Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Mit gondoltok erről?

Mit gondoltok erről?

Figyelt kérdés

Görögország dór inváziója és a zsidó törzsek honfoglalása Kánaánban, az Egyiptomból való kivonulást követően, ugyanarra az időre, i. e. 1300-ra tehető; szembeszökő a

sémi és a hellén civilizáció számos közös vonása. Cyrus H. Gordon professzor (Forgotten Scripts; Evidence for the Minoan Language [Elfelejtett írások: a minószi nyelv emlékei]) új kutatási területet nyitott, amikor rámutatott arra, hogy az egyik korai minószi írás, amelyet Lineáris Á-nak neveznek, a sémi nyelvcsaládba tartozik. Arra a következtetésre jutott, hogy a héber és a minószi civilizáció „figyelemre méltó hasonlóságokat mutat";

arra is felhívta a figyelmet, hogy a sziget neve - Kréta -, minószi ejtéssel Ke-re-ta,

megegyezik a héber Ke-re-et szóval („fallal övezett város").



2013. febr. 27. 19:10
 1/4 A kérdező kommentje:

A görögök értékes megfigyeléseket tettek a perzsákról és országukról, amely nagyjából a mai Irán területén feküdt. Királyaik - Kürosz, Dareiosz (Dáriusz), Xerxész - és isteneik nevei arra utalnak, hogy az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Ám a kérdés mégsem ennyire egyszerű. Az Ószövetség ezeket az idegen hódítókat

idegen származásuk ellenére is a bibliai események fontos szereplőinek tekinti. Kürosz például „Jahve felkentjekent" jelenik meg, ami mégiscsak meglehetősen szokatlan

jelenség egy héber isten és egy nem-zsidó esetében. Ezra próféta könyve szerint Kürosz tudomásul vette, hogy az ő feladata a jeruzsálemi szentély újjáépítése, és váltig azt állította, hogy Jahve parancsára cselekszik, akit ő így nevez: „az Örökkévaló, az ég

Istene". Kürosz és dinasztiájának többi királya khaimenidáknaknevezték magukat. A címet a dinasztia alapítója Hahám-Anis vette fel. Ez azonban nem árja, hanem sémi cím, melynek jelentése „bölcs ember". A tudósok ez ideig kevés figyelmet szenteltek Jahve, a

héber isten, és a Bölcs Úrnak nevez fel. Ez azonban nem árja, hanem sémi cím, melynek jelentése „bölcs ember". A tudósok ez ideig kevés figyelmet szenteltek Jahve, a

héber isten, és a Bölcs Úrnak nevezett Akhaimenida istenség közötti hasonlóságokra, közös vonásaikra. Az utóbbi istenséget Dáriusz királyi pecsétjén az égen szálló szárnyas korongként ábrázolják.

2013. febr. 27. 19:20
 2/4 anonim ***** válasza:

Ez nem bonyolult.

Ha valaki ismeri a Teremtő tetteit azok tudják, hogy miért van hasonlóság a nyelvek és a vallások között.


Mivel egy ember pártól származunk valamikor egy nyelv létezett. Nimród idejében zavarta Jehova a nyelveket össze

érdekes, hogy addig mindenki csak Jehovát ismerte


De a nyelvek össze zavarása után magukkal vitték azt a hitet amiben egykor voltak egy Isten imádatban, és ekkor történt, hogy a szét szóródás után a nemzetek kialakították a saját vallás világukat, hozzá tettek, elvettek attól ami eredetileg volt.


Ezért is nevezi Nagy Babilonnak a Jelenések könyvében a hamis vallást, mert sok vallásból származik egy helyről indult el Babilonból.


ezért ami eltér az igazságtól és a teremtőtől azt ezzel a gúnynévvel azonosítja Jehova és szajhának nevezi, mert belefolynak a világ dolgaiba, amit nem szabadna.


Így minden népnek megvannak a maga vízözön története,,, nem véletlen-

2013. febr. 27. 19:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 A kérdező kommentje:

Köszönöm a választ!


Nimród, más néven Sargon a Kre. 23-22. században élt. Tehát akkor ebben az időben történt hogy Isten összekeverte a nyelveket?


