Az Askenázi zsidóknak mi köze Askenázhoz, Jáfet unokájához? Vagy a név csak a területre utal ahol laknak?

pontositsunk kisse!!!

idoszamitas utan 70-ben Titus romai csaszar lerombolja a masodik beit h'midrash-t-(nagytemplom)-es ekkor kezdodik a zsidok galutba torteno szetszorodasa!!

a Torah errol igy emlekezik meg!

-"es megkapta a szent askenaz atyai orokseget a Toraht.."-

"askenaz" a levi torzsebol szarmazo fopap volt!

nos europaba a levi torzse kerult,mig eszakafrikaba a zabulon,naftali,es gad torzse!

az elnevezes a Torah "orzojerol" van es nem egy delnemet teruletrol!

az elso zsido torzsek ugyanis egyreszt a mai ukrajna,moldavia,-masreszt a mai nyiregyhaza kornyeken telepedtek le,ahol mar a magyeri torzsek bevonulasa elott viragzo kereskedo varosuk volt!

... A késõbbi zsidó irodalomban Askenaz Németországot jelenti; ezért nevezik „askenázok”-nak a német területekrõl származó zsidókat. ( 1Móz 10:3-hoz a Hertz-Biblia jegyzeteibõl - [link] )

( "a német területekrõl származó" - természetesen úgy értendõ, hogy oda hurcolta õket a Római birodalom, majd onnan származtak el. A Rajnamenti településekben van a 8.századból szárnazó adat arról, hogy elõdeik már az 5.sz-ban ott éltek. )

További forrás: "CÍMSZÓ: Askenáz

SZÓCIKK: Askenáz, az ókor héber irodalmában germánt jelent, ..." - [link] ( Magyar Zsidó Lexikonban - [link] innenelérhetõ a keresõ, ahol a megfelelõ oldal fénymásolata is megtalálható. )

Vagyis igazad van abban, hogy az askenázi zsidók sem Askenáz, hanem Sém leszármazottai, a név, mint a két idézetbõl látható, valóban a területre utal.

( Úgy gondolom, mindkét forrás mérvadónak tekinthetõ, az elsõ: Dr J. H. Hertz, a Brit Birodalom ( Magyarországról származó :) ) egykori fõrabbija bocsátotta rendelkezésre jegyzeteit és magyarázatait a Tora 1939 - 43 kiadásának elkészítéséhez, ugyan nem részletezik, mi az ami fordítás, mi az amit a magyarországi rabbik írtak az anyag alapján, de feltehetõ, hogy azok a rabbik, akik a szerkesztésben résztvettek, szintén rendelkeztek ismeretekkel. :)

A Magyar Zsidó Lexikon szóvikeit szintén olyan rabbik írták, akik rendelkeztek némi olvasottsággal. :) )

Egyébként minden alkalommal ezt hallottama néhai Raj Tamás fõrabbitól is.

asher alexander valamit nagyon összekever. A Torah nem emlékezhet meg a Második Templom ( Beit HaMidrás ) lerombolásáról, sem a gálutról, legfeljebb prófétálja, mivel a Torah másnéven Mózes öt könyve, azt Mózes írta, aki kb 1500 évvel a Második Templom ( Beit HaMidrás ) lerombolása elõtt meghalt.

Másrészt az idézett vers, vagy hasonló nemhogy a Tórában, de az egész Tanachban sincs.

( Ha szerinted van, asher alexander, légyszi írd meg, hol? ( Melyik könyv, fejezet, vers ? )

"az elso zsido torzsek ugyanis egyreszt a mai ukrajna,moldavia,-masreszt a mai nyiregyhaza kornyeken telepedtek le,ahol mar a magyeri torzsek bevonulasa elott viragzo kereskedo varosuk volt!"

Én meg ezt pontosítanám kicsit. A virágzó kereskedőváros a mai Nyíregyháza területén finoman szólva is nagyon optimista feltevés. Eleve nem tudom, h Nyíregyházát honnan vetted, ami tárgyi emlékünk maradt, az jellemzően inkább nyugati/észak-nyugati területről van (pl mai Dunaújváros, Szombathely, Esztergom, stb...), közülük is a legfontosabb a mai Dunaújváros. Amit biztosan tudunk, az az, h a III-IV. században éltek Pannónia területén elszórva zsidók, Dunaújvárosban és Eszéken pedig volt imahely és talán temető is, erre vonatkozóan vannak régészeti leleteink (írásos emlék nuku, az először 950. körülről van, a prágai vásárral kapcsolatban, az is csupán utalásszerűen, virágzó észak-kelet pannóniai zsidó településről egy szó sincs).

Ráadásul amire ideértek a honfoglaló magyar törzsek, Pannónia területén már nyoma sincs állandó zsidó lakósságnak, sőt egész Európában csak Közép és Dél- Itáliában bizonyítható a folyamatos zsidó jelenlét.

Rendben van. Akkor kérlek írd le a kedvemért, h milyen régészeti és/vagy írásos emlékek azok, amelyek minden kétséget felülírva bizonyítják, h Nyíregyháza környékén pezsgő zsidó élet volt, ráadásul tartósan.

Cserébe én meg pótolom a korábbi hiányosságomat, és megadom a saját forrásomat, ami Komoróczy Géza: A zsidók történelme Magyarországon. Az illető úriember az alapítója többek között az MTA Judaisztika Kutatócsoportjának, és az ELTE Hebraisztika Tanszékének is. Szerintem ez is elég hiteles forrás.