A Keresztények is bálványimádók?

Végül is mit vár az ember attól a társadalomtól, ahol a Holocaust is tagadva van?

Most már Jézust sem feszítették keresztre? A spartacusi felkelést is kereszthalállal jutalmazták! Miről beszéltek? Honnan veszítek a tagadását Jézus keresztre feszítésének? Gondolom valami nagyon hiteles ateista blog böfögi ki magából a nagyobbnál nagyobb hazugságokat, kihasználva, hogy az Isten tagadók szó nélkül bevesznek mindent, ami a hit ellen szól és örülnek neki.

Volt kereszt. Jézus kereszten halt meg. Engem mindig a bűneimre emlékeztet a kereszt és az ő áldozatára. Ez nem bálványimádás, hanem bűnbánat és Jézus áldozatának elfogadása.

De ha nem látok keresztet és az égre nézek, akkor is Isten jut eszembe. Most akkor az égre tekintés is bálvány imádás?

T.Kérdező!

Bárhogy tagadják is a keresztény vallásban lévők, bizony bálványimádók. Isten a Bibliában leiratta azt, hogy mit nevez "bálványimádásnak". Világosan le van irva: "ne csinálj magadnak faragott képet, sem szobrot, ami előtt meghajolsz". A templomokban a szobrok elé nemde letérdelnek? Nemde imát mondanak hozzájuk, mint pl. Szent Pálhoz, Szent Péterhez, és sorolhatnám bezárólag a Szüz Mária szobráig. Ha a letérdeplés és a szobrokhoz való ima nem bálványimádás, akkor mi?

Az Ésaiás 46:5-7 veresi ezt irják: "Kihez hasonlittok engem, és kivel tesztek egyenlővé? És kivel vettek egybe, hogy hasonlók volnánk?

Kitöltik az aranyat az erszényből, és ezüstöt mérnek a mértékkel, és ötvöst fogadnak, hogy abból Istent csináljon, meghajolnak, leborulnak előtte. vállukra veszik azt, és hordozzá, majd állványára helyezik és veszteg áll, helyéről meg nem mozdul, ha kiáltasz is hozzá, nem felel, nyomoruságodból nem szabadit meg."

Nemde pont a templomokban lévő szobrokról van-e itt szó?Pontosan ezt teszik, amikor a körmeneteken kiviszik a szobrokat és körülhordozzák. Vagy nézzük a Zsoltárok 115:4-8 verseit: "Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája. Szájuk van, de nem szólanak, szemeik vannak, de nem látnak. Füleik vannak, de nem hallanak, orruk van de nem szagolnak. Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal. Hasonlók legyenek azokhoz készitőik és mindazok, akik biznak bennük."

Ennél világosabb megfogalmazást nem lehetne irni.

Hiába mondják a vallásban lévők, hogy a szerettük fényképét nézegetve, azt nem imádják, csak nézik. A Biblia azt is irja: "nem látás által járunk, hanem hit által". Tehát ahhoz hogy higgyünk, nem kell látnunk magunk előtt semmit és senkit.

Másrészt szintén a Biblia szerint, "egyetlen közbenjáró van Isten és ember között, maga jÉZUS".

iSTEN szerint a bálványimádás bün, és utálatos dolog.

Most vagy elfogadjuk a Biblia világos utasitását, vagy megpróbáljuk a magunk szájaize szerint felhigitani. Vajon helyesen járnánk el ilyen esetben?

Üdvözlettel:Judit!

"Regen nem alkalmaztak a keresztre feszitest, minek baszkódtak volna egy kereszt eloallitasaval amikor egyszerubb egy oszlopra kiszögezni, mutass valahol olyan leirast/rajzot ahol a romaiak koraban igy vegeztek volna ki valakit."

Legalább utánanéznél, mielőtt hülyeségeket beszélsz. Már a perzsák használták a keresztet, aztán Nagy Sándor birodalmában elterjedt több helyen, pl. Egyiptomban is, a rómaiak pedig valószínűleg onnan koppintották. A Spartacus-féle rabszolgalázadás során kb. 6000 embert feszítettek keresztre. Továbbá római források már bőven írnak keresztre feszítésről: pl. Cicero, Tacitus, Livius.

