Mélyen (vagy akár kevésbé mélyen) vallásos, hívő, erkölcsös személyek! Szerintetek mekkora bűn az önkielégítés?
Nem bűn, semennyire.
Az inkább nálad kizárólagot jelent?
Szervusz
Gondolom ebben a kérdésben a Biblia nézőpontja érdekel, mert minden egyéb egyéni nézőpont kérdése lehet.
Mi a Biblia nézete a maszturbálásról?
A Biblia nem említi meg konkrétan a maszturbálást, azt, amikor valaki szándékosan felgerjeszti a szexuális vágyait és kielégül. Isten Szava azonban erre utasítja a keresztényeket: „Öljétek meg azért földi testtagjaitokat a paráznaság, a tisztátalanság, a [helytelen] nemi vágyakozás . . . dolgában” (Kolosszé 3:5).
Aki önkielégítést végez, annak torz képe alakul ki a szexualitásról, és önzővé válik. A Biblia biztosít bennünket, hogy Isten „a szokásosnál nagyobb” erőt ad azoknak, akik MINDENT megtesznek, hogy felhagyjanak ezzel a szokással. (2Korintusz 4:7; Filippi 4:13).
Tudtam segíteni?
Üdvözlettel: Zita
Az önkielégítés mindenképpen bűn, normális esetben súlyos bűn, mert lényegében mond ellent a szexualitás rendeltetésének.
Néhány tényező viszont csökkentheti vagy megszüntetheti a cselekedet beszámíthatóságát, az érte való felelősséget és így az erkölcsi bűnösséget: az érzelmi éretlenség, az önuralomban való járatlanság, a tudatlanság, a figyelmetlenség, a szerzett szokások ereje, a szorongásos, félelemmel teli állapot és egyéb pszichikai vagy társadalmi tényező.
Tehát kamaszkorban még sokszor nem számít súlyos bűnnek, de amennyiben az illető nem törekszik leküzdeni gyengeségét, szokássá válik és a házastársi kapcsolat rovására megy, akkor a súlyossága egyre nagyobb, akár halálos bűn is lehet (ami ugye azt jelenti, hogy elválaszt Istentől, amit ha nem követ őszinte bűnbánat és megtérés a halál pillanatáig, akkor az örök kárhozatot is magára vonja).
2-es válaszoló, bocsi, de nem értem a kérdésed.
Utóbbi 2-nek köszönöm. Engem valójában az önmegismerés céljából érdekelne a dolog (kicsit kíváncsibb lettem magamra), s mivel nem tudok erről beszélni senkivel sem, magam kell valahogy legyőzzem leginkább a testiség felőli gátlásaimat. Ugyanakkor félek attól, hogy túl rászokok, ha jól érzem magam, vagy akár attól is, hogy jobban elundorodom, ha nem tetszik. Nem tudom, belevágjak-e, vagy hesegessem el ezeket a gondolatokat?
Ha akartok, írjatok tapasztalatokat, akár priviben is. Köszi.
Szerintem a Biblia sohasem úgy érti a bűnt, hogy most akkor Isten jól megbüntet és bűntudatod legyen, hanem az, amit írtak korábban, hogy:
elferdülhet a szexualitásod, önzővé válhatsz stb.
De ettől még nem kell bűntudatot érezni. És most ez fura, hogy nagyon erkölcsös személyeket kérdezel, mert én vallásos vagyok, de nem a hagyományos, önkínzó értelemben. Tehát ha valami olyat csinálok, ami nem tesz engem hosszú távon boldogabbá, akkor mondhatjuk azt, hogy Isten nem bottal ver, vagyis a büntetés a boldogtalanság lesz.
De én azt is vallom, hogy Isten nem épít belénk olyan ösztönöket, amiket bűnnek kellene nevezni. Pl. egy oroszlán sem bűnös csak azért, mert "meggyilkolt" egy ártatlan kis antilopot. Hiszen éhes volt, őt arra késztetik az ösztönei, hogy megszerezze, amit az ösztönei diktálnak, és így gyakorlatilag betölti a táplálékláncban kiosztott szerepét (ne hagyja túlszaporodni a növényevő antilopokat).
A szexuális vágy az emberben azért van, mert a természet (vagy más néven Isten) azt akarja, hogy csinálni akarjuk valakivel, és utódokat nemzzünk. Na de ha nincs kivel?
