Jehova tanúi mit szolnak ezekhez az igeversekhez?

A János levele 1. 5:7 igen érdekes számomra (nem vagyok JT)

Kíváncsi lennék, mit mondanak, mert a JT-s Bibliában benne sincs! Ellenben a Károli-fordításban, ahol egy sorral több van! Nem más fordítás, hanem kompletten hiányzik egy sor!

Kedves Kérdező.

Már az rossz, hogy az ábrán az Őrtorony ábrázolásába, belerajzoltak, egy háromszöget, mint valami misztikumot...

Mindegyikre pedig nincs idő válaszolni, igen sok mindent ki ragadtak, többek között, az Ézsaiás 43:10-et ahol Isten a Tanúiról beszél:

Ti vagytok az Én Tanúim....

Ez az Ézsaiás Tekercsében eredetileg úgy van leírva:

Ti vagytok az Én Tanúim így szól Jehova....

Ézsaiás idejében sehol nem volt Jézus még, és Ők is tudják, hogy Istennek ez az eredeti neve.

Sőt sok Ézsaiás tekercséből idéznek , de annak nem jártak utána, hogy az eredeti írásokban nem az Úr szó van, hanem Isten személyes neve.

A holt Tengeri tekercseket, köztük az Ézsaiás tekercsét engedéllyel meg lehet tekinteni, az egyik külföldi múzeumban.

1János 5:7, 8

A Kár. ezt írja: „Mert hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Íge és a Szent Lélek: és ez a három egy. És hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a földön, a Lélek, a víz és a vér; és ez a három is egy.” (A B.—D. és a Káldi is tartalmazza ezt a háromságot támogató kitételt.) Az ÚV-ból azonban hiányzik az, hogy „a mennyben, az Atya, az Íge és a Szent Lélek: és ez a három egy. És hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a földön.” (A háromságot támogató részletet a Kat., ÚRB, KNB és Csia sem tartalmazza.)

A Kat. a következő jegyzetet fűzi a fenti, háromságot támogató részlethez: „Ez egyetlenegy görög szövegben sincs meg, sőt még a Szent Jeromos-féle fordítás régebbi példányaiból is hiányzik” (707. o.).

a hitelesebb fordításokból is hiányzik, és maga a katolikus fordítok is elismerik, ahogy itt olvashatod.

egy valamit ne felejts el kedves Kérdező:

Jehova Tanúi fordítói bizottsága 5000, féle írást fordítást Tekercseket vizsgáltak meg, mielőtt elkezdték az Új világ fordítású Bibliát 1947. után fordítani

az első ilyen fordítás angolban 1961-ben adták ki, így hosszú és alapos munka folyik mögötte, és Magyarul is csak 2000-ben kaptuk meg.

ezt a hosszú időszakot a fordítók, alapos összeolvasásokkal, kutatásokkal végezték, hogy hiteles legyen, és ne magyarázó, vagy körül író, mint más fordítások.

egyébként is Károli, csak Latinról fordított, más írásokat meg sem nézett, hogy mennyire hitelesek más elismert fordításokkal. Így a szavakat is szabadon úgy fordította, hogy azzal is a saját hit nézeteit támogassa, mint a lélek halhatatlansága, vagy a pokol tüzének tanítása.

Jézus soha sem tette magát Jehovával eggyé.

Kijelentette:

mert az Atya nagyobb nálam.

S Jézus is használta az atyja nevét. Azért mert a fordítók hosszú éveken keresztül kihagyták, arról majd Ők fognak felelni, sőt most már a 2000- óta kiadott Károli fordításokban sincs benne, pedig még az 1984-esben 9x benne volt Jehova neve, igaz csak a Héber iratokban.

Ők milyen jogon tették ezt?

Akkor ki hagy ki írásokat a bibliából?

Mi az „Új világ fordítás” alapja?

A Héber Iratok fordítása a Rudolf Kittel által összeállított Biblia Hebraica 1951—1955 közti kiadásai alapján készült. Az angol Új világ fordítás 1984. évi átdolgozásánál a Biblia Hebraica Stuttgartensia 1977-es kiadását felhasználva korszerűsítették a fordítást. Ezenkívül a Holt-tengeri tekercseket és számos más nyelvű, korai fordítást is figyelembe vettek. Ami a Keresztény Görög Iratokat illeti, legnagyobbrészt az 1881-es Westcott és Hort-féle eredeti szöveget használták fel, de tekintettel voltak több más eredeti szövegre, és sok más nyelvű, korai változatra is.

Ez a biblia fordítás elismert emberek nyilatkozata szerint is a legpontosabb, és érthető, mint bármelyik más fordítás

Katy Weaver

Az 1János 5:7 valószínűleg Károli hibája, de a többi igevers jó.

Károli idejében voltak az unitáriusok, Károli ellenük harcolt, lehet, hogy pl. itt is még inkább próbálta a Szentháromság felé közelíteni a Bibliát.

Ennek ellenére a Szentháromság benne van a Bibliában.

Ők ezt a verset is idegyűjtötték, de nem ezt a verset kéne kritizálni, hanem a többit is meg kellene nézni.

A neten fent van az Újszövetség görögül, abban benne vannnak ezek az iratok is.

Kedves válaszoló.

A biblia nem támogatja a szent háromság tanítását, így nincs benne ilyen tanítás.

A valamikori Isten népe, sem tanította, hogy Isten 3. személyű egy Isten hiszen kijelentették:

(Márk 12:28, 29) . . .” 29 Jézus így válaszolt: „Az első ez: »Halld, ó, Izrael, Jehova, a mi Istenünk e g y Jehova,

Jézus itt a Mózesi könyvből idézett:

(5Mózes 6:4) 4 Halld, ó, Izrael: Jehova, a mi Istenünk e g y Jehova.

Vagy Is Isten egy személy és nem három, s ha Jézus is ezt tanította, hogyan lehet ezt megmásítani?

Katy Weaver

Isten, mint szeretett Isten senkit, még a gonoszokat sem küldi a tüzes pokol fenekére.

Ilyen nem is létezik, hiszen a bűnért az ember halállal fizet, nem kínlódással, soha nem mondott ilyet a teremtő.

egyebek mellett a biblia leírja, hogy aki meghalt azt felmentik a bűne alól, tehát jogilag, nem is tenne Isten a saját szava ellen:

(Róma 6:7) 7 Mert aki meghalt, azt felmentették a bűne alól.

Egyebek mellett csak élő fizikai testnek lehet tűzzel fájdalmat okozni, szellemi, érzék nélküli testnek nem.

Katy Weaver

"Ez a biblia fordítás elismert emberek nyilatkozata szerint is a legpontosabb, és érthető, mint bármelyik más fordítás"

Katy, ezzel a mondattal nagyon felhúztál, mert nyakamat rá, hogy nem tájékozódtál független forrásból mielőtt ezt ideírtad. Biztos vagyok benne, hogy ezt az álláspopntot a kiadványaitokban megjelenő tudósoktól vett idézetekre alapozod és te saját magad nem olvastál utána, hogy milyen is a "bibliátok" valódi referenciája...

Csak hogy tudd, a legtöbb teológus, hozzáértő tudós és nyelvész teljes mértékben elhatárolódik az ÚVF-tól annak pontatlansága és szándékos ferdítései miatt!

Kedves Válaszoló, csak néhány más fordítású Bibliából vett idézetek, amit Te magad is megtehetsz, ahogy Én is

Hol található meg Isten neve a ma használatos bibliafordításokban?

Károli-fordítás: A Jehova név az 1Mózes 32:9-ben, a 2Mózes 6:3-ban és 15:3-ban, a Zsoltárok 83:19-ben és az Ézsaiás 26:4-ben olvasható. Lásd még: 1Mózes 22:14; 2Mózes 17:15; Bírák 6:24.

Katolikus fordítás: A Jahve formát használja a következő versekben: 2Mózes 3:15, 16, 18; 5:1, 2, 3, 17; 6:2, 3, 6, 29; 7:5, 16, 17; 8:6; 10:7, 8; 12:31; 14:25; 15:3; 18:11; 29:46; 33:19; 34:6; Jeremiás 33:2. Lásd még: 2Mózes 17:15.

Újfordítású revideált Biblia: A magyarázó jegyzetekkel készült változata (a 14. oldalon) kijelenti: „Izráel Istenének, miként minden nép isteneinek, saját neve van, amely feltehetőleg Jahvének hangzott, s amelyet a fordítás az ÚR szóval (így, csupa nagy betűvel írva) ad vissza.”

Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás: A 2Mózes 3:13–17-hez fűzött lábjegyzetében megjegyzi: „ A zsidók tiszteletből nem ejtik ki a Jahve nevet, helyette mindig az Adonáj (= Úr) szót használják (ebben a fordításban is ezt az általánossá vált gyakorlatot követjük).”