"Számos történész feltételezte, hogy az akkád Szargon azonos a bibliai Nimróddal. Ha a Kist Kusnak olvassuk a fenti bibliai szövegben, kitűnik, hogy Szargon állításának megfelelően Nimród elődje valóban Kis volt. A tudósok ezek után már szó szerint

elfogadták a felirat szövegének további részét is. „Legyőzte Urukot, és lerombolta falait... Diadalmaskodott az Ur lakosaival vívott csatában, s meghódította az egész vidéket Lagastól a tengerig." Elképzelhető-e, hogy a bibliai Érekh azonos a feliratban szereplő Urukkal? Pontosan ez a helyzet, amint azt a ma Warkának nevezett lelőhelyen folytatott ásatások

tanúsították. Ur városa pedig, amelyet Szargon említ, azonos a bibliai Urral, Ábrahám mezopotámiai szülőhelyével. A régészeti felfedezések alátámasztották a bibliai szöveg hitelességét ..."

2013. febr. 27. 19:52
 4/4 Hazardteam ***** válasza:

Hát lássuk csak. Ugyebár a vízözön után 8 ember maradt, akik az ararát hegyén parkoltak le. A víz kezdett visszaszorulni, majd a jégsapkákban koncentrálódott egy ideig. Az állatok elszaporodtak, az emberek már kevésbé, ráadásul a megváltozott új-földi körülmények és az állatok elvadulása miatt az a kevéske ember eléggé veszélyeztetett helyzetben élt, míg nem jött nimród (vagy a magyar mondák szerint "Ménrót", kinek ugye 2 fia: hunor, s Magor) le nem kezdte vadászni a veszélyesebb dögöket a környéken és falakkal körülvett vároksokat építeni. Utána az emberek is sokasodni kezdtek és valamelyest normalizálódott a helyzet, viszont baromira nem akaródzott nekik abból az egy kupacból elvándorolni. anynira nem, hogy végülis a bábel tornyot is azért akarták emelni, hogy egységben maradjanak, ami viszont nem jó, mert az ember bukott-Ádámi természete hajlamos rövid úton szétbarmolni mindent, amit csak lehet és ha ez így műxik, akkor ha egy népecske maradnak egy adott területen, kis kovász az egész társulatot megposhaszthatja, mint az özönvíz előtt-


Úgyhogy Isten jobbnak látta összekeverni a nyelvüket és valószínűleg a gondolkodásukat is, hogy szétspricceljenek a szélrózsa minden irányába, főleg amig még megtehették szárazföldeken keresztül, mert a víz meg kezdett visszatérni az arctikáról, így megemelve az óceánok szintjét. A lényeg az, hogy miután ez az áramlás elkezdődött, először a közel kelet és az ázsiai régió kezdett benépesülni apránként, majd a közép ázsiai és az európai régió, a hajós nemzetecskéket leszámítva, mint pl. a palesztinok elődei. Ur városa tényleg azonos Ábrahám lakhelyével, asszem ő pont a sumér-akkád "birodalom" összeroppanása előtt hagyta ott az egész hóbelevancot és ment a jordán vidékére, meg egyiptomba, ami utóbbit, ha jól emlékszem ekkor éppen sémi népcsoport kormányzott, talán a hüxoszok, ha minden igaz, míg az "eredeti" egyiptomiak lezúztak etiópia területére. Szerintem a görögök még csak akkor kezdtek szerveződgetni, pár évszázadig még biztos nem zavartak sok vizet, maximum a saját környezetükben. Hogy vannak nyelvi hasonlóságok? Hát éppenséggel a magyar és a sumér nyelv is nagyon hasonló gyökerekkel és jellemzőkkel rendelkezik, ahogy az etruszk is. Némelyik szónak nemcsak a jelentése, de még a hangzása is totál hasonló. És akkor mi van? Abban az időben ugyan nem volt még internet, meg CNN, de azért a népségek tartották egymással a kapcsolatot, azt el kell felejteni, hogy mindenféle barbár horda jött, ment és az összes ország be volt zárkózva. Valójában az csak később lett, amikor már jó sokat elfelejtettek az eredeti gyökereikből és kevés maradt meg. De a kultúráikba azért magukkal vittek sok mindent, pl. szinte az összes népnek (kontinens függetlenül) szerepel a hagyományaikban egy globális vízözön, csak pl. a kínaiaknál "NÚ"-nak, vagy ilyesminek hívják Noét, de az olyan részletek, hogy összesen 8 ember menekült meg, stimmelnek. Egyiptomban pl. találtak egyértelműen erdélyből származó aranyból készült relikviákat, ahogy a görög filozófusok is szoros kapcsolatban voltak pl. az egyiptomi papokkal és összejártak sörözni, meg megméricskélni pl. a piramisok (sziriat oszlopai) magasságát, a föld kerületét, meg ilyesmiket. Szóval, mivel az egész egy tőről indult, sok mindent átörökítettek, áthagyományoztak az utódaiknak és beleépítettek a kultúráikba, de aztán az idő múlásával egyenes arányban kezdett kikopni az infó. Pl. a piramisok borítólemezeit (amikre fel voltak vésve a régi infók és állítólag még maga Séth épített) apránként széthordták és felhasználták az építkezéseikhez. Vagy ott vannak a kínaiak. Egyik uralkodójuk pl. kitalálta, hogy a történelemnek vele kell kezdődnie, úgyhogy kinyíratta az összes papot, meg írástudót, akik őrizték a "régi tudást" meg elégettetett minden fellelhető doksit, amik ő előtte íródtak. Amik megmaradtak, pl. a kínai orvoslás, akupunktúra, iránytű, puskapor recept, meg a többiek ezért ennyire kibogozhatatlan eredetűek annak ellenére, hogy mind "hirtelen" jelentek meg a történelemben, úgymond a "semmiből".


