Mit tanít a Biblia az újszövetségben az emberi testről? A görögben két kifejezés is van rá, szárx és szoma, melyik mit jelenthet? Mi a közös bennük és mi a különbség?

Szia!

A “test” szónak valóban több jelentéstartalmával is találkozhatunk a Szentírásban. Meghatározza az ember materiális részét, a fizikai értelemben vett hús és vér testet, vagyis magát az anyagot, amiből felépül szervezetünk. (vö.I. Móz. 2,23. Dán. 1,15. Zsid. 2,14.)

Jelenti az ember élő szervezetét, a fizikai lényünket uraló természetünket, az aktívan funkcionáló szervezetet, vagyis magát az életet, az élő tevékenységet. (vö. II. Kir. 5,10. Mk. 5,29. Préd. 12,14.)

Kifejezi azt a bűn által megrontott emberi természetünket is, amit úgy is szoktunk nevezni, hogy testies, érzéki emberünk. (vö. I. Kor. 15,44. Róm. 7,14.) Ebben az esetben a “test” szó valóban a megromlott belső természetünkkel kapcsolatos meghatározás. (vö. Róm. 7,18. 24.)

Az egyes igeszakaszok tartalmi jelentésének meghatározását, hogy ott éppen a “test” szó melyik értelmezéséről van szó, nem lehet csupán nyelvtani szempontok és fordítói értelmezés alapján eldönteni. Azért sem tartható ez a szemlélet, mert az apostolok váltó-szóként használták ezt a két görög kifejezést, és az írásaikban egyáltalán nem tulajdonítottak más-más értelmet az egyik vagy a másik szónak.

Bár a mai ógörög szótárak szintén megpróbálnak különbséget tenni a szarx és a szoma szavak jelentése között, ezeket a próbálkozásokat viszont az apostolok írásai nem igazolják. Ennek ellenőrzésére érdemes áttekinteni a következő ígéket, amelyben Pál apostolnak tartalmilag a legkritikusabb írásából, a rómabeliekhez írott leveléből vettem a példa-verseket. Ezeknek a hátterén egyáltalán nem lehet azt állítani, hogy Jézus testté-lételével kapcsolatban kizárólag a szarx szó szerepelne az Igében. De még azt sem, hogy a jelképesen vett “testet” a megromlott természetünket mindig ez a szó jelölné az Újszövetségben.

“Emberi módon szólok a ti testeteknek erőtlensége miatt. Mert a miképpen oda szántátok a ti tagjaitokat a tisztátalanságnak és a hamisságnak szolgáiul a hamisságra: azonképpen szánjátok oda most a ti tagjaitokat szolgáiul az igazságnak a megszenteltetésre.” (6:19)

“Tudván azt, hogy a mi óemberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megerőtelenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek…” (6:6)

“Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom.” (7:18)

“Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek néki az ő kívánságaiban…” (6:12)

“Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.” (8:7)

“Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből?” (7:24)

“Annakokáért atyámfiai, nem vagyunk adósok a testnek, hogy test szerint éljünk…” (8:12)

“Hogyha pedig Krisztus ti bennetek van, jóllehet a test holt a bűn miatt, a lélek ellenben élet az igazságért.” (8:10)

Ugyanezt figyelhetjük meg a Jézus testtélételével kapcsolatos igeversekben is.

“És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.” (Ján 1:14)

“Azért a világba bejövetelekor így szól: Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nékem” (Zsid 10:5)

“Mert a mi a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erőtelen vala a test miatt, az Isten az ő Fiát elbocsátván bűn testének hasonlatosságában és a bűnért, kárhoztatá a bűnt a testben.” (Róm 8:3)

“Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.” (1Kor 11:29)

“Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, ő is hasonlatosképpen részese lett azoknak…” (Zsid 2:14)

“Mert Ő benne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg…” (Kol 2:9)

“Ki az ő testének napjaiban…” (Zsid 5:7)

“És hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettőt, egy testben a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést.” (Ef 2:16)

“Melyet eleve megígért az ő prófétái által a szentírásokban. Az ő Fia felől, aki Dávid magvából lett test szerint.” (Róm 1:2-3)

“Aki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk.” (1 Pét 2:24)

A következő három rendkívüli igei példákban pedig azt szeretném bemutatni és megerősíteni, hogy a szarx és a szoma szavaknak nem lehet csupán szótári értelmezéssel meghatározni a jelentésüket, mindhárom példa Pál apostol tollából származik.

Az első idézetben egyetlen versben mindkét szót ugyanazon fogalom jelölésére használja.

“Mert ha test (szarx) szerint éltek, meghaltok, de ha a test (szoma) cselekedeteit a lélekkel megöldöklitek, éltek.”Róm. 8,13.

A másik versben viszont ugyancsak Pál, már csupán az egyik szó alkalmazásával próbálja kifejezni és meghatározni a testünk két ellentétes állapotával kapcsolatos üzenetét.

“Aki elváltoztatja a mi nyomorúságos testünket (szoma), hogy hasonló legyen az Ő dicsőséges testéhez (szoma).” Fil. 3,21.

A harmadik példa pedig egészen különleges, mert itt Pál egyetlen fogalom meghatározása érdekében mindkét szót igénybe veszi, és a két szó együttesével fejezi ki azt, amit szeretne elmondani.

Egyik esetben Jézus testéről beszél ilyen módon, másik esetben pedig a mi érzéki, megromlott bűnös testünkről.

“Most mégis megbékéltetett az Ő emberi testében (szomati tész szarxosz) a halál által.” Kol. 1,22.

“Akiben körül is metéltettetek kéz nélkül való körülmetéléssel, levetkezvén az érzéki bűnök testét (szomatosz tész szarxosz) a Krisztus körülmetélkedésében.”Kol. 2,11.

Üdv. Péter

És ismét idegen tollakkal ékeskedik az adventista kolléga. Még véletlenül sem ő írta ezt, hanem

[link]

A fizikai test a "szárx" = "sza@r", mert elmúlik,

a "szoma": ez az örömtest = örömből, igazságból és tudásból való test (mert nem múlik el).

A szóma a nektár.