A Katolikus fordítás 1992-es kiadása a „Megjegyzések a könyv használatához” részben (a 8. oldalon) ezt írja: „ A Jahve nevet . . . a hagyománynak megfelelően »Úr« szóval fordítottuk. De kivételesen meghagytuk a héber alakot ott, ahol külön hangsúly van rajta.” A Magyarázatos Károli Biblia az 5Mózes 28:58-hoz fűzött magyarázatában ezt írja: „ A történelem és a kinyilatkoztatás egyik különössége, hogy homály fedi Isten ósz-i [ószövetségi] legközvetlenebb és legszemélyesebb neve . . . , a héber JHVH szó helyes kiejtését. A »Jehova« változat a név mássalhangzóinak és az »Úr« jelentésű egyik szó (Adonáj) magánhangzóinak összevetéséből ered. Feltehetőleg a »Jahve« az eredeti kiejtés. A nevet tulajdonképpen nem is ejtették ki, mivel a később élt zsidók túlságosan szentnek tartották ahhoz, hogy kimondják és féltek, hogy megsértik a 2Móz 20:7 és 3Móz 24:16 tilalmát. Ebben a változatban fordítása »ÚR«.” (Tehát amikor a Szentírásból eltávolítják a Szerzőjének, azaz Istennek a nevét, arra hagyatkoznak, ami saját nézőpontjuk szerint helyes, noha a Szerző neve az eredeti héber szövegben többször fordul elő, mint bármely más név vagy cím. Ily módon elismerik, hogy a judaizmus híveinek példáját követik, akikről Jézus azt mondta: „érvénytelenné tettétek az Isten szavát a hagyományotok miatt” [Máté 15:6].)

Azok a fordítók, akik kötelességüknek érezték Isten nevét legalább egy vagy talán néhány helyen a Biblia szövegében kiírni — jóllehet ezt nem tették meg minden olyan helyen, ahol az a héber szövegben előfordul —, nyilvánvalóan William Tyndale példáját követték, aki szakított az Isten nevének teljes elhagyásával, és azt a Mózes öt könyvének az 1530-as kiadásában feltüntette.

S ha Isten szent nevével ezt tették a fordítók, akkor hogyan lehet kizárólag minket ezekkel a vádakkal illetni, Őket nem

A IV. évszázadban Jeromos (Sophronius Eusebius Hieronymus) ezt írta: „MÁTÉ, akit egyúttal LÉVINEK is neveznek, a vámosból lett apostol, aki először héber nyelven állította össze Krisztus evangéliumát Judeában, azok számára, akik a körülmetéltek közül lettek hivőkké” (A kiváló férfiakról. III. fejezet, Ókeresztény írók, III. köt., Ladocsi Gáspár fordításában). Ez az evangélium 11 közvetlen idézetet tartalmaz a Héber Iratokból, ahol a tetragram megtalálható. Semmi okunk sincs azt hinni, hogy Máté nem úgy idézte a részleteket, ahogyan azok le lettek írva abban a héber szövegben, melyből idézett.

A Keresztény Görög Iratok más ihletett írói több száz helyen idéztek a Septuagintából, azaz a Héber Iratok egyik görög fordításából. A Septuaginta korai másolatai sok helyen közvetlenül a görög szövegben tartalmazzák a héber tetragramot. Azzal a magatartással összhangban, amit Jézus tanúsított Atyja neve iránt, Jézus tanítványai nyilván megtartották a nevet ezekben az idézetekben. (Vesd össze: János 17:6, 26.)

A Journal of Biblical Literature című kiadványban George Howard, a Georgiai Egyetem munkatársa ezt írta: „Nem kétséges számunkra, hogy a görögül beszélő zsidók a görög nyelvű írásaikban továbbra is kiírták a יהוה-t. Továbbá igen valószínűtlen, hogy a konzervatív, görögül beszélő, zsidó származású korai keresztények eltértek ettől a szokásuktól. Bár közvetetten valószínűleg az [Isten] és [Úr] szavakat használták, amikor Istenre utaltak, de rendkívül furcsa lett volna, ha a tetragramot elhagyták volna a bibliai szövegből . . . Mivel a tetragram még benne volt a korai egyház Szentírását képező görög nyelvű bibliai iratokban, ésszerű azt hinni, hogy az Úsz. [Újszövetség] írói megtartották a bibliai szövegben a tetragramot, amikor a Szentírásból idéztek . . . Amikor azonban a görög nyelvű Ósz.-ből [Ószövetségből] eltávolították, az Úsz. ósz.-i idézeteiből is eltűnt. A tetragramot tehát valamikor a második század kezdetén szoríthatták ki a szurrogátumok [helyettesítő betoldások] mindkét Szövetségből” (96. évf., 1. sz., 1977. március, 76—7. o.).

Ezeknek utána lehet járni a nagyobb könyvtárakban is.

Katy Weaver