Szóval a régi összetartozás és a tudományos dolgok, hagyományok kezdtek kikopni és mivel az emberek már csak rövid ideig éltek, nem igazán volt rá idejük sem, hogy utánajárjanak mindennek, a tudást meg papok és hasonló figurák monopolizálták maguknak és használták fel, hogy tiszteljék őket és az emberek irányíthatóbbakká váljanak ezáltal (pl. a napélyegyenlőség és nílus áradások számítgatása, az első elektromos akksik, a nap és holdfogyatkozás és hasonlók előrejelzése simán utat törhetett a "tudatlan" nép körében a számukra, mint valami félisteneknek, vagy hatalmasságoknak)


De hogy az eredeti témához visszatérjek: ezek a népek viszonylag kevesen voltak még és kereskedtek is egymással, főleg azok, amelyeknek hajóik is voltak. Egyes számítások szerint sokkal később, Julius Cézár idején élt összesen 150millió ember az egész földgolyón. Ma 7milliárdra teszik, szóval.. Akkor a vízözön után 4-500 évvel még meg sem közelítették a 150milliót sem, ráadásul állandóan új területeket keresgélt a többség, legalábbis az előőrseik, felderítőik, kereskedőik, akiknek valahogy mégiscsak kommunikálniuk kellett a többi népcsoporttal, ha akartak valamit. Úgyhogy sok szó, név, kifejezés és szokás átvándorolt egyik népről a másikra, csak aztán évszázadok után összemosódott már, hogy végülis ki vitte hová és minek. Lehet, hogy "a történelem az élet tanítómestere", de az is tuti, hogy az ember imád felejteni a kényelmi zónája miatt, meg a természete miatt is. Elvégre, a mostani tizenéves generáció sem emlékezhet rá, milyen volt 23-24 évvel ezelőtt európa arculata, vagy akár csak magyarországé. Ha beszélsz nekik erről, a figyelmesebb tanulóknak rémlik valami a vasfüggönyről, de már nem ugyanúgy, mint a szüleiknek, akik bécsbe járkáltak ki hűtőládáért, meg adidas cipőért, mikor megnyílt a határ. Az ő gyerekeik már valszeg egyáltalán nem fognak emlékezni az egészre, kivéve, ha történelem szakosok, vagy történelem mániások lesznek, vagy ilyesmi. Most képzeld el ezt 200-300 év múlva (úgy értem, ha tartana még addig a történelem) "valami" biztos átörökítődne a mai kultúránkból, szokásainkból és nyelvünkből az akkori idők nemzedékéig is, pl. mittomén a LOL kifejezés, de addigra már a fene se tudná, hogy honnan ered, vagy mit is jelentett eredetileg, a nyelvészek meg azon vitatkoznának, hogy melyik ország melyik nyelvén tűnt fel először és szereintük ki találta ki.


Az egyik sarkalatos különbség aközött az idő közt, amely időszakra a kérdésed történései is datálhatóak, meg a mostani közt pl. az hogy ma szerintem hamarabb felejtünk és sokkal többen vagyunk jobban elszórva, mint az akkor élt emberiség és a civilizáció, a kultúráik kezdeményei.

2013. febr. 27. 21:06
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!