Kis egyházak milyenek egyáltalán? Nagyon elzárkózóak, vagy és nagyon mások?

A katolikus, református, evangélikustól?

Mást vallanak. De az összes protestáns inkább.

Szia!

Milyen érdekes. Éppen ma reggel beszélgettem egy volt egyetemi társammal erről a témáról. Jómagam református családban nőttem fel, és 18 évesen teológiára készültem, jártam is a Ráday utcába egy évet előkészítőre, végül, a műszaki pályát választottam, és a teológiát évekkel később végeztem el másoddiplomásként.

Én egyetemi éveim alatt ismerkedtem mg az adventistákkal, és jelenleg a gödöllői Bibliaházba járok. Ez a közösség kisegyháznak számít, 1600 megkeresztelt taggal rendelkezünk országos szinten. Nem vagyunk elismert felekezet, nem azért mintha nem felelnénk meg a feltételeknek, hanem azért, mert mi magunk nem kértük ezt. Ennek az oka egyszerű: mi nem kérünk és nem fogadunk el az államtól támogatást a hitéletünkhöz, az egyházat a tagok adományaiból tartjuk fent.

Nagyon sokan szeretnek, és ismernek bennünket, ez annak köszönhető, hogy nem vagyunk erőszakosak, sokkal inkább a magas szintű bibliai és életmód előadásainkról, vagyunk ismertek. Talán te is hallottál már dr. Reisinger Jánosról, vagy Tóth Gábor élelmiszer-ipari mérnökről, akik hozzánk tartoznak. Jómagam is így kerültem kapcsolatba a közösséggel, Szabó Attila művészettörténet-tanár előadásai "fogtak meg".

Aki meglátogat minket annak rögtön feltűnnek az ismerős énekek: énekeskönyvünk nagy része tradicionális református énekekből áll, melyeket ugyanúgy orgonakísérettel énekelünk az Istentiszteleteken, mint a református templomokban szokás. Hasonlóan az Istentisztelet lényege az igehirdetés, melyet jól felkészült prédikátoraink tartanak. Érdemes belehallgatni: [link] - ami különleges, hogy nálunk minden héten más prédikátor szolgál, így egy-egy prédikátornak sokkal több ideje van felkészülni egy-egy igehirdetésre, mert azt több gyülekezetben is elmondhatja.

Nálunk az összejövetelek szombaton vannak, akkor viszont az egész napot a gyülekezetben töltjük, Bibliaórával kezdünk reggel frissen, utána Istentisztelet, majd közös ebéd, és a délutánt is együtt töltjük. Fotókat itt láthatsz rólunk:

[link]

Bármilyen kérdésed van még szívesen válaszolok!

Üdv. Péter

De jó lehet Péternek lenni. :D

A labda egy betört ablakon keresztül leesett az alagsori folyosóra.

Az egyik gyerek, a házmesterék Pétere, lebicegett érte. Szegénykének a villamos levágta a fél lábát, s boldog volt, ha labdát szedhetett a többieknek.

Az alagsorban félhomály terjengett, de azért feltûnt neki, hogy egy sarokban megmozdult valami.

- Cicus! - szólt oda Péter. - Hát te hogy kerülsz ide, kiscicám?

Fölkapta a labdát, s ahogy csak tudott, elsietett vele.

Az öreg, csúnya és rossz szagú patkány - õt nézték cicának - meghökkent. Így még nem beszélt vele senki. Eddig csak utálták, szénnel hajigálták, vagy rémülten elmenekültek elõle.

Most jutott eszébe elõször, hogy milyen más lett volna minden, ha történetesen cicának születik. Sõt - mert ilyen telhetetlenek vagyunk! - mindjárt továbbszõtte ábrándjait. Hát még ha falábú házmester-Péterének születik?

De ez már túlságosan szép volt. Ezt már el se tudta képzelni.