Akkor jön az önkielégítés, hiszen a szexuális vágy az egyik legerősebb ösztön, mert a túlélés az egyik legfontosabb dolog a természetben (amellett az egyensúly is).
Szóval én leendő fizikusként így látom a dolgokat, és azt mondom, hogy, ha már elkövettünk valami "bűnt", akkor legalább ne büntessük már magunkat azzal, hogy rossznak érezzük magunkat, hiszen ettől az érzéstől leszünk boldogtalanok. Ehelyett tegyünk meg mindent, hogy a bűnös tevékenységet átalakítsuk hasznossá és igazzá. Ezért az önkielégítés nem baj...de keresni valakit, akivel lehet szerelmeskedni, sokkal nagyobb öröm, mint egymagadban vergődni. :) Isten nem ver bottal. Én legtöbbször akkor maszturbálok, ha magányosnak érzem magam, vagy vágyom egy konkrét személy szeretetére, vonzalmára, csak valami okból nem kaphatom meg. És ha ilyenkor csinálom, hát bevallom, nem leszek kevésbé magányosabb, és még csak boldogabb sem, hiszen még mindig ott vagyok, hogy nincs mellettem az illető.
Egyébként az állatok is maszturbálnak, mégsem bűnösek. :)
Egy kis felvidítás:
- Mit csinál két galamb a faágon?
- ???
- Turbékol.
- És mit csinál egy galamb a faágon?
- Maszturbékol.
:D
22/L
Szerintem maradjunk annyiban, hogyha az önkielégítés lesz az egyetlen bűnőd (keresztényi értelemben), akkor büszke lehetsz magadra.
Amikor már nem fogsz hazudni, csalni, irigyedni, önzőnek lenni, amikor rendszeresen fogsz másokon segíteni, amikor tisztelettudó leszel mindenkivel, amikor szerény, szorgalmas és becsületes leszel stb stb stb, na akkor ezek után érdemes majd az önkielégítéssel foglalkozni.
A biblia kétezer ennél jóval fontosabb erkölcsi szabályt fogalmaz meg, tartsd be inkább azokat! Aztán rá lehet térni az ilyen "kiemelten fontos bűnőkre", mint a maszturbáció.
Alapszinten vagyok tisztában csak a nagy vallások lényegével, nem ismerem az úgymond "vallási szakzsargont", így csak a kereszténység szempontjából tudom elmondani a véleményemet. Nem vagyok keresztény, azonban az évek során, fiatal korom ellenére több irányzatával is ismerkedtem, úgy mint katolikus, református, karizmatikus, baptista jellegű... Ezek között mind ugyanazt véltem felfedezni, hogy az egora épül. Arra, hogy a faj kiválasztott, mindennél többet ér, a felekezeti tagok jó része (kivétel talán a katolikus) állandóan téríteni akar. Arra épül, hogy az emberek elhiggyék, hogy jót tesznek másokkal, holott ez korántsem biztos, hogy így van. A Biblia is így vázolja fel az embereket: a föld uraként, uralkodva az állatok fölött, holott szerintem egy pisláknyit sem érünk többet náluk, csak mások vagyunk. Emellett a kereszténység az önmegtartóztatásról, és egyfajta lelki kommunizmusról is szól, egyént elnyomva, a tömeget szó szerint birkanyájként kezelve. Itt nem pozitívum az intelligencia, elég a jó fogalmazási képesség.
Ha azt nézzük, hogy mit ígér egy vallás, az nagyon rossz szempont, mert olyan, mintha magunk választhatnánk meg, hogy mi is van valójában, holott senki nem tudja, csak tippekből és reményekből áll a történet. Ígérni pedig bárki tud, mint ahogy ezt az egyik válaszoló már leírta.
Inkább kell szempont legyen, hogy mi van a végigvezető úton. Lehet ez a Biblia féle (kényszer)szeretet, a buddhizmus békéje, vagy bármi más, ezt minden ember zsigerből tudja, a társadalmi normáknak köszönhetően, csak sokan nem foglalkoznak vele, és semmibe veszik.
LW
ui: örülök, hogy értelmes vita is ki tud alakulni ebben a kategóriában! Szép kezdeményezés!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!