"Én nem azért jöttem e világba, hogy kivegyelek onnan, hanem hogy megtartsalak ott. " Mit jelentenek pontosan e szavak?

De, köze a van a fő kérdésnek a kifejtésedhez, ne mentegetőzz. Jól látod. Erről szól.

Nem kommunákba hívott el Isten embereket, hogy valaki remeteségben, szerezetesi renben, vagy apácaként stb. éljen elszeparálva..

Ezek kiforgatásai az írásoknak. Az újszövetségi gyülekezeteek tagjai ugyanúgy élték a mindennapjaikat. Családod vállaltak, dolgoztak, majd amikor istentisztelet volt, összegyűltek arra az időre, utána mentek vissza újra tenni a dolgukat.

Fő különbség a hívő és világi között, hogy a hívő elsősorban Istennek ad számot. Úgy él, hogy az élete hiteles minta legyen Isten létezéséről, de tudomásul kell venni, hogy ahogy Jézust sem fogadta el mindenki, úgy a keresztényeket sem fogja. Lesznek akik észreveszik a pluszt és értékelik, lesznek akik nem.

Lényeg, hogy egy hívő beszéde és viselkedése tiszta. Nem trágárkodik, az ilyen dolgokban nem vesz részt. Becsületes. Nem lop pl. munkahelyéről. Nem bámulja a csajokat és nem tesz rájuk megjegyzéseket stb. Szerintem tudod mi az, amikben mások a hívők és a hitetlenek.

Hívők Istenek akarnak tetszeni és Isten igéje a mércéjük. Hitetleneknek saját maguk a mércéjük és emiatt merülnek bele a bűn különböző mélységeibe.

Hívők élvezik Isten társaságát, emiatt imádkoznak, keresik az Urat. Akarják és kívánják Istennel a személyes kapcsolatot és ebben a jelenlétben időt töltenek, ezáltal változnak folyamatosan.

Ha egy hívő nem különbözik kontrasztosan a világiaktól, akkor nem hívő, csak egy vallásos máz van rajta.

Sok vallásos meg sem tért, újjá sem született, de mégis hívőnek tartja magát. Nem értik, mi az, hogy Isten jelenlétében lenni, élni. Nem értik, milyen Istennel valóságos és személyes kapcsolatban lenni.

Van aki Máriához imádkozik, szobrok előtt térdel, mások jehova nevet ismételgetik, mintha ettől lenne megtartatásuk, holott az üdvösség útja, hogy befogadjuk/elfogadjuk Jézus Krsiztust személyes Urunknak, megváltónknak. Ezzel kezdődik az újjászületés...

Szervusz

A kérdésedre a választ maga Jézus adja meg főpapi imájában, amely a Bibliának egyik legszebb(ha nem a legszebb) imája.

Ha figyelmesen olvasod, minden kérdésedre, amelyet kiírtál megkapod a választ.

János 17:3-26

Én megdicsőítettelek a földön, és elvégeztem a munkát, melyet nekem adtál, hogy végezzem. 5 Most tehát, Atyám, dicsőíts meg magad mellett azzal a dicsőséggel, amely megvolt nekem melletted, mielőtt a világ lett.

6 Nyilvánvalóvá tettem a nevedet azoknak az embereknek, akiket nekem adtál a világból. A tieid voltak, te pedig nekem adtad őket, és megtartották a szavadat. 7 Most már tudják, hogy mindaz, amit nekem adtál, tőled van; 8 mert a beszédeket, melyeket nekem adtál, nekik adtam, s elfogadták azokat, és valóban megtudták, hogy a te képviselődként jöttem el, és elhitték, hogy te küldtél el engem. 9 Őmiattuk kérlek; nem a világ miatt kérlek, hanem azok miatt, akiket nekem adtál; mert a tieid, 10 és mindaz, ami az enyém, a tiéd, és ami a tiéd, az enyém, és én megdicsőültem közöttük.

11 És én nem vagyok többé a világban, de ők a világban vannak, én pedig hozzád megyek. Szent Atyám, őrködj felettük a te nevedért, melyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint ahogy mi is. 12 Amikor velük voltam, őrködtem felettük a te nevedért, melyet nekem adtál; és megtartottam őket, és egyikük sem pusztult el, kivéve a pusztulás fiát, hogy beteljesedjen az írás. 13 Most azonban hozzád megyek, ezeket pedig azért mondom el a világban, hogy teljes mértékben legyen meg bennük az örömöm. 14 Nekik adtam a szavadat, de a világ gyűlölte őket, mert ők nem része a világnak, mint ahogy én sem vagyok része a világnak.

15 Nem arra kérlek, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrködj felettük a gonosz miatt. 16 Ők nem része a világnak, mint ahogy én sem vagyok része a világnak. 17 Szenteld meg őket az igazság által; a te szavad igazság. 18 Ahogy te elküldtél engem a világba, úgy én is elküldöm őket a világba. 19 És megszentelem magamat az érdekükben, hogy ők is meg legyenek szentelve az igazság által.

20 Nemcsak ezek miatt kérlek, hanem azok miatt is, akik az ő szavukra hisznek bennem; 21 hogy mindnyájan egyek legyenek, mint ahogy te, Atyám, egységben vagy velem, és én egységben vagyok veled, hogy ők is egységben legyenek velünk, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem. 22 És én azt a dicsőséget, melyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, mint ahogy mi is egyek vagyunk. 23 Én velük egységben, te pedig velem egységben, hogy tökéletesen eggyé váljanak, hogy megtudja a világ, hogy te küldtél el engem, és hogy szeretted őket, mint ahogy engem is szerettél. 24 Atyám, ami azt illeti, amit nekem adtál, azt kívánom, hogy ők is ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert már a világ megalapítása előtt szerettél engem. 25 Igazságos Atyám, a világ bizony nem ismert meg téged, de én megismertelek, és ezek megismerték, hogy te küldtél el engem. 26 És megismertettem velük a nevedet, és meg is fogom ismertetni, hogy a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, én pedig ővelük egységben.”

Üdvözlettel: Zita

Saját értelmezésemben ez valami ilyesmi: Azt gondolhatja valaki, hogy rossz helyen van, de majd jön Jézus, és elviszi a Kánaánba/ Mennyországba, vagy egy másik jó helyre, és akkor minden frankó lesz.

De nem így lesz. Nem viszi semmilyen másik király helyre, csak segít úgy alakítani a környezetét és a hozzáállását, hogy ahol éppen van, az legyen a jó hely.

Magyarán ne várja senki, hogy a sült galamb a szájába esik, vagy kikaparja neki az Úr a gesztenyét, mert ahol éppen most vagyunk, és ami történik velünk az okkal van, és az a jó, és csak itt helyben tud segíteni.

Nem tud átvinni a gonosz környezetből egy vegytiszta, jóságos helyre, de segíthet a mindennapokban átvészelni azt.