Miért hiszi sok ember, hogy a keresztyénség ellentmond a logikus és tudományos világgal? Ennyire nem ismerik az emberek a Bibliát?

Kedves Kérdező! A biblia és a keresztény vallás nem ugyan az. A biblia egy könyv, ami sok fordításban létezik, és sok ember sokféle módon értelmezi. Ezzel szemben egy adott vallás (pl. római katolikus vallás) egy intézményesített rendszer, ami előírja hogy hogyan KELL értelmezni azokat a dolgokat amik a bibliában le vannak írva. Tehát a kérdésfeltevéseddel az a probléma, hogy "a biblia ismerete" nem egy jól meghatározott dolog. Ha kívülről megtanulod a bibliát szó szerint, akkor sem biztos hogy "ismered", és ez az ismereted más emberek szerint nem a helyes értelmezésen fog alapulni. A "kereszténység" viszont nem hagy lehetőséget a szabad értelmezésre - egy konkrét egyház (pl. római katolikus) konkrétan előírja az értelmezés módját. Sőt, úgynevezett "hittudományi" iskolákat is üzemeltetnek. Legalábbis maga a "hittudomány" kifejezés elég értelemzavaró, mivel a hit és a tudomány legtöbbször nagyon jól megkülönböztethető dolgok.

Szóval mi is itt a kérdés? Ha egy konkrét vallással kapcsolatban teszed föl a kérdést, akkor a válasz: igen, ellentmond tudományos tényeknek. Ezeket az ellentmondásokat nem a saját személyes hiteddel szemben kell keresni, hanem az adott vallás/egyház dogmáival és általük közvetített "igaznak" tekintett dolgokkal kapcsolatban. Ez a kérdés objektíven vizsgálható, hiszen itt nem a saját hitedet vizsgálod meg, hanem egy adott egyház álláspontját és a tudomány (mindenki kollektív objektív tudása) közötti különbségeket keresed meg. Ez tehát nem hitkérdés, és nem sok értelme vitatkozni róla egy ilyen fórumon. Ha tényleg ez a kérdés foglalkoztat, akkor olvass el könyveket amik hittudományi főiskolákon készültek, és vesd őket össze a jelenkor tudományos eredményeivel. Csak hogy egy példát mondjak: a katolikus egyház álláspontja szerint Noé és bárkája nem egy jelképes dolog, hanem valóságos dolgok voltak, az özönvízzel együtt. Ami meg a tudományos nézőpontot illeti: nem lett volna lehetséges ilyen bárkát építeni, és a megfelelő módon összezsúfolni rajta minden fő faj egy-egy példányát. (Vagy pl. van olyan faj ami 2 egyed megmentésével ugyan úgy kihalna, a genetikai sokszínűség hiánya miatt.)

Ha a kérdésed nem a vallásra hanem a te személyes hitedre vonatkozik, akkor kezdjük ott, hogy az szubjektív. A te személyes hited az nem "a kereszténység", hanem valami amit te hiszel, és valamilyen szempontokból egyezik vagy hasonul egy adott vallás tanaihoz. És nem, nem minden szempontból, és ezt föl sem tudod mérni, mivel nem jártál hittudományi iskolára. Az egyházak sok olyan dolgot állítanak, amiket hétköznapi embereknek nem fejtenek ki, mert fölösleges lenne. "Túl magas szintű" ha úgy tetszik. Szóval, mi nem ismerjük a személyes hitedet, és azt sem hogy Te hogy értelmezed a bibliát. Nem tudjuk megmondani, hogy a te hited hol és hogyan ütközik a tudományos tényekkel. És nem csak azért mert nem ismerjük a te hitedet, hanem azért sem mert nincs ezen a fórumon olyan ember aki az összes tudományos fölfedezést és tényt ismerné.

A probléma akkor van mikor a vallást,hitet és vallási irományokat akarják a természettudományosaknak bemesélni.

Nagyon igazad van kérdező,a vallás maradjon csak meg az erkölcsi tartóerő szerepeként,ott legalább a legtöbb esetben jót mond.

A tudományt és a világ leírását meg hagyják a tudományra.

Kedves Kérdező.

Ennyire nem ismerik de nem csak a Bibliát hanem Isten sem.

a teremtő előadást tarthatna a biológiáról, fizikáról az agy működéséről és micsoda előadásokat tarthatna, hiszen Ő hozta létre.

De csak annyit íratott le ebből amennyi szükséges ahhoz, hogy a az életünket fontosabb területeken jelenleg fenntartsuk.

Persze ezzel nem akarja, hogy tudatlanok, tanulatlanok és felfedezések nélküliek legyünk, mert akkor megakadályozná a kutatásokat, hogy az emberek ne jöjjenek rá semmire.

Istennek mindig is volt szándéka oktatásban részesíteni az embert, Ádám is tanítva lett, bár nem ír konkrétan ezekről, mert a biblia témája más fontosabb dolgokra összpontosít a lázadás miatt.