Amúgy a kérdésre válaszolva, nem imádja senki a keresztet, nem tulajdonítunk neki varázserőt (vagy ha igen, akkor az bűn), hanem emlékeztet minket arra, hogy Jézus meghalt értünk.

"Ne csinalj magadnak fafaragott kepet,".

Tegyük fel hogy ezt a parancsolatot szó szerint értelmezzük. Vajon minden fafaragó bálványimádó és mindenki bűnös aki már életében rajzolt valamit vagy lefényképezett valakit? Vajon Salamon király bűnös volt amiért két angyal szobrát építette a Jeruzsálemi templomba? (ez benne van a Bibliában) Akik ott imádkoztak azok mind bálványimádók lettek volna?

Nem az a lényeg hogy hol, milyen tárgyaktól körülvéve imádkozunk hanem az hogy közben az ember lelkében mi zajlik.

Tehát ha mondjuk valaki egy szoborhoz, egy képhez, egy könyvhöz, egy nem létező vagy egy saját maga által kitalált Istenhez imádkozik akkor az bálványimádás.

Ugyanakkor ha én egy 3x3m-es börtöncellában bálványszobrokkal körülvéve imádkozok Istenhez akkor az nem bálványimádás mert nem a szobrokhoz szól az imám.

A katolikusoknak egy szentkép, egy kereszt vagy egy szobor nem imádat tárgya, hanem csak egy eszköz amely segít a figyelmünket összpontosítani (szétszórtság ellen).

Jézus amikor a földön volt, engedte a tanítványoknak hogy leboruljanak előtte (a fizikai teste előtt) és imádják. Ha most valaki készít egy Jézus szobrot, azzal Jézus dicsőségét növeli, az emberek figyelmét Őrá irányítja. Amikor az arra járó vallásos emberek meglátják a szobrot, eszükbe jut hogy imádkozzanak Jézushoz. Neki pedig kedves az ilyen ima.

Nézd meg azokat a szobrokat és képeket amelyek vért vagy könnyeket sírnak. Ezek is olyan csodák amelyek azt bizonyítják hogy Isten egyes tárgyakat megáldhat és csodákat tehet ezeken keresztül. Az ilyen csodák láttán az emberek megtérnek. Ez az a jó gyümölcs amelyről a Biblia beszél, ami alapján a jó fát meg lehet különböztetni a rossz fától (a jó lelkeket a gonosz lelkektől).

Vagy ott van Elizeus próféta esete aki miután meghalt, a holtteste hozzáért egy másik halott testéhez. A másik halott ettől feltámadt. (ez is benne van a Bibliában) Elizeus holtteste ekkor már csak egy élettelen tárgy volt, mégis Isten áldása volt rajta. Ettől még nem imádjuk az ilyen tárgyakat. Tisztelni viszont szabad ezeket. Szerintem józan ésszel belátható hogy ha mondjuk van egy kereszt vagy egy Biblia akkor azt mondjuk nem adhatjuk a kutya szájába, hanem inkább a lakás egy üres polcára helyezzük hogy ilyen módon jelezzük hogy tiszteletben tartjuk azokat a dolgokat amelyek Istenhez kötődnek.

Én részemről használom a katolikus egyház szentelményeit, pl. szentelt vizet, csodás érmét, Szent Benedek érmét, harmadlagos ereklyéket (olyan tárgy amit pl. egy szent ruhájához érintettek). Ezeket a dolgokat Isten által adott ajándékoknak tekintem.

Sok történetet hallottam már a szentelt víz hatékonyságáról. Erről ír többek között Szent Fausztina nővér is a naplójában.

BÁLVÁNY – Hamis isten; ember alkotta, magatehetetlen (mű)tárgy (2Mózes 20:4 vö. Bírák 6:25-32, Jeremiás 16:19-20, Zsoltárok 115:1-8).

A Biblia elítéli a

hamis istenek (2Mózes 20:3, 5Mózes 6:14-15, 3Mózes 26:30, Róma 1:23,25, Apostolok Cselekedetei 14:15, 17:30, 1Korinthus 10:14,20-22),

állatok, emberek vagy angyalok imádatát (Róma 1:23,25, Apostolok Cselekedetei 12:21-23, 14:15-18, Jelenések 22:9).

Az Istenről alkotott, a valóságnak meg nem felelő emberi elképzelések is lehetnek bálványok (Apostolok Cselekedetei 17:29, Róma 1:21)

Tágabb értelemben: minden bálványnak számít, ami az ember életében Isten helyét elfoglalja, amit az ember Isten helyett istenként imád. Az ember életében bálvány lehet akár saját maga, vagy egy másik személy, eszme, cél, hivatás, siker, tulajdon, hatalom, stb.

EZ a bálvány fogalma. Mivel a kereszt nem foglalja el Isten helyét a szívünkben és nem Isten helyett imádjuk (ahogy Judit állítja, aki a Tanúkat képviseli), ezért nem bálványimádás.

"Ha ránézel szerelmesen kedvesed fényképére, akkor a képet imádod vagy azt, akit ábrázol?"

Imádni senkit sem szabad Istenen kívül, itt kezdődik. A hasonlatod pedig nagyon sántít, mert ugyanis egy családi fénykép NEM VALLÁSOS ESZKÖZ az imádatban, mint a kereszt, vagy a szentképek, melyet még csókolgatnak is. Vajon egy kínzó és kivégzőeszköz ilyetén használata, csókolgatása miféle torz szellemiséggel történik, mert hogy nem a bibliai tiszta szellemmel, az biztos?????!!! És ezzel elárultam, hogy hívő vagyok én is.

A második válaszolóval értek egyet, remekül összefoglalta a lényeget. Az ilyen szellemiség valóban káros hatással van az egyénre és a társadalomra egyaránt. Csak a gyümölcseiket kell megnézni, és látszik a következménye mindennek a bálványimádatnak. Igen, valóban bálványimádatról van szó.

""Ne csinalj magadnak fafaragott kepet,".

Tegyük fel hogy ezt a parancsolatot szó szerint értelmezzük. Vajon minden fafaragó bálványimádó és mindenki bűnös aki már életében rajzolt valamit vagy lefényképezett valakit?"

Igen, ezt a tiltó parancsot (melyet a keresztényeknek is megismételtek a Görög Iratokban) szó szerint vehetjük csak, sehogy máshogy! Ugyanis a kifogásod merő túlzás, a bibliai igazság kiforgatása. Nem arról van szó, hogy a művészek képei, szobrai helytelenek lennének, hanem azokról, akik ezeket a tárgyakat IMÁDATI CÉLLAL, vagy az imádat ún. "segédeszközéül" gyártják. Az ókorban is gyakran "csak" ezt tették, nem közvetlenül a faszobrot imádták, hanem azt, amit nekik éppen jelentett. De ennek ellenére TILOS VOLT még a KÉSZÍTÉSE IS!!!

"A katolikusoknak egy szentkép, egy kereszt vagy egy szobor nem imádat tárgya, hanem csak egy eszköz amely segít a figyelmünket összpontosítani (szétszórtság ellen)."

Pontosan ezt tiltja a Biblia és a fentiek vonatkoznak rá. Mellesleg csak mese amit mondasz, mivel vizsgálatokat végeztek a népszerű imádati helyek látogatottságáról, és kiderült, hogy vannak olyan kiemelt szobrok és festmények, melyek látogatottsága, az előttük való leborulás sokkal nagyobb, mint az ugyanazon személyt ábrázoló, ugyanazon célt szolgáló társaik esetében. Ez pedig egyértelműen bizonyítja, hogy a hívők igenis a tárgyakra való tekintettel választják meg az imádat helyszínét. Mert ugyanis ha nem ezen "szent" tárgyakra néznének elsősorban, hanem Istenhez imádkoznának, akkor oly mindegy volna nekik, hogy melyik szobor és szentkép előtt vannak. Nevetséges!!!

