A Katolikus vallás szerkezeti felépítése szabályaival kapcsolatban a következő kérdések merültek fel bennem: Mi a különbség a prímás és hercegprímás között?

1. Igazából a hercegprímás már egy történelmi fogalom, Mindszenty még viselte a címet, de utána Lékai már lemondott róla, mivel ez inkább egy politikai cím. A prímás olyan főpap, aki egy adott politikai területet (tehát egy ország) fog össze. Erdő Péter ma Magyarország prímása. A hercegprímás a Német-Római Birodalomban olyan főpapokat jelölt, akiket a saját területükön a hercegi joghatóság megilletett. III. Károly a Magyarországon a prímási ranghoz kötötte, így összeolvadt a két fogalom. Tehát igazából nincs nagy különbség a kettő között, csak a hercegprímás már idejétmúlt.

2. Bíboros bárki (törvényes származású) klerikus lehet, akit a pápa erre kinevez. Ez igazából egy hagyomány kb. a XIX. század közepétől. Egyébként a magyar bíborosok majdnem fele nem volt esztergomi érsek.

3. Pápa felnőtt, megkeresztelt, megbérmált nőtlen férfi lehet jogilag. Nem kell az sem, hogy pap legyen. Ilyen esetben a pápaválasztás után felszentelik előbb pappá, majd püspökké. Utolsó ilyen Nagy Szent Gergely pápa volt 590-ben. V. Orbán pápa volt az utolsó, aki nem volt bíboros, 1362-ben választották meg. Tehát gyakorlatban a bíborosok maguk közül választanak mindig.

4. Igazából a görög katolikus és a római katolikus egy egyház, a pápa fősége alatt. Ezért vannak együtt a püspöki karban is. Teológiai különbség nincs, csak liturgiában, formai dolgokban van különbség, illetve a görög katolikus alsópapság nősülhet, a főpapoknak viszont ott is nőtlennek kell lennie.

Azert erdekes ez a mindenaron rang-korsag a keresztenyeknel.

Mas vallasokban ilyen nincsen.-vagy legalabbis nem annyi fele.

Az utolsó kérdésedre tudok csak válaszolni, én görög vagyok, ezért nem értem a rómaiak hierarchiarendszerét.

Nos, dogmatikailag ugyanaz a két egyház tanítása, alapvetően csak a szertartások mások(a gk-ok olyan ortodoxok, akik elfogadták a pápa főségét, és egyesültek Rómával)plusz még néhány kánonjogi kérdésben térnek el, de abban sem olyan nagyon mérvadóan.

Azonban nem csak bíboros lehet pápa, a kánonjog szerint minden olyan, megkeresztelt katolikus férfi, akit alkalmasnak találnak a feladatra, lehetne pápa. Lehetne, ha a szokásjog ezt felül nem írná, ugyanis nem tudom hány száz, vagy lehet ezer éve már, hogy csak a bíborosok közül választanak pápát.

1. vagyok, én részben ezzel foglalkozom, tehát nekem könnyű..

Katolikus lexikonban utána lehet nézni ezeknek: ( [link] Én is innen néztem az írásom egyik felét, a mást meg egy egyházjogi könyvből.