Isten új rendszerében olyan dolgokat fogunk tanulni amit már most is azok akik esetleg megengedhetik anyagilag maguknak, és az elméjük is meg van hozzá, ott pedig ingyen lesznek ezek, és tökéletesebb aggyal mindenkinek.

szabadon bárki az érdeklődési körének megfelelően tanulhat, korlátok nélkül.

Katy Weaver

A vallás nem az említettekről szól - dióhéjban se. A vallás arról szól, hogy bizonyos dogmákat feltétel nélkül, a hit alapján elfogadunk. Ha szükséges, értelmezzük, esetleg védelmezzük a hitünket, de nem kételkedünk benne - mégpedig kizárólag a hit erejével. Tehát magyarázatra sincs szükség a valláshoz, a magyarázatra bizonyos emberi kíváncsiság kielégítésére van szükségünk, ha ez megrengeti a hitünket, nem vagyunk többé vallásosak.

A tudományos világ ellenkező módon működik. Semmit sem hisz, amit mások mondanak (leírtak). Senki állítását se! Kizárólag a hiánytalanul és ellentmondásmentesen megmagyarázott dolgokat fogadja el. Az ember megtanul egy bizonyítási technikát, egy megismerési, áttekintési módszertant és azok segítségével átlátja, hogy amit mások bizonyítottak, abban sokan - hitelesen - nem találtak ellentmondást, ezért elfogadja. Ha valamiben kételkedni kezd, akkor bizonyítást vár. Ha megkapja, rendben. Ezért fogalmaz mindig úgy a tudományos világ: a tudomány jelenlegi állása szerint ez és ez a helyzet.

A fentiekből következően az alapvita a teremtésen, a keletkezésen folyik. A vallás kijelent: a világot egy felsőbb lény teremtette. A tudomány kétségbe vonja: nincs bizonyítva. De nem jelent ki semmit. Vannak feltételezései, praktikus okokból elfogadja ezeket, ha nincs bennük ellentmondás, de soha nem állítja: így van. A teremtésben a tudomány jelenleg a Nagy Bumm néven ismert jelenséget fogadja el jobb híján. Ez mondja is, ha valaki jobbat tud, elfogadjuk, de legyen jobb a jelenleginél.

Az alapvető ellentét tehát ez, nem pedig kevéssé felvértezett emberek vitája, amelynek legfőbb érve a "csak".

> A vallás nem az említettekről szól - dióhéjban se. A vallás arról szól, hogy bizonyos dogmákat feltétel nélkül, a hit alapján elfogadunk.

Én ezzel vitatkoznék. Ez olyan mintha a körtét a fához akarnád hasonlítani. A hit, a vallás és a dogma különböző dolgok. Adott valláson belül szoktak alkalmazni dogmákat, de ez nem jelenti azt hogy a dogma az egyenlő a vallással. Az a kijelentésed pedig "bizonyos dogmákat feltétel nélkül elfogadunk", olyan mintha azt mondanád hogy ez a szín nem csak piros, hanem "piros piros". A dogma jelentése pont az, hogy "megkérdőjelezhetetlen hittétel". Az hogy a vallás a dogmákról szól, egy nagyon szélsőséges kijelentés ami túlságosan leegyszerűsíti a vallás mibenlétét.

> Tehát magyarázatra sincs szükség a valláshoz, a magyarázatra bizonyos emberi kíváncsiság kielégítésére van szükségünk, ha ez megrengeti a hitünket, nem vagyunk többé vallásosak.

Vannak emberek akik magyarázat nélkül képesek hinni a legnagyobb képtelenségekben. Nekik talán nincs szükségük magyarázatra. A másik véglet a szélsőségesen kritikus ateista aki mindent megkérdőjelez és semmit nem hisz, még akkor sem ha a saját szemével tapasztalja. A kettő között vannak mindenféle emberek. Amikor te azt írod, hogy "magyarázatra sincs szükség" akkor azt talán úgy érted, hogy neked nincs. Vagy hogy sok embernek nincs. Tehát vannak emberek akiket tekintve, igazad van. De sok olyan ember is van, akinek szüksége van magyarázatra. Ők azok akik nem képesek elfogadni olyan vallást (vagy hitet) ami nem illeszkedik bele valamilyen mértékben abba a világképbe amit a saját tapasztalatuk alapján alakítottak ki.

Sőt: sok ember azért hisz dolgokban, mert éppenséggel szüksége van magyarázatra. Tehát bizonyos esetekben nem csak hogy szükség van magyarázatra, hanem éppenséggel a magyarázat iránti szükséglet az ami létrehozza a hitet. Jó példa erre az idő folyása. A legtöbb ember azt hiszi, hogy az idő egy irányba folyik a múltból a jövő felé. Erre azonban semmilyen tudományos bizonyíték nem létezik. Sőt éppenséggel az ellenkezőjére utalnak jelek. Az idő is relatív, és ez már tudományosan bizonyítást nyert. Ha ezt nem vennénk figyelembe, akkor a GPS rendszerek nem működnének. Mégis sokan hisznek abban, hogy az idő folyása állandó tempójú, és egy irányban halad. Magyarázatra szükségünk van az idővel kapcsolatban ahhoz, hogy egyáltalán élni és létezni tudjunk. Más dolgokkal kapcsolatban is. Véges kapacitásunk van, és nem tudhatunk mindenről mindent (még akkor sem ha a tudás amúgy elérhető lenne). Ezért még a legnagyobb szellemi géniuszok is tele vannak hitekkel, amiknek egy része tévhit.

#5-ös, ezek szerint dobhatjuk ki a vallástörténet és a kultúrális antropológia vallásmeghatározásait, mert te jobbat tudsz. Vagy mégsem?

A vallás a természetfelettivel való foglalkozást jelenti, eredendően tapasztalati alapon. A természeti népek vallásaiban nincsenek dogmák, hiszen az ő vallásukat a szellemi tapasztalat folyamatosan formálta. Dogmák a vallásfejlődés későbbi pontján jelennek meg, és nem elengedhetetlen feltételei a vallásnak, csupán a rá épülő intézményrendszer (egyház) igényli. Másrészt a dogmatika az emberi gondolkodás sajátja, nem csak a vallásokban jelennek meg dogmák, sokszor a tudományban is dogmává kövesednek bizonyos elméletek, de ez sem a tudományos módszer hibája, hanem a rátelepülő intézményrendszer miatt van, ezért nézik eleinte mindig hülyének a legnagyobb újítókat. Szóval a meghatározásod alapvetően téves és hamis.

De nem csak ebben tévedsz. A tudomány és a vallás közötti ellentét kapcsán is balgaságokat írsz:

"A fentiekből következően az alapvita a teremtésen, a keletkezésen folyik. A vallás kijelent: a világot egy felsőbb lény teremtette. A tudomány kétségbe vonja: nincs bizonyítva"

Egyrészt a vallás és kereszténység szavak, nem egymás szinonímái. A precíz fogalomhasználat a tudomány egyik ismérve uyge, ha már ennyire becsülöd a tudomány módszereit, élj velük. A vallások egy részére igaz csak a kijelentés.

Valamint a vallás nem vonja kétségbe a tudományos módszer igazságát, mindössze nem tartja abszolút módszernek a világ megismerésére. A vallás szerint nem a tudomány a világ megismerésének egyetlen és egyben helyes módja. Ezt egyébként maga a tudomány sem állítja, hiszen maga sem tudja bebizonyítani, hogy a világ megismerhető, és amit matematikai módszerekkel megismer, az maga lenne a létező világ. Beéri annyival, hogy a gyakorlatban működik, filozófiai kérdésekkel meg nem foglalkozik.

Ellentét maximum az modern kori vallások (Jehova tanúi, ezotéria) és a tudomány között lehet. Mivel ezek a felvilágosodás után racionális és materiális alapokra épültek. Ezért olvassák a tanúk a Bibliát tudományos értekező prózaként, és tagadják a tudomány eredményeit, mondván, azok tévedések. Ők a szellemi igazságokat materiális igazságokként értelmezik, mivel alapvetően a materiális szemléletre építették a vallásukat, nem szellemi tapasztalatra, és emiatt nem tudják megkülönböztetni a materiálist a transzcendenstől, a tudományt, a vallástól.

Vegyük példának a kereszténység kerettörténetét.

1. Isten tökéletes embereket és tökéletes világot teremt.

2. Valahogy felbukkan a Sátán (ó, már csak ez hiányzott a tökéletes világból!) és megrontja az (addig) tökéletes embereket.

3. Emiatt Isten megharagszik rájuk, és telepakolja őket eredendő bűnnel (mintha ők tehetnének arról, hogy jött a Sátán, és megrontota őket). Nem kiiktatja a Sátánt, hanem kárjhozatra ítéli a teremtményeit.

4. Az eredendő bűn ráadásul öröklődik; átszáll az utódaikra (mintha az utódok tehetnének arról, hogy Éva belezabált az almába).

5. Isten néhány ezer évvel később végül úgy dönt, hogy mégsem jó ez az eredendő bűn dolog. Viszont, ahelyett, hogy mindenható lévén egy csettintéssel eltüntetné -

6. Leküldi a fiát (aki a későbbi értelmezés szerint Ővele Magával azonos), hogy a megmentendő bűnösök lemészárolhassák őt.

7. Látván ezt, Isten megnyugszik, és eltörli az eredendő bűnt. (De csak azoknak, akik elhiszik, hogy ez így történt.)

Nem tom, nekem ez eléggé szembeszáll a logikával, és messze többről szól, mint hogy "szeress mindenkit, és bocsáss meg mindenkinek". Ez van leírva a Bibliában, ezt tanítja a kereszténység.

Azért, mert alig van a kettőnek köze egymáshoz.

A Biblia a 2000 évvel ezelőtti néhány halász "tudományát" tükrözi, és a kereszténység ma is nagyjából ezt vallja.

A tudomány meg közben nagyon elszaladt ám...

Egyetértek a kérdezővel.

Az olyanok mint tattilaboy vagy Frank N. Stein azért veszik szószerint a Bibliát, mert nem képesek komolyabb agymunkára.