"Jézus amikor a földön volt, engedte a tanítványoknak hogy leboruljanak előtte (a fizikai teste előtt) és imádják."

Ez a bibliai ismeret elégtelenségét bizonyítja és csak félremagyarázás. A Biblia egyértelműen és sok helyen azt mondja, hogy NEM JÉZUST, hanem annak ATYJÁT szabad csak imádni egyedül, ezért volt az, hogy maga Jézus is így tett. Ez nem csak a földön létekor, hanem később is így volt a Bibliaírók szerint. A bibliai időkben általános üdvözlési forma volt magas rangú személyek előtt a leborulás a tisztelet jeleként, mindenféle imádat nélkül is. Az apostolokról is olvasunk ilyent a római hatalmasságok előtt! Ugyanaz a szó vonatkozott erre és az 'imádat' szóra is, ezért gyakran a Bibliaidegen háromság szellemében úgy fordítják a Jézus előtt való leborulást, hogy "imádták" Őt - de ezzel a teljes Írással kerülnek ellentmondásba.

Nem is beszélve arról, hogy ezen kegytárgyak használata az imádatban már csak azért is tilos, mert a hozzájuk (általuk) való imádkozással több isteni törvényt is felrúgnak, akik gyakorolják. Ugyanis senki más közvetítő nincs, csak Jézus, valamint az általuk való állítólagos Istenhez fohászkodás bálványimádás. Miért? Mert a Biblia szerint SENKI máshoz sem imádkozhatunk, csak Istenhez. Jézushoz sem, az állítólagos "szentekhez" sem.

"Az ilyen csodák láttán az emberek megtérnek. Ez az a jó gyümölcs amelyről a Biblia beszél"

Nem, az ilyesfajta "jó gyümölcsről" sehol sem beszél a Biblia? Tudod milyenek a valódi, bibliai jó gyümölcsök? Pl. olyanok, ha úgy szeretjük egymást, ahogy Jézus szeretett bennünket! Vajon a magát kereszténynek nevező egyházak sok millió tagja közül hányan mutattak az elmúlt évszázadokban (és akár a közelmúltban is) ilyen szeretet egymás és mások iránt?????

"hogy ilyen módon jelezzük hogy tiszteletben tartjuk azokat a dolgokat amelyek Istenhez kötődnek."

A rómaiak kínzó és kivégző eszköze szerinted mi módon kötődik Istenhez? Még a gondolat is beteges! Ezt csakis az emberek, méghozzá a hitehagyott emberek kötik az istenükhöz.

---------

"EZ a bálvány fogalma. Mivel a kereszt nem foglalja el Isten helyét a szívünkben és nem Isten helyett imádjuk (ahogy Judit állítja, aki a Tanúkat képviseli), ezért nem bálványimádás."

A kereszt, mint valójában kínzó és kivégzőeszköz, egy "faragott" kép, tárgy, melyet az imádatban legjobb esetben is "segédeszközként" használnak, akik használják. A Biblia ennek készítésére vonatkozó tilalma viszont egyértelmű, korábban kitárgyalt téma. Hangsúlyozom, az ilyen célú tárgyak KÉSZÍTÉSE is tilos, tehát meddő mentegetőzés, ha a használatának a hogyanjáról vitázunk.

Így mivel a Biblia a KÉSZÍTÉSÉT is tiltja, nem lehet kérdés, hogy közvetlen azt imádom-e, vagy csak ("segédeszközként" használva) rajta keresztül valaki mást! Ez van. Mindenképpen bálványimádás.

"Viszont akkor ilyen gondolatmenettel a Frigyláda is bálvány. Minden, ami Istenhez kapcsolódik."

Ez a megállapítás hasonlít a minden szobrot készítő művészre. Ne keverjük a szezont a fazonnal.