Miért bántják, (támadják) Jehova Tanúit annyi sokan?

Szia

Én is ugyanezt hittem mindaddig, míg itt el nem kezdtem olvasni a hozzászólásaikat.

Csokorba gyűjtve:

Ők az igaz hitűek, mindenki más meghal. Egyszer belefutottam egy olyan kommentbe is, bár nem reagáltam rá, hogy akik születésnapot tartanak, azok sem üdvözülnek.

Nem tudják Istenről elképzelni, hogy képes volt 6 nap alatt teremteni, inkább beszélnek évmilliárdokról. Ha ennyire nem tartják az Urat, akkor ugyan minek hisznek? Kizárólag emberi fejjel tudnak gondolkodni, nem képesek elfogadni, hogy Isten hatalmasabb és bizony ügyesebb náluk.

Nem ismerik el a Szentháromságot. Nem értik, így ez nem is létezik.

Csak az Őrtoronyból idéznek állandóan, nincs egyetlen saját gondolatuk sem.

Pár napja Katy Weaver leírta, hogy szerintük, ha a szülők nem alkalmasak az üdvözülésre, akkor a gyerekük ugyanúgy elkárhozik, függetlenül attól, hogy neki még lehetősége sem volt talán keresztényi életet élni.

Istent egy szadista állatnak állítják be, a szeretetről szó sincs, aki kizárólag azokat szereti, akik a betűt pontról pontra betartják.

Átírták a Bibliát. Isten sehol sem kérte, hogy az ő nevét állítsák vissza. Ők egy nevet imádnak és büszkék erre.

Gondolom más még ír mást is.

Senki sem "bántaná" őket, ha tiszteletben tartanák mások hitét. De ők térítenek, nyomulnak, nem tisztelik a másik ember hitét. Jönnek az emberre, mint a pimasz házilégy. Hát, ezért nem szeretik őket sokan.

Plusz az is ellenszenves, hogy kiválasztottságtudatuk van, egyfajta VIP közösségnek képzelik magukat, és azt sugallják, hogy aki nem tart velük, az ráfázik majd. Ezzel szemben a normális hozzáállás az lenne, hogy mindenki méltó egy jobb életre, akár ezen a világon, akár máshol.

Kedves Zita,

a hazugságot egy keresztény sem szereti. Ráadásul elég sok megmenthető lelket elriasztottak már, akiknek jobb lenne hitben járni, de ahogy írta valaki, a felsőbbrendű tudatuk nagyon taszító és épeszű ember nem akar ilyenné válni, márpedig ők ilyennek állítják be a hitet.

De engem leginkább az dühít, amilyennek Istent mutatják. Aljasnak, személyválogatónak és igazságtalannak.

"Mert mindenki azt hisz, azt vall magáénak, amit akar. Isten szabad akaratot adott minden embernek, és mindenki élhet vele. "

Akkor ezt mondd meg nekik. Semmi bajom nincs senkivel, se zsidóval, se kereszténnyel, se ateistával, se buddhistával, de ezek közül senki sem csönget fel a lakásomban a pihenőnapomon, amikor csak békésen olvasgatnák, játszanák a gyerekekkel, altatnám őket, elnyújtóznék a kádban vagy csak egy könyvvel bevonulnék a budiba nyugalomban trónolni. De neeeem, nekik rá kell tenyerelni a csengőre, hogy elmondják hogy nélkülük meg fogok dögleni a családommal együtt. Tőlem mindenki azt hisz amit akar, tiszteletben tartom őket ADDIG AMÍG ŐK IS TISZTELETBEN TARTANAK ENGEM.

Arról, hogy jó hír... Kinek? Mi???? Ha meg felcsengetem a fél lakótelepet vasárnap délben kirángatva az embereket a folyosóra, hogy elmondjam nekik, hogy hitem szerint hamarosan zöld ufók jelennek meg az égen akik elhozzák a világbékét azoknak, akik féllábon ugrálva köszöntik őket (a többi tudatlan aki ebben nem hisz az kínok között döglik meg), akkor ezt el kell fogadniuk és örüljenek mert EZ JÓ HÍR????

Ha meg nem hallgatja meg őket valaki, akkor nem állnak tovább békében, újra és újra jönnek addig, amíg ki nem provokálják, hogy valaki nagyon nagyon csúnyán küldje el őket a vérbe, mert a "köszönöm nem"-et nem értik.

Kedves Kérdező,

én nem bántom őket, de az bizony nagyon zavar és kellemetlenül érint, hogy bejelentés nélkül jönnek hozzánk. Nyomják a csengőt, hosszan kopogtatnak, szólongatnak stb.

Ahol én élek, ott rendszeresek ezek a hétvégi "megkeresések", amik bennünket általában családi időtölté vagy étkezés vagy pihenés közben zavartak meg.

Ha valaki bedob egy szórólapot, az nem zavar. Ha elolvasom, elolvasom, ha érdekel, majd jelentkezek, ha nem, akkor sem kell konfrontálódnom senkivel- és magyarázkodni sem, hogy miért nem érdekel.

Az mostanság már bosszant egy kicsit, hogy néhányszor már nagyon kedvesen és udvariasan elmondtam, hogy köszönöm szépen, nekem van hitem, tisztelem az övét és bizonyára megtalálnánk a közös hangot és tiszteletet vallási kérdésekben is- de most nem alkalmas az idő... ezt a lapot sokadjára sem veszik.

Az személyes tapasztalatom az, hogy nagyon nehéz kedvesen, tisztelettel megkérni őket, hogy ne jöjjenek többször, mert a legminimálisabb kommunikációt is totális elfogadásnak és betérési szándéknak értelmezik.

Pedig a NEM köszönöm, az NEM-et jelent ma is és holnapi a mi házunk táján :)

Szép napot: