción belül megbuktak.

A görög filozófusok pedig valóban azt valószínűsítették hogy egy isten van, de ez még nem vallás.

Mellesleg Armenia Róma vazallusa volt. AZÉ a Rómáé. Csak azt felejted el, hogy Róma nem szólt bele a a vazallusai belügyeibe, amíg azok nem veszélyeztették magát Rómát.

Amúgy valóban nem csak a Római Birodalomban voltak keresztények. Az üldözések elől a párthusokhoz is rengetegen menekültek, Etiópiáról nem is beszélve.

A hunok között is lehetett egy-két ember, aki felvette a kereszténységet, de a mai Magyarországon is vannak néhányan akik felveszik az iszlámot mégsem vagyunk muzulmán állam.