A vallások egytől-egyig azt állítják, hogy van egy hely, pl Pokol, ahol a gonosz emberek szenvedni fognak. De ha nincs testük, csak lelkük, akkor hogy szenvedhetnének a pokolban? Hisz nincs idegrendszerük, mivel testük sincs.

Kedves Kérdező.

Az állításod téves, mert nem minden "vallás" állít ilyet

A kérdésed jó, és érdekesnek tartom, hogy erre a néző pontra jutottál, magam is írtam már erről, hogy ilyen nem létezik.

De nem érdekelt senkit, csak még jobban idegesek lettek, és avval vádoltak, hogy hamisítom a Biblia szavait.

az emberek nem szeretnek gondolkodni, már idejük sincs rá annyira le vannak terhelve.

Egyebek mellett sajnálatos, hogy maguk az Istenben hívők némelyike is ragaszkodik ahhoz, hogy Isten olyan kegyetlen, hogy élőlényeket kínozgat, mert elkövettek rossz dolgokat. Ráadásul igazságtalannak is feltüntetik Istent, mert pl, ha egy ember élt 70 évet, és ebből 50-et rosszul, akkor örökké sütögetik tűzben, pedig csak 50. évig volt rossz.

ezek a misztikus tanítások aztán jól befeketítik a Teremtőt, nem is Csoda, hogy az emberek nagy többségének elege is van ezekből.

Katy Weaver

Szia!

Érdemes pontosítani: vannak olyan felekezetek, akik magyarázata szerint "van egy hely, pl Pokol, ahol a gonosz emberek szenvedni fognak..."

A Biblia hála Istennek semmi ilyet nem tanít, mint ahogyan testtől különváló független lélekről sem. A Szentírás szerint a halál a teljes embert éri. "Az Ige szerint a teljes testi-lelki ember bűnös, ezért a halál – mint a

bűn zsoldja – a teljes embert éri." (Dr. Nagy Gyula evangélikus teológiaprofesszor: Dogmatika, teológiai akadémiai jegyzet)

Így van ez a feltámadással is: "Boldog és szent, akinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak...a pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava." (Jelenések könyve 20:6,14)

A Biblia örök életről beszél ennek ellentéte pedig nem az örök szenvedés, hanem a halál, amely végleges.

Üdv. Péter

Sziasztok!

Csakhogy a Szentírás a test feltámadását tanítja:

„Eljön az az óra, amikor mindazok, akik a koporsókban vannak, meghallják az Ő szavát, és kijönnek. Akik jót cselekedtek, az élet feltámadására, és akik a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására.” (János evangéliuma 5,28–29)

A Biblia szerint nincs a testtől különválasztható és a halál után tovább élő, halhatatlan lélek. Sokan fő keresztény hittételnek tekintik a lélek halhatatlanságát, vagyis a lélek azonnali továbbélését, illetve túlvilági életét a halál után. A középkori keresztény egyházban lett uralkodóvá ez a nézet, és a XVI. századi reformáció nyomán született protestáns egyházakban is nagyrészt megmaradt ez a felfogás, főleg az egyháztagok tömegei szintjén. Teológiai szinten azonban mind a katolikus, mind a protestáns egyházakban egyértelmű a megállapítás, hogy a lélek halhatatlanságának gondolata idegen, pogány forrásból jött be a kereszténységbe, főként egy ókori filozófiai irányzat, az ún. újplatonizmus közvetítésével.

„Aki azt vallja, hogy az elmúlás után a puszta lélek tovább él Istennél, nem veszi elég komolyan sem a halált, sem a halálon aratott isteni győzelmet... A feltámadás bibliai fogalma össze nem hasonlítható a halhatatlanság görög eszméjével, amely szerint az ember lelke természeténél fogva romolhatatlan, és amikor a halál megszabadítja testi bilincseitől, belép az isteni halhatatlanságba. A Biblia szerint az emberi személy – jelenlegi, bukott állapotában – teljességgel a halál hatalmába kerül.” (Nyíri Tamás katolikus teológus: Remény vagy halál? Vigília, 1978. november, 723. és 725–726. o.)

„A lélek halhatatlanságába vetett hit sok más idegen hatással együtt átkerült a kereszténységbe, és elfoglalta a biblikus reménység helyét, megüresítve a feltámadás értelmét. A halál – mint a »bűn zsoldja« – a teljes embert éri.” (Dr. Nagy Gyula evangélikus teológiaprofesszor: Dogmatika, teológiai akadémiai jegyzet, 1964/65, 262–263. o.)

Üdv. Péter