Hogyan lehetek tagja Isten Királyságának?

JÉZUS, miután óvta hallgatóit a hamis prófétáktól, akikkel az i. sz. első században találkozhattak, ezt mondta: „Nem mindenki megy be a mennyek Királyságába, aki azt mondja nekem: ,Uram, Uram!’, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.” — Máté 7:21; hasonlítsd össze a Lukács 6:46-tal!

Ahhoz, hogy élvezze valaki Isten Királyságának áldásait, el kell ismernie Krisztus uralmát. (Róma 10:9; Fil 2:11) Többről van szó azonban annál, hogy szájjal szolgáljunk, képmutató módon szólva az Isten Fiához: ,Uram, Uram’.

Bebocsátást a Királyság-áldások egész sorához csak az kaphat, „aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát”. Az az „akarat” kellőképpen fel van tárva a hegyi beszédben. Ez „jó cselekedeteket” követel meg a Királyság-igazságok másoknak való prédikálásában. Magában foglalja a személyiség átalakítását is, hogy az olyan isteni tulajdonságokat mutasson fel, mint a szelídség, tisztaság, megbízhatóság, önzetlenség, szeretet, őszinteség és hit. (Lásd a Máté 5:16, 21, 22, 27–30, 33–48; 6:1–18, 25–34-et!)

Jézus következő szavai kimutatják, hogy sokan azok közül, akik az ő követőinek állítják magukat, csődöt mondhatnak e tekintetben: „Sokan mondják majd nekem azon a napon: ,Uram, Uram! Nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem a te nevedben űztünk-e ki démonokat, és nem a te nevedben vittünk-e véghez sok hatalmas cselekedetet?’ És akkor mégis így nyilatkozom nekik: Sohasem ismertelek titeket: Távozzatok tőlem, ti törvénytelenség cselekvői!” (Máté 7:22, 23).

Kedves Kérdező.

A baj ott van, hogy Pál nem a természet szerinti zsidókról beszél hanem Isten Izraeléről, akik felkenettek szent szellemmel, Ebbe nem csak a fizikailag született zsidók tartoznak bele, hanem a más nemzetiségűek, ők alkotják a 144.000 felkenteket minden nemzetből törzsből, nyelvből.

Kikből áll „az egész Izrael”?

Amit a Róma 11:26 zsidó írója „egész Izrael”–nek nevez, azt a Galata 6:16-ban „Isten Izraele” néven nevezi. De ha az Izrael Köztársaságában, illetve a világ többi részében lakó természetes zsidók nem alkotják „egész Izraelt”, vajon kik ennek a tagjai? Ez a kérdés azért lényeges, mert a mai születetett zsidók nem tudják, hogy Izrael 12 törzse közül melyikhez tartoznak. Van több rabbijuk, de nincs papságuk és nincs főpapjuk a földön, nincsen templomuk Jeruzsálemben, és nincsen oltáruk, ahol áldozatokat mutathatnának be a Mózes által Istentől kapott törvény szerint. Mindez hiányzik náluk, amióta a rómaiak i. sz. 70-ben elpusztították Jeruzsálemet. Semmi bizonyítéka annak, hogy az Isten, akinek a nevét nem hajlandók kiejteni, továbbra is velük lenne, mint nemzettel. Ámde Jehova Istennek megvan az Izraele ezen a földön, ebben a XX. században is! Akkor hát kik annak a tagjai?

Társusi Saul, aki maga is született zsidó volt, és abban a kiváltságban részesült, hogy a keresztény Pál apostollá lehetett, kielégítő választ ad erre a kérdésre. I. sz. 56 körül hosszú levelet írt „mindazoknak RÓMÁBAN, akik az Isten szerettei, akiket ő elhívott és megszentelt” (Róma 1:1, 7, Ökumenikus fordítás). Ebben a levélben Pál azonosítja azokat, akiket Isten igazi izraelitáknak tekint, vagyis nem test szerinti, hanem szellem szerinti izraelitáknak. Pál a következőket írja:

„Nem tartoznak mind ’Izraelhez’, akik Izraeltől származnak. Nem mindnyájan gyermekek, akik Ábrahám magvából valók, hanem ’Amit a te „magodnak” neveznek, Izsák által jön el.’ Vagyis a test szerinti gyermekek valójában nem Isten gyermekei, hanem az ígéret szerinti gyermekeket számítják magnak . . . Ezenfelül Ésaiás így kiált fel Izraellel kapcsolatban: ’Bár Izrael fiainak száma oly sok lehet, mint a tenger homokja, a maradék fog megmentésben részesülni. Mert Jehova számadást fog tartani a földön, befejezi és rövidre szabja azt.’ És ahogyan Ésaiás előre megmondta: ’Ha a seregek Jehovája nem hagyott volna magot nekünk, olyanná lettünk volna, mint Szodoma és hasonlóvá lettünk volna Gomorához’” (Róma 9:6–9, 27–29).

Később a Róma 11. fejezetében Pál olyan olajfához hasonlítja Izrael nemzetét, amely olajfa kapcsolatban áll „Jehova barátja”, Ábrahám patriarcha személyével (Jakab 2:23). Miután ez a barát engedelmességet tanúsított, Isten ezt mondta neki: „A te magod által bizony áldásban részesül majd a föld összes nemzete, mert hallgattál a szavamra” (1Mózes 22:18). Mivel a született zsidók túlnyomó többsége nem tanúsított olyan hitet, mint ősatyjuk, Ábrahám, és nem engedelmeskedett Istennek, a hitetlen izraeliták levágattak a jelképes olajfa törzséről, amelynek a gyökere a nagyobb Ábrahám, Jehova Isten. Helyüket hivő pogányok vagy nem zsidók foglalták el, így a jelképes olajfának teljes számban megvannak az ágai. Akik a született zsidók helyébe léptek, „Ábrahám magva” lettek, mint prozeliták vagy fogadott izraeliták Isten részéről, aki nagyobb Ábrahámnál (Galata 3:26–29). Ezek szellemi értelemben vett izraelitákká, vagyis szellemi izraelitákká lettek.

Katy Weaver

Kedves kérdező:

Szóval ,Katy,te felülbírálod Jézus példázatait?És Isten szavát a Bibliát kiforgatod?

Szabad kérdeznem mivel?

Kedves Kérdező.

Nos Bátran oda állok, ha valamit rosszul írtam, vállalom a felelősséget, ám ez nem Felülbírálat volt, hanem egy vers értelmezése.

Soha nem Bírálom felül Jézust, alaposan kutatok a szavai után több forrásból.

Igen az tény hogy Jézusnak engedelmeskednünk kell, de az nem egyenlő az imádat bemutatással,

Az engedelmességünkkel azt mutatjuk ki, hogy támogatjuk Jehova kinevezett királyát Jézust, de imádatot nem neki mutatunk be.

Gondolj arra, hogy amikor Sátán azzal kísértette, hogy imádja Őt, s cserébe a világ királyságát neki adja. Jézus ezt mondta:

(Máté 4:10) 10 Akkor Jézus így szólt hozzá: „Eredj el, Sátán! Mert meg van írva: »Jehovát, a te Istenedet imádd, és egyedül neki végezz szent szolgálatot.«”

Érdekes, Sátánnak nem magára hivatkozott ismét hanem az Atyjára.

EGYEDÜL NEKI VÉGEZZ SZENT SZOLGÁLATOT.

Jézus azt mondta egyedül az atyát imádja, és szolgálja.

Az egyedül kifejezés, egy személyre utal, nem kettőre.

Ha pedig Isten királyságának alatt valója kívánsz lenni, akkor neked is Isten királyságának jó hírét kellene hirdetned, ezekben az utolsó napokban:

(Máté 24:14) 14 És a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek, és akkor jön el a vég.

Minden nemzetnek hallani kell erről a királyságról, mindegy hova született, hogy legyen ideje változtatni az életén gondolatain.

Katy Weaver